Jogról közérthetően

JOG

Ajándék hozzászámítása a hagyatékhoz - Osztályrabocsátás

2018. december 05. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Az örökös köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani  - mind a törvényes -, mind a végrendeleti öröklésnél - annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette  (Osztályrabocsátás ***), feltéve, hogy

1. hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy

2. feltehető, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

A juttatásnak (akár tartozáselengedésnek) tehát ellenérték nélkül, ingyenesen kellett történnie; azzal a kifejezett vagy feltehető kondícióval, hogy azt be kell számítani. A bizonyítás nehézségi foka a két esetben lényegesen különböző. A kifejezett kikötés nyilván könnyebben igazolható, mint a puszta feltevés: utóbbi esetben az ingyenesen szerző fél szinte biztosan azt feltételezi, hogy nem kell a közösbe bedobni az ajándékát, az ajándékot nem kapók pedig azt, hogy ezzel az ő örökségük értéke csökken, így az az érdekük (feltevésük) / " az örökhagyó akarata az lehetett " -, hogy a másik ajándékát hozzászámítsák a hagyatékhoz.

1111.png

A hagyaték felosztásánál először az örökhagyó vagyonát kell összegezni - pozitív vagyon mínusz tartozások - , és ehhez kell a fentiek szerinti ingyenes juttatásokat hozzáadni, majd ez utóbbi egészet kell arányosan felosztani az örökösök között, levonva az adott örökös által osztályrabocsátott értéket.

A szokásos mértékű ajándék és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartás is az ingyenes adomány körébe tartozik, ám ezeket akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/


*** 7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

Foglaló, Előleg

A foglaló a szerződés során vállalt kötelezettség biztosítéka ***: mutatja a szerződés létrejöttét, illetve a kötelezettségvállalást, továbbá a szerződés meghiúsulása esetén a foglaló elvesztése / kétszeres összegének visszaadása szankcionálja a meghiúsulásért felelős felet. A foglalót az különbözteti meg az előlegtől, hogy előleg az ügylet meghiúsulása esetén az azt átadónak visszajár.

Ha az ügylet sikerrel zárul, a foglaló összege beszámít a vételárba, biztosítéki (tényleges) funkciója tehát csak a meghiúsulás esetén jön elő.

A Ptk.-ban kizárólag pénz lehet foglaló, azaz ha mást adok át ekként megnevezve, azt nem lehet foglalónak tekinteni, tehát legfeljebb előlegnek minősülhet, így ha meg is hiúsul az ügylet, az átadónak visszajár. (A foglalóként átadott mobiltelefon mindenképp visszajár - már ha /valamelyik félnek felróható okból/ meghiúsul az ügylet - és furán is jönne ki, ha pl. kettő telefont (ugyanolyat, kétszer annyit.. pénznél ez nyilván nem kérdés) adna vissza az eladó, amennyiben miatta hiúsul meg az ügylet.)

A foglalót ma már nem csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni, teljesíteni, átadni, hanem banki úton is átutalhatják, egyéb módon is megfizethetik. A felek a szerződéskötéskor is megegyezhetnek a foglaló adásában, sőt azt utóbb is megfizethetik, de akár a szerződéskötés után is megegyezhetnek a foglaló adásában, de még a korábban adott összeget utóbb is minősíthetnek foglalónak. 

Az előlegnél a felróhatóság kérdése  - a meghiúsulás kapcsán - nem merül fel, és a teljesítés elmaradása esetén a kapott  összeg minden esetben visszajár, míg a foglaló - meghiúsulás esetén - a fentiek szerinti szankciót vonja maga után.

Plusz teher, hogy az elbukott, illetve a kétszeresen visszaadott foglaló nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól,  így a másik fél a teljesítést a foglalón felül is követelheti de dönthet úgy, hogy elfogadja: kútba esett az ügylet és mindössze a megtartott / kétszeresen visszakapott foglaló kárpótolja.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ptk. 6:185. § [Foglaló]
" (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. "

 

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

family-3090056_960_720.jpg

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek apa általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az apa páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az apát minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az apa páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik az  anya lakóhelye.

Az anya köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az apának megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás az anyánál vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az apának fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

Az apa felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

Az apa abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az anyát acélország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Ellenjegyzés

Az új ügyvédi törvény az ellenjegyzés – tipikusan ingatlan- és cégeljárás - kapcsán azt írja, hogy „ a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, továbbá minden oldalán a feleknek ... ... kézjegyével kell ellátnia...

entrepreneur-2268494_960_720.jpg 

A témában kiadott kamarai tájékoztató ugyan az mondja, hogy ha a papíralapú okirat egyes lapjainak csak az egyik oldalán található szöveg, az üres oldalt nem kell oldalszámmal ellátni, mivel az üres oldal nem része az okirat tartalmának; a Fővárosi Földhivatalban viszont a következő a gyakorlat: 

„A törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt” a „folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek kézjegyükkel kell ellátnia.” 

Azaz: kivétel nincs, minden oldalra kell oldalszámozás (egy lapnak két oldala van), amelyiken meg oldalszám van, azt szignózni kell, így nyilván az üreset is. 

A probléma praktikusan a következő: egyoldalas nyomtatás mellett egy lapnak csak az egyik oldalára kerül szöveg. Ha a folyamatos sorszámozást a földhivatali gyakorlat szerint vesszük, a 2. lap első oldala sorszámozás szerint a 3. oldal lesz – az üres lap oldalszámát kénytelenek leszünk ráírni kézzel -, plusz még az élőlábbal is molyolhatunk oldalszámilag, továbbá a rendelkezést nem tartalmazó üres oldalt is szignóztathatjuk a felekkel. 

Hasonlóan jópofa ez a cégeljárásban: ha cégmintával dolgozunk, az ott szereplő rubrikákba írhatunk csak, nem írhatunk hozzá, nem módosíthatjuk, legfeljebb üresen hagyhatjuk, de ki nem ollózhatjuk, mert az onnantól már nem a MINTA.

Ehhez képest ezen okiratokat is folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amit alapból nem tartalmaz a minta, tehát azt mégiscsak át kell dolgoznunk, be kell számoznunk. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha a cégbíróság is átvenné a földhivatali gyakorlatot, akkor ugyanis minden oldalt be kellene scannelni, az egyébként üreset is, és akkor tényleg sikerülne köbre emelni az adminisztratív elmebajt. ***

Persze van megoldás: dobjuk ki a régi nyomtatót, vegyünk kétoldalas printert, vagy fűzzük a lapokat úgy össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül ne legyenek megbonthatóak, ez esetben az okirat egyes oldalait a feleknek nem kell szignóznia - állítólag (v.ö. fenti jogszabály / joggyakorlat ) - , viszont sorszámozni akkor is muszáj. 

Ha így haladunk, megvalósítom egy régi ötletem: leporellóra nyomtatom az eddigi x oldalt, az ugye egy lap, azt csak legalul kell aláírni és ellenjegyezni, a földhivatalban meg majd ügyesen kihajtogatják... ****

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/ 

*** Teszteltem ezt is: az oldalszámozás hiánya miatti hiánypótlásra egy hátoldalon is sorszámozott, az üres oldalakon is aláírt - és  így scannelt - verziót küldtem be. A céget be is jegyezték, de a bejegyző végzéshez nem az utóbbi, hanem az eredeti - oldalszám nélküli - okiratot küldte meg a cégbíróság...

Külön érdekes lenne az iránymutatás szerint összefűzött - sorszámozott, de oldalanként alá nem írt - okirat beküldése, hiszen a scannelésen nem látszik, hogy az okirat sérelme nélkül megbonthatóak lennének e a lapok.

**** És akkor itt tartunk 2018. 02 . 15. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele


" A Fővárosi Földhivatalból több kollégánk azt jelenti, hogy ügyintézők szerint Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának állásfoglalása őrájuk nem vonatkozik. Az ország többi részéről nincsenek ilyen híreink. A Kamara úgy értesült, hogy a napokban születik döntés arról, hogy kormányrendeleti szinten kiadnak-e egy értelmező rendelkezést. Az IM helyettes államtitkárának korábban közölt állásfoglalásának tartalma egyébként helytálló. "

Még jó, hogy fenntartásokkal fogadtam a két héttel korábbi hírlevelet ("A földhivatali helyzetnek az IM állásfoglalása nyomán történt tisztázódására tekintettel az „üresoldali” problematika bizonytalankénti jelölése megszűnt. /Bár nem vagyunk meggyőződve, hogy minden rendben./)", így az eszement fővárosi gyakorlatnak megfelelően gyártottam le a bejegyzési engedélyt.

És itt tartunk 2018. 04 . 05. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától származó információ szerint a földügyi tárca is az igazságügyi tárca mellé tette le a garast. A múlt héten elindult az az utasítás, amely szerint: „az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az a helyes eljárásrend, ha az ingatlanügyi hatóság a szerződés szempontjából érdemi tartalmat nem tartalmazó, illetve üres oldalak vonatkozásában a kézjegy és oldalszám megléte vonatkozásában nem vizsgálja”.

Az idén benyújtott, tavalyi ellenjegyzésekkel kapcsolatban pedig a 384/2016. (XII. 2.) számú Kormányrendelet- szintén a múlt héten már eldöntött - értelmező módosítása kifejezetten rögzíti, hogy az Üttv. rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után keletkezett iratoknál kell figyelembe venni. "

Jujj de jó! Negyed év sem kellett hozzá, hogy a hivatal rögeszméjévé vált sületlen gyakorlatot kiiktassák... És azokkal mi lesz, akik ezzel szívtak közben?! Mi lesz a felesleges / jogszabálysértő hiánypótlások, elutasítások; bebukott hitelek, meghiúsult ügyletek által generált értelmetlen károkkal és költségekkel?!

Ítélet, végzés

club-2492011_960_720.jpg

A perben határozatokat hoz a bíróság: ítéletet és végzést. (Ja, meg meghagyást is néha ... ***)

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. Ítéletben a jogvitát vagy annak egy részét dönti el azaz, a keresetben foglalt igény kérdésében dönt: feltárja a tényállást, lefolytatja a bizonyítást  - kivéve pl. ha olyan lusta az alperes, hogy nem is reagál (érdemben) a keresetre -, mert ilyenkor a kereset szerint marasztal, lévén nincs tényleges (jog)vita. ****

Az ítélet lehet megállapító (jár / nem jár, hasonlít időnként a közbenső ítéletre, de előbbinél eleve csak a megállapítást kérik, utóbbinál mást is, aztán a jogalap kérdésében döntenek, a mi-mennyi (összegszerűség) kapcsán meg folyik tovább a per), vagy marasztaló (fizess, teljesíts, tűrj stb.). A pernyertesség/vesztesség kapcsán pedig helyt adó, elutasító vagy a kettő között valamilyen arányban döntő (a keresetnek részben helyt adó). Ha a jogalap *** kérdését elbírálta: közbenső az ítélet, ha önállóan elkülöníthető kérdésben döntött: részítélet.

Ami fennmaradt, mint döntés, az - majdnem - mind *** végzés: idézés, halaszás, szakértő kirendelés, tanú-berendelés, áttétel, elkülönítés, egyesítés, egyezség jóváhagyás, szünetelés, félbeszakadás, permegszüntetés stb.

Amúgy meg tök egyszerű: ha pont került az ügy (egyik) végére, akkor nagy valószínűséggel ítélet született...

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kakukktojás határozatok:

- meghagyás (ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, védekezést nem terjesztett elő, akkor a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyással kötelezik, amennyiben a másik fél ezt kéri),

- érdemi döntés, mégis csak végzés az egyezség jóváhagyása - jó, mondjuk munka nincs vele, a peres felek akarják így, akkor legyen! - , bizonyos permegszüntető végzések,

- ítélet, de nem feltétlen érdemi döntés, ha az csak megállapításra irányul / vagy de, hisz csak ezt kérték/akkor sem! /, a közbenső ítélet is fura, hiszen csak jogalapban dönt, ami nem a jogvita egésze, így csak részbeli a bíróság "érdeme", részítéletnél szintúgy "rész az érdem", hiszen marad még az ügyben eldöntendő kérdés.

**** Aki nem vitatja, amit követelnek tőle, az nyilván maga is úgy gondolja, hogy jár a másiknak ezért, helyénvaló a másik kérését ítéletbe foglalni.

 

 

Szülői Felügyeleti Jog (SZFJ)

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására.

teddy-bear-440498_1280.jpg

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás         Apaság vélelme

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

  • neve meghatározásának,
  • gondozásának,
  • nevelésének,
  • tartózkodási helye meghatározásának,
  • vagyona kezelésének,
  • törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
  • a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

  • Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
  • Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Ügyvéd / jogász különbsége

Számtalanszor hallgattam meg, miután elárultam a hivatásom: " Ja, a barátom is jogász... " ( Elvégezte a jogi egyetemet. )

law-1063249_960_720.jpg

Ezen akár meg is sértődhetnék, no de honnan is tudhatná ezt bárki. 

Hadd magyarázzam el a különbéget egy távoli példán *** keresztül tudván azt, hogy minden példa sántít:

  1. Sokan tanulnak / tudnak autót vezetni. Ehhez csak autó kell (meg benzin), jogosítvány nem. Legyen ez a jogi tanulmányok folytatása, az esetünkben a jogi egyetem hallgatója, azaz az egyetemista.
  2. Akinek jogosítványa van, már  forgalomban is vezethet, most és itt: befejezi az egyetemet, jogi végzettséget szerez. Ő a jogász, aki akár ügyvédjelölt is lehet. (Nem csak abszolitoriuma van, hanem diplomája is.) 
  3. Aki ezt követően versenyzői engedélyt is szerez, az akár versenyezhet **** is, már ha akar. *****  Legyen ez a jogi szakvizsga párja.
  4. És aki ténylegesen versenyzésre használja a versenyzői engedélyét, tehát versenyez is, az a következő kategória, esetünkben az ügyvéd.

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd. Azaz a többen - ügyvéd - benne van a kevesebb ( jogász).

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Gondolkodtam a taxis példán is ( hiszen az is a piacon versenyez ), de ott vélhetően kisebb a távolság a jogosítvány és a taxizás - személyi - engedélyeztetése között ( a tárgyi feltételek egy másik kérdés ), mint a diploma megszerzése és a szakvizsga között. A taxi ráadásul kétoldalú ügylet ( utas / sofőr / kivéve: pl. baleset/ ), míg a versenyzés / ítélkezés bírót is igényel. / Persze van olyan ahol van bíró, de nincs jogvita: cégeljárás; és olyan is ahol alapból nincs bíró - csak utóbb, jogvita esetén - : hatósági eljárások, földhivatal stb. / A piac és a igazságszolgáltatás határterületén történő működéshez, egyértelműen a versenyzői ( sport / show / üzlet ) példát érzem közelebbinek a két terület speciális jogi szabályozására tekintettel. ( Sportbaleset jogi megítélése / ügyvédi működés körében kifejtettek stb. )

**** Nyilván legálisan. ( Az utcai gyorsulási verseny illegális, akárcsak a zugírászat. ) Az alkalmazott ügyvéd helyzete speciális, mert ő szakvizsgázott jogász, tehát van engedélye, ám mégis az őt alkalmazó ügyvéd nevében jár el, az ő " bélyegzője alatt " dolgozik, így önálló ellenjegyzési joga sincs. ( Kb. a tesztpilóta megfelelője. )

***** Kérdezhetnénk: és hol a bíró? Neki versenyzői engedélye - szakvizsgája - is van ( és köztársasági elnöki kinevezése és mentelmi joga ), tehát versenyezhetne is, nyilván tudna is ha akar – sőt! a legtöbbje azért igen ért hozzá -, de ő másik szerepet választott. ( Társadalmi presztízs, életpálya, hivatástudat. ) / Az egyébként közel sem biztos, hogy versenybíróból jó versenyző válna, és fordítva. /

Vállalkozás (1), megbízás (2), munkaviszony (3)

Hosszadalmas elhatárolás helyett hadd legyek demagóg*** a konkrét eredményre (1) irányuló, a legnagyobb gondossági (2), és a standby (3) jogviszony összehasonítása kapcsán (1) A szerelőnek azt mondod: " - Csináld meg! " (  " - Legyen használható! " )

(2) Az ügyvédnek: " - Csináljad! " ( " - Legyél rajta! " )

(3) A munkavállalónak: " - (Legalább) Csinálj úgy... " ( " - Legyél itt! " )

Dióhéjban kb. ennyi. 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kivétel persze mindenhol akad:

(1) " - Nézzen ki valahogy! "

(2) Sikerdíj.

(3) Lelkiismeretes munkavállaló.

Házasság felbontása - közös megegyezés

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás         Apaság vélelme     Szülői felügyeleti Jog

I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni. Ezért születik az eljárás végén egyezséget jóváhagyó végzés és nem ítélet.

Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):

a közös gyermek tekintetében:

-  a szülői felügyelet gyakorlása,

- kapcsolattartás,

valamint:

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata,

- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.

Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik  a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.

II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.

A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)

Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:

  • Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),
  • Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),
  • Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.
  • Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****
  • Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)

 

  1. Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
  2. Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...

Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.

Válóper

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.

**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett  az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. / Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen... / mégsem, mert bár kitűzte, de beteget jelentett, így más tárgyalta le az ügyet. Hiába no, szakmai presztízs is van a világon! / A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.

Egyébként mindössze arról volt szó, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...

Tulajdoni lap széljegy

www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

Egy - majdnem - tökéletes tulajdoni lap:

Korábban ecseteltem, hogy a tulajdoni lap III. RÉSZE kapcsán akkor van helye örömnek, ha nincs rajta semmi. Nos, az alábbi tulajdoni lap pont ilyen! Attól tehát nem kell tartania a(z újabb) vevőnek, hogy bármilyen teher korlátozni fogja az ingatlan használatában, amennyiben a lenti ingatlant megveszi.

Attól viszont inkább, hogy alapvető hiba van az I. RÉSZ felett: Az ingatlanon korábban túladtak... A régi "tulaj" már nem(biztos); az új "tulaj" még (biztos)nem tulajdonos, ugyanis a korábbi szerződés alapján indult földhivatali eljárás még nem zárult le.

Klasszikus patthelyzet:

Ha a II. RÉSZben tulajdonosként feltüntetett szeretné eladni  az ingatlant, rögtön felmerül, hogy:

- " Hé, kis pajtás! Hányszor szeretnéd elpasszolni ugyanazt? "

Ha a széljegyen szereplő lép fel eladóként:

- " Talán előbb meg kellene venned, nem? Majd aztán eladhatod! "

Persze előfordulhat, hogy csak adminisztrációs csúszás van a háttérben, és a széljegyen sorban álló vevő be tudja jegyeztetni magát tulajdonosnak.

Addig azonban életveszélyes belemenni a vásárlásba, hiszen nem tulajdonostól nem lehet szerezni, vagy ha mégis - mint reménybeli tulajdonos - az csak kötelmi (szerződéses) igény lesz ***/ a földhivatal közhiteles nyilvántartásának ismeretében, abban bízva, bár az nem sok jóval biztat /, aztán az újabb vevő hajkurászhatja az eladóját, az meg esetleg az ő eladóját, hogy végül felkerülhessen a neve a tulajdoni lapra****(nem széljegyként, hanem tulajdonosként); már ha egyáltalán technikailag és jogilag kivihető a dolog.

Ingatlan

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ha utóbb gáz van, tulajdonjogunk bejegyzését nem követelhetjük - ja dehogynem, csak elhajtanak -, legfeljebb csak a teljesített kifizetéseink és a kárunk megtérítését. 

**** Az új vevő gondja lesz - ha mégis leszerződik -, hogy a korábbi ügyletet - majd azt követően a sajátját - átvezettesse a földhivatali nyilvántartáson, ami egyszerűbb ha csak adminisztrációs hiba történt kissé bonyolultabb; ha pl. azért nem jegyezték be az előző vevőt, mert nem fizette ki a vételárat...s0404201701131906387tqfxajtxs8g-105188527-1-105188530_pdf002.jpg