Jogról közérthetően

JOG

Ítélet, végzés

2018. január 05. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

club-2492011_960_720.jpg

A perben határozatokat hoz a bíróság: ítéletet és végzést. (Ja, meg meghagyást is néha ... ***)

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. Ítéletben a jogvitát vagy annak egy részét dönti el azaz, a keresetben foglalt igény kérdésében dönt: feltárja a tényállást, lefolytatja a bizonyítást  - kivéve pl. ha olyan lusta az alperes, hogy nem is reagál (érdemben) a keresetre -, mert ilyenkor a kereset szerint marasztal, lévén nincs tényleges (jog)vita. ****

Az ítélet lehet megállapító (jár / nem jár, hasonlít időnként a közbenső ítéletre, de előbbinél eleve csak a megállapítást kérik, utóbbinál mást is, aztán a jogalap kérdésében döntenek, a mi-mennyi (összegszerűség) kapcsán meg folyik tovább a per), vagy marasztaló (fizess, teljesíts, tűrj stb.). A pernyertesség/vesztesség kapcsán pedig helyt adó, elutasító vagy a kettő között valamilyen arányban döntő (a keresetnek részben helyt adó). Ha a jogalap *** kérdését elbírálta: közbenső az ítélet, ha önállóan elkülöníthető kérdésben döntött: részítélet.

Ami fennmaradt, mint döntés, az - majdnem - mind *** végzés: idézés, halaszás, szakértő kirendelés, tanú-berendelés, áttétel, elkülönítés, egyesítés, egyezség jóváhagyás, szünetelés, félbeszakadás, permegszüntetés stb.

Amúgy meg tök egyszerű: ha pont került az ügy (egyik) végére, akkor nagy valószínűséggel ítélet született...

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kakukktojás határozatok:

- meghagyás (ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, védekezést nem terjesztett elő, akkor a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyással kötelezik, amennyiben a másik fél ezt kéri),

- érdemi döntés, mégis csak végzés az egyezség jóváhagyása - jó, mondjuk munka nincs vele, a peres felek akarják így, akkor legyen! - , bizonyos permegszüntető végzések,

- ítélet, de nem feltétlen érdemi döntés, ha az csak megállapításra irányul / vagy de, hisz csak ezt kérték/akkor sem! /, a közbenső ítélet is fura, hiszen csak jogalapban dönt, ami nem a jogvita egésze, így csak részbeli a bíróság "érdeme", részítéletnél szintúgy "rész az érdem", hiszen marad még az ügyben eldöntendő kérdés.

**** Aki nem vitatja, amit követelnek tőle, az nyilván maga is úgy gondolja, hogy jár a másiknak ezért, helyénvaló a másik kérését ítéletbe foglalni.

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.