"A házasság jó dolog, csak kicsit sokáig tart." - Eötvös József

Nem feltétlen a mai viszonyokra találták ki a házasságot, részben ezért is változott a jogszabály, hiszen a túlélő – új – házastárs akár a leszármazóknál is fiatalabb lehet, így lehetetlenítve el az eredetileg ezen intézményre szabott jogalkotói célt.

A házasság és az élettárs/aság között alapvető különbség – vagyonjogi szempontból -, hogy megfordul az alapbeállítás (ez így kissé sommás, akadnak mellékszálak): a házasságban minden szerzés közös, az bizonyít, aki a közös – egyenlő arányú - szerzés vélelmét (kivételekkel) vitatja: - „Nekem több jár a felénél!".

Az élettársaknál mindenki a saját javára szerez, ott az futhat a pénze után, aki azt szeretné igazolni, hogy ő tett pénzt a másik fél vagyonához. Utóbbinál tehát az kényszerül bizonyítani, aki a külön szerzés tényét - és arányát - vitatja.

A magyar jog szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (Ptk. 6:514.§(1).)

Nem gyakori Magyarországon, hogy az élettársak hivatalosan közjegyző előtt regisztrálnák a kapcsolatukat (bejegyzett élettársi kapcsolat.)

A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs a házassághoz hasonló jogkövetkezménye.

A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet. A közjegyző az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről végzést hoz, melynek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.

A Nyilvántartás kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség.

Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek vagy az életközösségük véget ér. (Ptk.6:514.§(2))

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel (vagyonjogi szerződés) rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba (közjegyző) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (Ptk.6:15.§(1))

A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet. (Ptk.6:15.§(2))

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. (Ptk.6:15.§(3))

Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak* minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Ptk. 6:516.§)

A vagyonszaporulat meglétét az igényt érvényesítő élettársnak, a különvagyont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.

Összegezve a fentieket az élettársak a magyar jog szerint önálló vagyonszerzők, nem jön létre közöttük olyan vagyonközösség mint a házastársak esetében.

Vagyoni viszonyaikat szerződésben a házastársakhoz hasonlóan vagyonjogi szerződésben rendezhetik, amelyet közjegyző előtt vagy ügyvéd előtt köthetnek és nyilvántartásba is vetethetik, az érvényességet azonban nem érinti a nyilvántartásba vétel vagy annak hiánya.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. Amennyiben huzamosabb ideig (hónapok, évek óta) nincs kapcsolata a különélő szülőjével a gyermeknek, a fokozatosság elve mentén (lassan), de törekedni kell a kapcsolat visszaépítésére.

A családjogi perek - általában is – elsősorban a közös gyerekekről szólnak, alapvetően a gyerek érdeke és joga a kapcsolattartás, ebben a helyzetben a szülői kötelességek megelőzik a szülői jogokat.

A kiskorú gyermeknél a szülőnek, nagykorú gyermek esetén a gyermeknek kell élen járnia a kapcsolttartás során.

A gondozó szülőnek a gyermek - külön élő szülővel történő - zavartalak kapcsolattartásának biztosítása a kötelessége.

II. A gyermek egészséges fejlődése érdekében sem lehet egyoldalúan kizárólag a gondozó szülőre terhelni a tartást. Az újabb gyakorlat szerint már nulla forint jövedelem mellett is felmerülhet akár ötvenezer forintos havi tartásdíj.

A rendes tartásdíj körébe a rendszeresen felmerülő költségek tartoznak – különóra, tábor stb. - még akkor is, ha utóbbi egyszer merül föl egy évben. A rendkívüli költségek az egyszer felmerülőek (nyelvvizsga, jogosítvány, tanulmányút, ballagás stb.) utóbbiaknál is arányosított a szülök teherviselése, de nem egyenlő arányú.

A rendkívüli költségekkel az a gond, hogy: nem fix összegűek, nem határidőhöz kötöttek, és nem végrehajtóak.

A teherviselés mértéke azért is eltérő a gondozó és a kapcsolatot tartó szülő közt, hiszen a mosás, főzés, vasalás is munka, amelyek a direkt pénzkereseti lehetőséget korlátozzák: előbbiek mellett a karrier kiesik. / Ezzel együtt is felmerülhet a kérdés: a kapcsolattartás során a gyerekkel felmerülő költség – pl. fagyi - melyik szülőre esik. Nos, a kapcsolattartó félre, azaz ebben az esetben: „ Ahol a gyerek, ott a költsége.”

A KSH-s infláció beépítése a tartásdíjba (automatikus inflációval történő éveleji emelés) az újabb (ismételt) perek megelőzését célozza.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Láthatóan komoly erőforrásokat fordított a hatalom a véleménynyilvánítás megregulázására már fél évtizede is: fénykép, video, civil- és egyenruhás állomány. A szabálysértési határozat bírósági úton történő megtámadása viszont - komolyabb szakmai kapacitás befektetésével - hozhat pozitív eredményt, azaz az eljárás megszüntetését.

I.)  A bírói gyakorlat szerint a különélő szülő tartási kötelezettségét elsősorban pénzben teljesíti, a fizetési kötelezettsége összegét alapvetően három tényező határozza meg:

 - a gyermek indokolt szükségleteinek költsége,

 - a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai,

 - a kötelezett teljesítőképessége. (A szülők a kiskorú gyermek tartásáról saját szükséges tartásuk korlátozásával is kötelesek gondoskodni.)

További szempontok a tartásdíj mértéke kapcsán:

 - a különélő szülő pénzbeli tartása nem eredményezheti a gyermek szűkös tartását: a gyermektartásdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az érdemi hozzájárulás legyen legalább a kiskorú gyermek indokolt alapszükségletei kielégítéséhez,

 - A tartási kötelezettségét a gondozó szülő elsősorban természetben teljesíti. Bár az ennek során a gyermeknek nyújtott mindennapi gondoskodása nem forintosítható, de annak a pénzbeli kiadások szülők közötti megosztása során – a teherviselés arányának meghatározásakor – meg kell jelennie, amiből következik, hogy a különélő szülő általában az indokolt szükségletek költségeinek a felét meghaladó összegű gyermektartásdíjat köteles fizetni.

Az arány tehát eltérő, az eltérés mértéke változó.

II.)  A különélő szülő teljesítőképességét és a tartásdíj mértékét a bíróságnak a peres felek valós jövedelmi helyzete – közvetlen és közvetett adatok – alapján kell megállapítania.

A gyermek indokolt szükségleteinek költségét csökkenteni kell gyermek neveléséhez az államtól kapott támogatás összegével (családi pótlék és a családi adókedvezmény).

A gyermektartásdíj összegének megállapítása során törekednie kell arra, hogy ne legyen jelentős eltérés a különböző háztartásban nevelkedő gyermekei részére a tartásra kötelezett által nyújtott pénzbeli tartás között.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A perrendtartás szerint: „Pp. 459. § (2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát… „

A fenti eljárási szabálynak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy az életközösség alatt vagyonközösség keletkezik, ám sokan abból indulnak ki, hogy a vagyonukat házasságkötésük előtt szerezték, így az különvagyonnak minősül.

Csakhogy a Ptk. szerint: „ Ptk. 4:35. § (1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

Azaz, ha a házasságot megelőzően a felek „együtt éltek” és ezen együttélést házasság követte (nyilván egymással), akkor a házasság előtti és utáni együttélés ideje házassági vagyonjog szempontjából egybeolvad.

A házassági bontóper (házasság felbontása, szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat és igény esetén házastársi tartás kérdései) és a házassági vagyonjogi per két külön dolog, egymástól függetlenül és időben elkülönülten is folyhat, de az életközösség időtartamát az előbbi bíróság mondja ki, a vagyonjogi per bírósága ezen időszakhoz már kötve van.

Ha tehát házastársunk azzal áll elő, hogy „ Tudjuk le gyorsan a válást, mondjunk valami fix időpontot az életközösségünkre, úgy sem számít… ”, érdemes résen lenni, mert ha beleegyezünk egy tetszőlegesen bővített életközösségi időszakba - ami már vagyonközösségi időszak is lesz egyben -,  az ezen időszak alatt (bármelyik házasfél által) szerzett ház, kocsi stb. is közös lesz.

Könnyen lehet, hogy a „gyorsan letudott” bontópert követően (akár sok évvel később) áll elő az ex, hogy „akkor rendezni kellene a vagyonközösségünket is..”, és csak akkor esik le a házastársának, hogy épp ezért bővítette az életközösség idejét anno a volt házastárs, hogy az akkori vagyonszerzés már beleessen ezen időszakba, és igényt formálhasson utóbb a házasságot megelőző együttélés alatt szerzett vagyon felére is.

A fenti hiba (szinte) jóvátehetetlen, mert az életközösség időtartama - jogerős ítéletbe foglalva - „szentírás”, az nem támadható utóbb; főleg akkor nem, ha felek egyezségkötését követően hagyta jóvá annak időszakát a bíróság:

Polgári Perrendtartás: „461. § A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

/ Btk. 235.§ (1) bekezdés /

Egyik barátom szenvedett pár éve balesetet, mint kiderült okozója is volt, a sérülések miatt büntetőeljárás indult ellene; amely nemrég zárult jogerősen.

A balesetet ketten hozták össze: ő a pirosnál álló sort kerülve motorral balról a záróvonalat átlépve és a gyalogos, akit elütött. A gyalogos körültekintés nélkül szaladt elé, egyébként tiltott helyen.

Az eredmény: mindkettőjük nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A büntetővégzésben az ügyészség másfél év eltiltást kért, és 250 napi elzárást a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére.

Ezt kissé sokalltuk, így tárgyalás tartását kértem, Ez kulcsfontosságú az ilyen ügyekben, ennek hiányában az ügyészi büntetővégzés emelkedik jogerőre. Elsőfokon egy évre mérsékelték az eltiltást, a 250 napi tétel maradt, mi viszont azt szerettük volna, ha csak arra a kategóriára tiltják el (A), amivel a balesetet okozta, így fellebbeztem a döntés ellen.

Nehezményeztem a fellebbezésemben, hogy az elsőfokú bíróság a tényszerűen álló sort mozgóban lévőnek minősítette – ezt az indoklást egyébként a másodfok meg is változtatta -, mert így olybá tűnt, a nagyobb veszélyességi faktorú előzést – mozgó sor melletti elhaladás – írja a vádlott terhére, az egyébként ténylegesen történt kikerülés – álló sor melletti elhaladás – értékelése helyett.

Azt is vitattuk, hogy ha ugyan záróvonalat átlépni nem is lehet – bár én ezzel sem értek egyet, hiszen műszaki hibás jármű mögött nem fogunk ítéletnapig vesztegelni, csak mert záróvonal van felfestve - , de tudományos alapon önmagában a balról kerülés manővere motorral nem jogszabálysértő:

A KRESZ 36. § (12) bekezdése alapján, " ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, „

Fenti szakasz helyes logikai és nyelvtani értelmezése csak az lehet, hogy motorral járművek mellett és között (tehát mindkét oldalról), míg kerékpárral csak jobbról lehet elhaladni, ekként a balról történő sor melletti  elhaladás motorral általában nem sérti a KRESZ-t, így nem is lehet a szankció szempontjából hivatkozási alap és a marasztaló döntés alapja. (Ha járművek között is haladhatok motorral az egyik járműsor mellett eleve balról fogok elhaladni.)

Mindezeket – és nyilván sok minden mást – a vádlott javára értékelte a Fővárosi Törvényszék, és miután az adott cselekményt (sor elejére gurulás lámpánál) csak motorral lehet elkövetni, csak az A járműkategóriára tiltották el a vádlottat.

Fentieknek abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy amennyiben csak adott járműkategóriára vonatkozik az eltiltás  (1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 18.§ (6) bek. a)), a tilalom végén automatikusan feloldják a tiltást, nem kell terápiás csoportban üldögélni, majd újra vizsgázni és nyilván a többi járművet, amire engedélye van az embernek – személygépkocsi, B kategória – a korlátozott eltiltás hatálya alatt is vezetheti.

És van még egy apróság: ha a járművezetéstől eltiltás másodfokú döntésére kocsival megy az érintett – ahol a döntés kihirdetésével azonnal beáll a jogerő - van minek szurkolni, mert ha véletlenül nem megy át a fellebbezés, akkor keríteni kell valakit, aki hazaviszi a kocsit.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

I.) Végre saját ügyemben hozott ítélet támasztja alá azon régi rögeszmémet, miszerint nem lehet díjat szedni ott, ahol megállni és várakozni tilos.

És akkor az ítélet:

Tényállás:

Az alperes által üzemben tartott személygépkocsi Budapesten, gépkocsi behajtására szolgáló kapu előtt, „X jellel” jelölt területen várakozott. A kerületben a parkolási rendszer üzemeltetője a felperes. A gépkocsi érvényes parkolójeggyel nem rendelkezett az ellenőrzés idején, ezért a felperes pótdíjat szabott ki. A felperes felhívta az alperest parkolási díj és pótdíj, valamint egyéb költségek megfizetésére. Az alperes a parkolási díjat és pótdíjat nem fizette meg.

Indoklás:

A perbeli esetben a gépjármű olyan területen állt, ahol nem vitatottan nem volt kijelölt várakozó hely, azt tábla nem jelezte, a területre felfestve a várakozóhely nem volt. Önmagában a fizető várakozó övezeten belüli parkolás ténye a parkolási díj fizetési kötelezettséget és ennek elmulasztása esetén a pótdíj iránti igényt nem alapozza meg. Azon területen, ahol a gépjármű állt, ezért parkolási díj nem kérhető.

A felperes igazolta a csatolt fényképekkel, hogy a perbeli helyszín várakozási övezetben van. A fényképeken látszik az is, hogy a perbeli gépjármű egy olyan helyen áll, ahol az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást akadályozza, továbbá ahol „X jelölés” van az útburkolatra felfestve.

II.) Tehát a várakozási övezet egy dolog, de az övezeten belül nem minden hely várakozó hely.

III.) A bíróság erre a jelölésre gondolt:

KRESZ 18.§ (1) s)

A KRESZ szerint tilos várakozni:

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

1. a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
3. c)^*  ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
4. d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
5. e)^*  az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

IV.) Ha valaki a "megállni tilos" vagy "várakozni tilos" jelzőtábla hatálya alatt áll meg, akkor a közterület-felügyelő bírságot kell, kiszabjon (mérlegelés nélkül).

A közterület-felügyelő hatósági jogkört gyakorol, ám a parkoló(órát) üzemeltető cég szerződéses „szolgáltatást” nyújt. A perbeli esetben viszont ezt nem tehette, hiszen a gépjármű olyan területen állt, ahol a várakozás tilos, így a szolgáltatása sem nyújtható. Ellenkező logika mentén úgy szedhetnének be pénzt a parkolásért, hogy a díj sokszorosára bírságolhatná egyidejűleg a hatóság a „szolgáltatás” igénybe vevőjét.

A klasszikus jogászi logika szerint a többen benne van a kevesebb, azaz a várakozásban benne foglaltatik a megállás, miután csak megállás után tud az ember várakozni.  / KRESZ 41.§ (2): Tilos várakozni, ahol megállni tilos. /

A várakozás célú használatért tehát nem lehet díjat szedni, ha a jármű parkolási helyén nem hogy várakozni, de megállni is tilos.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Sérelemdíj

Kártérítés

Ügyfelem egy magyarországi fürdőben a vizes kövön megcsúszva elesett, aminek következtében háromszoros bokatörést szenvedett. A balesetet egy kétórás műtét követte majd 6 hét fekvőgipsz és hosszadalmas rehabilitáció, gyógytornával és mindennel, ami ezzel jár. A fotón a perbeli boka röntgenképe szerepel.

1. A sérelemdíj gyakorlatilag a régi Ptk. nem vagyoni kártérítése.

"A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése" (a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971 sz. törvényjavaslathoz benyújtott indokolás).

A kompenzáció olyan vagyoni juttatás, amely a jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrány másnemű előnnyel történő kiegyenlítését, az elveszett életörömök pótlását hivatott biztosítani.

Megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A nem vagyoni sérelem olyan testi, lelki változás, amely az érintettnél, valamint tágabb vagy szűkebb környezetében következik be.

Minden eset egyedi, a bíróságnak az adott ügy egyedi körülményeinek mérlegelése alapján kell a sérelemdíj alkalmazhatósága és összegszerűsége tekintetében állást foglalnia. Objektív mérce nincsen, az összegszerűség megállapítása bírói mérlegelésen alapul.

A hátrány mértékének megítélése szempontjából elsősorban azt kell értékelni, hogy a személyiségi jogsértés milyen változásokat idézett elő a jogosult életvitelében, életminőségében, életének jövőbeni lehetőségei körében, érzelmi és lelki életének fejlődésében, személyiségének önmegvalósításában.

A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. Értékelendő szempont lehet az is, ha valaki a jogsértést üzleti érdekei miatt vagy haszonszerzés céljával követte el. A sérelemdíjnál mérlegelési szempont lehet, hogy a sérelmezett állítások nem az alperestől származtak, azokat az alperes továbbította, híresztelte. Adott esetben az életkor is jelentőséggel bírhat az összegszerűség megállapításánál (például testi sérülésnél).

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

c) a személy hátrányos megkülönböztetése;

d) a becsület és a jóhírnév megsértése;

e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

f) a névviseléshez való jog megsértése;

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

2. A leggyakoribb nem vagyon jellegű sérelem a

a) jóhírnév megsértése, azaz más által okozott "lelki-arculati" sérülés, valamint

b) más által okozott fizikai sérülés.

(A szelektálás tűnhet önkényesnek, de a b) - c) -e) -f) -g) pontok napi praktikuma szerény, a hátrányos megkülönböztetés teoretikus, a képmás és hasonlók a mai technika mellett a jogalkalmazás oldaláról alig-alig lekövethetőek.)

a) Ptk. 2:45.§(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

b) A fizikai sérülés az élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jog sérelme.

Ilyen jellegű igénynél fontos, hogy a bázisponthoz (korábbi fizikai állapot) viszonyítottan romlik le - a sérelemből fakadóan - az egészségi állapot és ezen abszolút érték távolság lesz a sérelem mértékének, így a kártérítés összegének viszonyítási alapja.

Fentiekből következik, hogy érdemes a sérülés előtti állapotot kiválónak, míg a sérülés utáni állapotot elviselhetetlennek feltüntetni, hiszen így maximalizálható a kettő közötti távolság.

Ekként fordulhat elő, hogy a sérülés előtt - "papíron" - mindenki aktív életet él: sportol, kirándul, szociális kapcsolatokban teljesedik ki; majd a sérülés után a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése, a szorongás, a korábbi önállóság és a szociális kapcsolatok elvesztése traumatizálja; a sérülésből eredően mozgásszegény életmódja miatt pedig a még inkább beszűkülnek a korábbi lehetőségei.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Kártérítés

Ptk. 2:52.§ Sérelemdíj

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

Ptk. 2:53.§ Kártérítési felelősség

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Azon kérdésekre, amelyek nem vitatottak a felek között, a bíróság nem folytat le bizonyítást.

A lényeges kérdésekben együttdöntés van a szülők között, a lényeges kérdések kivételével a gondozó szülő dönt.

A gondozó szülőnek tájékoztatási kötelezettsége van a másik szülővel szemben a gyermek egészsége és a tanulmányai kapcsán.

A megállapodás keret, amit a felek töltenek ki tartalommal, egyéb kérdések is jegyzőkönyvezhetőek, amit a jog megenged.

Azt lehet végrehajtani, ami a megállapodásban szerepel.

A gyermek lakhelye szerinti bíróságtól lehet kérni kapcsolattartás végrehajtását.

Amennyiben a tartásdíj kapcsán vita van a felek között hivatalból bizonyítást rendelhet el a bíróság a legutóbbi két év szülői jövedelme alapján és a szülőknél készített környezettanulmány felhasználásával hoz döntést a kérdésben.

A tartásnál az köteles bizonyítani, aki arra igényt formál.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A CSOK-ra vonatkozó törvények rögzítik, hogy azt az ingatlant, amelyt a CSOK segítségével vásároltak, nem hasznosíthatják a lakáscéltól eltérően, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást.

Az alábbi esetekben kell visszafizetni a támogatást a késedelmi kamattal együtt:

•  ha lebontják az ingatlant,
•  ha a lakáscéltól eltérő célra használják. (Viszont a CSOK kedvezményezett ingatlan már lehet vállalkozás székhelye.)
• ha megváltozik a támogatott személy lakhelye, (10 évig életvitelszerűen, tehát lakcímkártyán bejelentve az ingatlanban kell lakni.)
• ha átengedik másnak a lakáshasználatot (albérletbe kiadott a lakás),
• az ingatlan eladása, ajándékozása esetén, kivéve, ha a gyermek lesz az új tulajdonos.

A CSOK rendelet egyértelműen kimondja, hogy büntető kamattal terhelve vissza kell fizetni a CSOK támogatást és kedvezményes hitelt is, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintettek egy harmadik személynek átengedik az ingatlan használati jogát, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak. Az ingatlan kiadása ebbe a kategóriába számít. Ráadásul a felvett összegekre büntető kamatot is kell fizetni, amely a Ptk. által meghatározott késedelmi kamat a szerződés napjától számítva.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön