"A házasság jó dolog, csak kicsit sokáig tart." - Eötvös József
Nem feltétlen a mai viszonyokra találták ki a házasságot, részben ezért is változott a jogszabály, hiszen a túlélő – új – házastárs akár a leszármazóknál is fiatalabb lehet, így lehetetlenítve el az eredetileg ezen intézményre szabott jogalkotói célt.
A házasság és az élettárs/aság között alapvető különbség – vagyonjogi szempontból -, hogy megfordul az alapbeállítás (ez így kissé sommás, akadnak mellékszálak): a házasságban minden szerzés közös, az bizonyít, aki a közös – egyenlő arányú - szerzés vélelmét (kivételekkel) vitatja: - „Nekem több jár a felénél!".
Az élettársaknál mindenki a saját javára szerez, ott az futhat a pénze után, aki azt szeretné igazolni, hogy ő tett pénzt a másik fél vagyonához. Utóbbinál tehát az kényszerül bizonyítani, aki a külön szerzés tényét - és arányát - vitatja.
A magyar jog szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (Ptk. 6:514.§(1).)
Nem gyakori Magyarországon, hogy az élettársak hivatalosan közjegyző előtt regisztrálnák a kapcsolatukat (bejegyzett élettársi kapcsolat.)
A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs a házassághoz hasonló jogkövetkezménye.
A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet. A közjegyző az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről végzést hoz, melynek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.
A Nyilvántartás kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség.
Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek vagy az életközösségük véget ér. (Ptk.6:514.§(2))
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel (vagyonjogi szerződés) rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba (közjegyző) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (Ptk.6:15.§(1))
A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet. (Ptk.6:15.§(2))
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. (Ptk.6:15.§(3))
Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.
Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.
Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak* minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Ptk. 6:516.§)
A vagyonszaporulat meglétét az igényt érvényesítő élettársnak, a különvagyont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.
Összegezve a fentieket az élettársak a magyar jog szerint önálló vagyonszerzők, nem jön létre közöttük olyan vagyonközösség mint a házastársak esetében.
Vagyoni viszonyaikat szerződésben a házastársakhoz hasonlóan vagyonjogi szerződésben rendezhetik, amelyet közjegyző előtt vagy ügyvéd előtt köthetnek és nyilvántartásba is vetethetik, az érvényességet azonban nem érinti a nyilvántartásba vétel vagy annak hiánya.
WWW.TOKAR.HU
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
Kapcsolódó anyagok:
Bontóper költségei
Tizennégy éves gyermek elhelyezése
Életközösség
Tartásdíj mértéke
Gyermekelhelyezés
Kapcsolattartás újraszabályozása
Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség
Gyermektartásdíj
Bontóper Egyezsége
Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása
Szülői felügyeleti Jog
Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség
Közös megegyezéses bontás
Apaság vélelme
Házassági vagyonközösség megszűnése
Egyezség házassági bontóperben
A házastársi közös vagyon megosztása
