Jogról közérthetően

JOG

Jogképesség és a cselekvőképesség

2019. október 05. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

A jogképesség és a cselekvőképesség fogalmának különbözősége legegyszerűbben az alábbi példával érzékeltethető: egy kft.-t (magát az alapító okiratot, illetve a virtuális jogalanyt) nem tudunk elküldeni vásárolni, legfeljebb a kft. ügyvezetőjét (törvényes képviselőjét). Az ügyvezető aztán majd eldönti, hogy a vásárlási szándékát (akaratnyilatkozatát) a cég javára (annak nevében eljárva) fejti ki, vagy a sajátjára. A különbség lényeges, mert az előbbi esetben a cég fizet, az utóbbiban pedig az ügyvezető, pontosabban fizikálisan mindkét esetben az ügyvezető, csak az elsőben a céges kártyáról, a másodikban a sajátjáról.

222.jpg

A gyakorlati különbség a jog- illetve a cselekvőképesség között az, hogy a jogképesség tulajdonképpen szerzőképességet takar azaz, az adott személynél meg is jelenhet a (más által) kifejtett cselekvés eredménye. A cselekvőképesség azt foglalja magában, hogy a „szerzési” szándékot ki képes (személyesen) kifejezni.

A dolog igazából innentől érdekes, mert (I.) minden ember jogképes: jogot szerezhet és kötelezettséget vállalhat, (II.) jogi értelemben akaratnyilvánításra egyedül az ember képes, ám közülünk sem mindenki. (A saját cselekvés eredményéből eredő - saját részre történő - szerzés tehát kizárólag cselekvőképesség hiányában maradhat el, - jogi értelemben "cselekvésre" csak az ember képes, - hiszen a jogképesség hiánya természetes személynél nem fordulhat elő).

Így a kérdés két módon vethet fel problémát: (I.) képes-e akaratnyilvánításra az adott természetes személy (az ember mindenképp szerzőképes /megjelenhetnek nála jogok és kötelezettségek/, a kérdés egyedül az, hogy személyesen tehet e jognyilatkozatot /cselekvőképes/, vagy törvényes képviselője útján /cselekvőképtelen, stb./). Illetve, hogy (II.) jogképes-e az adott szervezet, amely eleve cselekvőképtelen, hiszen ez a tulajdonság az ember sajátja. A jogi személy(iség) cselekvőképességét annak (természetes személy) képviselője (kurátora, ügyvezetője, elnöke, igazgatója) biztosítja.

Aki akaratnyilvánításra a törvény szerint is alkalmas (képes), az maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot. Az akaratnyilvánításra képes ember - ügyletkötés során - tehet jognyilatkozatot a saját javára, vagy máséra. Ha a máséra tesz, akkor annak képviseletében jár el, legalábbis reméljük (törvényes képviselő). Ahhoz, hogy ez a remény bizonyossággá erősödjön, szükség van képviseleti jogosultságának igazolására.

A más nevében és javára történő eljárás jól ismert példája (a gondnokság intézménye mellett) a jogi személy*** nevében történő joggyakorlás.

A jogi személy egy fikció, egy absztrakt fogalom, amely szerint bizonyos csoportokat együttesen, közösen illetnek meg jogok és terhelnek kötelezettségek (pl. állam, önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek stb.). Külső jogviszonyaiban a jogi személy nem személyek összességének, hanem egy (önálló) személynek számít. A jogi személy az ügyletei során – képviselőjének akaratnyilatkozatán keresztül - saját magának, mint jogi személynek szerez, illetve vállal kötelezettséget, tehát jogképes. A jogi személyt alkotó (természetes és jogi személy) tagoknak esetleges cserélődése nem érinti a jogi személy által vállalt kötelezettségeket és a megszerzett jogokat.
 
A címben említettek különbözősége tehát abban fogható meg, hogy a szerződést - legáltalánosabban - a szándék keletkezteti, amelynek kifejezésére kizárólag – természetesen a törvényi feltételek megléte mellett - az ember képes (cselekvőképesség). Amennyiben a - kifejezett szándék általi - szerzésre az adott személy jogszabály szerint alkalmas (jogosult/kötelezett lehet), akkor az adott személy jogképes.

Amennyiben szeretné, ha jogi kérdésekben egyedül kellene döntést hoznia, forduljon  hozzám bizalommal; legjobb tudásom szerint leszek segítségére!

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Érdekesség, hogy pl. a betéti társaságnak egészen az új Ptk. hatálybalépéséig nem volt jogi személyisége. /Jogképesnek természetesen jogképes volt, és az ma is./ Komoly kapacitást fektettek egykori tanáraink azon rögeszméjük igazolására, hogy igenis van különbség a jogi személy kft., és a nem jogi személy bt. között, szerzési képességük terjedelme, korlátai stb. szempontjából. Megkímélve mindenkit az unalmas részletektől, elárulom, hogy nincsen és soha nem is volt; de mégiscsak izgalmasabb, hogy anno különbséget tettek köztük, különben az e tárgykörben kifejtett több évtizedes kutatómunkájuk - és az azért járó díjazás - veszett volna  kárba. Viszont ugyanazok, akik egykor (szinte) kikezdhetetlen logikával igazolták a Bt. - Kft. egyébként nem létező különbözőségét; most éppilyen kérlelhetetlenül érvelnek a két társasági forma azonos minősége mellett.

(C)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.