Jogról közérthetően

JOG

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

2016. február 16. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

 

Alapból a kézbesítést kikezdeni legfeljebb hat hónapig lehet a kézbesítési vélelem beálltától számítottan (Pp. 99/A. § (1)).***

E szabály alól az egyik kivétel az eljárást megindító irathoz kötődik (Pp. 99/A. § (2)). Azaz amennyiben az ügy első paksamétája keveredik el akkor bármikor, - akár az elkeveredést követő hat hónapon túl is - megtámadhatjuk a kézbesítést, ha igazoljuk a vélelem beálltáról történt tudomásszerzés időpontját, valamint az egyéb feltételek fennálltát (Pp. 99/A. § (3)), azaz az önhiba hiányát, és az előbbihez képest 15 napon belül próbálkozunk döntögetéssel.

7777777777777777.jpg

A másik kivétel a végrehajtási eljárás esete (Pp. 99/B. § (1)), amire szintén nem vonatkozik a hat hónapos maximum, hanem a fentiek szerint a (bármikori) tudomásszerzéstől - ami klasszikusan a végrehajtói inkasszálás a számlánkról, ami azért fel szokott tűnni a többségnek - számítva 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy megdöntsük a kézbesítési vélelmet; szintén csak abban az esetben, ha annak egyéb feltételei fennállnak (Pp. 99/A. § (3)).

Utóbbi hivatkozást sütöttem el egy egyébként ezer sebből vérző ügyben: a jogerős ítéletet követő (nehézen is lehetne máskor),  folyamatban lévő végrehajtás során kezdeményeztünk perújítást. /Jogerőn túl nincs nagyon veszteni való, tehát csak bátran próbálkozzunk, legfeljebb marad minden a régiben, de legalább az esélyt megadtuk magunknak / kapálóztunk az örvényben közvetlen az elmerülés előtt./ A perújítás kérdésében döntő bíróság feltette az egyébként triviális kérdéseket:  Ki vette át a fizetési meghagyást (12 éve)? Eddig miért nem mondták, hogy valami gond van?

Nyilván mert tudomásuk sem volt róla, hogy gond lenne...

Azt mindenki tudta egyébként, hogy nem a perben érintett volt az aki a tértivevényt aláírta, hanem a vele egyező nevű rokona. Miután erre - ki tudja miért - nem hivatkoztak korábban jeleztem - összevetetvén az aláírásokat -, hogy ezt a tényt akkor most én közlöm velük, és ezen tudomásszerzésük tényét - ti.: nem az vette át aki - bejelentjük a bíróságnak, majd miután mindez a végrehajtási eljárásban történt, - ha szerencsénk van sok éven túl is - beleférünk a 15 napba.

A részsiker is siker: az eljárás felfüggesztve, labda a közjegyzőnél (tehát a bíróság szerint tisztázandóak a kézbesítés körülményei), Ő merenghet rajta, vajon szabályos e így a kézbesítés. Aligha. És ha így van, kezdheti elölről szegény az egészet.

Neki sem könnyű, lássuk be.

És hol vagyunk még az ügy érdemének eldöntésétől! (mert ezek csak eljárási nyalánkságok) de, hogy vajon a jogvita miről szól... ebben a tempóban nagyjából sosem derül ki, illetve egyszer már kiderült, aztán mégse, pontosabban a mégse kérdése még folyamatban van. /Még pontosabban: A "mégse" megengedhetőségének tárgyában döntő eljárás van felfüggesztve, az egykori kézbesítés szabályosságának tisztázásáig./

Amennyiben nehezen igazodik el jogi kérdésekben, forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal, mi legjobb tudásunk szerint leszünk segítségére!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 1952. évi III. törvény, a polgári perrendtartásól

Kézbesítési vélelem megdöntése

99/A. § (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

  1. a)a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
  2. b)az iratot más, aza) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

(5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja.

A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során

99/B. §(1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.