Thököly út 58-60. Budapest 1146 +36 1 343 44 36
+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52 http://tokar.hu/
Miután a szerződésekkel (jog- és cselekvőképes) emberek dolgoznak, az egyes megállapodások kapcsán eshetnek hibák (felróhatóak, vagy vé(le)tlenek), amelyek mértékük függvényében kihathatnak a szerződés hatályára, azaz annak tényleges alkalmazhatóságára.
A törvény - attól függően, hogy a hiba (akarati, formai, tartalmi stb.) milyen mértékű – különbséget tesz az egyes szerződések tényleges alkalmazhatósága között.
I.) Ha a szerződésben a hiba olyan mértékű, amely a szerződés érdemét, lényegét, kötelező formáját (pl. írásbeli alakiság) érinti, a szerződéshez joghatás nem fűzhető. Az ilyen szerződés abszolút érvénytelen, semmis lesz, azaz külön eljárás és per nélkül is alkalmatlan lesz joghatás kiváltására. Az így „szerzett” jogára eredményesen senki sehol nem hivatkozhat (pl. szóbeli megállapodással csak semmisen adhatok túl a lakásomon).
II.) Amennyiben a felmerülő hiba kevésbé jelentős, a szerződés kötelezően alkalmazandó (hatályos) lesz egészen addig, amíg azt bíróság előtt sikeresen (!!!) meg nem támadják. (Azaz az érvénytelenítési pert meg is kell nyerni.) Megtámadási okok többek közt a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a kényszer stb. Tehát amennyiben a szerződés kényszer, tévedés stb. hatása alatt született, akkor az relatív érvénytelen (megtámadható) lesz. /Relatív, azaz a megtámadás eredményének függvényében érvénytelen/.
Fentiekből következik, hogy a semmis (I.) és a sikeresen megtámadott (II.) megállapodás: érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűzhető, az ilyen szerződésnek sem jogosultja, sem kötelezettje nem lesz, pontosabban lesz, csak nem lesz jogosult illetve kötelezett semmire.
III.) A relatív érvénytelenséget gyakran keverik össze a részleges érvénytelenséggel:
Ptk. 239. § (1) "A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.”
Mit is takar a fenti mondat? Azt az esetet, amikor egy szerződés több különálló kérdést is szabályoz, és azok egyike utóbb aggályossá válik (pl. generál-kivitelezés esetén az építési munka hibátlan, a gáz-bekötés során azonban kiderül: megvalósíthatatlan ( lehetetlen ) dolog létrehozására kötöttek szerződést a felek).
A szerződés egészét ilyenkor hiba lenne hatálytalanítani (az eredeti állapotot helyreállítani). Ekkor lép be a fenti kisegítő szabály: a szerződésből alkalmazható kondíciókat alkalmazni is kell, az alkalmazhatatlant viszont nem szabad.
A megfelelő ügyvédi segítség megkönnyíti a szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések orvoslását.