A perrendtartás szerint: „Pp. 459. § (2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát… „

A fenti eljárási szabálynak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy az életközösség alatt vagyonközösség keletkezik, ám sokan abból indulnak ki, hogy a vagyonukat házasságkötésük előtt szerezték, így az különvagyonnak minősül.

Csakhogy a Ptk. szerint: „ Ptk. 4:35. § (1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

Azaz, ha a házasságot megelőzően a felek „együtt éltek” és ezen együttélést házasság követte (nyilván egymással), akkor a házasság előtti és utáni együttélés ideje házassági vagyonjog szempontjából egybeolvad.

A házassági bontóper (házasság felbontása, szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat és igény esetén házastársi tartás kérdései) és a házassági vagyonjogi per két külön dolog, egymástól függetlenül és időben elkülönülten is folyhat, de az életközösség időtartamát az előbbi bíróság mondja ki, a vagyonjogi per bírósága ezen időszakhoz már kötve van.

Ha tehát házastársunk azzal áll elő, hogy „ Tudjuk le gyorsan a válást, mondjunk valami fix időpontot az életközösségünkre, úgy sem számít… ”, érdemes résen lenni, mert ha beleegyezünk egy tetszőlegesen bővített életközösségi időszakba - ami már vagyonközösségi időszak is lesz egyben -,  az ezen időszak alatt (bármelyik házasfél által) szerzett ház, kocsi stb. is közös lesz.

Könnyen lehet, hogy a „gyorsan letudott” bontópert követően (akár sok évvel később) áll elő az ex, hogy „akkor rendezni kellene a vagyonközösségünket is..”, és csak akkor esik le a házastársának, hogy épp ezért bővítette az életközösség idejét anno a volt házastárs, hogy az akkori vagyonszerzés már beleessen ezen időszakba, és igényt formálhasson utóbb a házasságot megelőző együttélés alatt szerzett vagyon felére is.

A fenti hiba (szinte) jóvátehetetlen, mert az életközösség időtartama - jogerős ítéletbe foglalva - „szentírás”, az nem támadható utóbb; főleg akkor nem, ha felek egyezségkötését követően hagyta jóvá annak időszakát a bíróság:

Polgári Perrendtartás: „461. § A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

/ Btk. 235.§ (1) bekezdés /

Egyik barátom szenvedett pár éve balesetet, mint kiderült okozója is volt, a sérülések miatt büntetőeljárás indult ellene; amely nemrég zárult jogerősen.

A balesetet ketten hozták össze: ő a pirosnál álló sort kerülve motorral balról a záróvonalat átlépve és a gyalogos, akit elütött. A gyalogos körültekintés nélkül szaladt elé, egyébként tiltott helyen.

Az eredmény: mindkettőjük nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A büntetővégzésben az ügyészség másfél év eltiltást kért, és 250 napi elzárást a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére.

Ezt kissé sokalltuk, így tárgyalás tartását kértem, Ez kulcsfontosságú az ilyen ügyekben, ennek hiányában az ügyészi büntetővégzés emelkedik jogerőre. Elsőfokon egy évre mérsékelték az eltiltást, a 250 napi tétel maradt, mi viszont azt szerettük volna, ha csak arra a kategóriára tiltják el (A), amivel a balesetet okozta, így fellebbeztem a döntés ellen.

Nehezményeztem a fellebbezésemben, hogy az elsőfokú bíróság a tényszerűen álló sort mozgóban lévőnek minősítette – ezt az indoklást egyébként a másodfok meg is változtatta -, mert így olybá tűnt, a nagyobb veszélyességi faktorú előzést – mozgó sor melletti elhaladás – írja a vádlott terhére, az egyébként ténylegesen történt kikerülés – álló sor melletti elhaladás – értékelése helyett.

Azt is vitattuk, hogy ha ugyan záróvonalat átlépni nem is lehet – bár én ezzel sem értek egyet, hiszen műszaki hibás jármű mögött nem fogunk ítéletnapig vesztegelni, csak mert záróvonal van felfestve - , de tudományos alapon önmagában a balról kerülés manővere motorral nem jogszabálysértő:

A KRESZ 36. § (12) bekezdése alapján, " ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, „

Fenti szakasz helyes logikai és nyelvtani értelmezése csak az lehet, hogy motorral járművek mellett és között (tehát mindkét oldalról), míg kerékpárral csak jobbról lehet elhaladni, ekként a balról történő sor melletti  elhaladás motorral általában nem sérti a KRESZ-t, így nem is lehet a szankció szempontjából hivatkozási alap és a marasztaló döntés alapja. (Ha járművek között is haladhatok motorral az egyik járműsor mellett eleve balról fogok elhaladni.)

Mindezeket – és nyilván sok minden mást – a vádlott javára értékelte a Fővárosi Törvényszék, és miután az adott cselekményt (sor elejére gurulás lámpánál) csak motorral lehet elkövetni, csak az A járműkategóriára tiltották el a vádlottat.

Fentieknek abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy amennyiben csak adott járműkategóriára vonatkozik az eltiltás, a tilalom végén automatikusan feloldják a tiltást, nem kell terápiás csoportban üldögélni, majd újra vizsgázni és nyilván a többi járművet, amire engedélye van az embernek – személygépkocsi, B kategória – a korlátozott eltiltás hatálya alatt is vezetheti.

És van még egy apróság: ha a járművezetéstől eltiltás másodfokú döntésére kocsival megy az érintett – ahol a döntés kihirdetésével azonnal beáll a jogerő - van minek szurkolni, mert ha véletlenül nem megy át a fellebbezés, akkor keríteni kell valakit, aki hazaviszi a kocsit.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

I.) Végre saját ügyemben hozott ítélet támasztja alá azon régi rögeszmémet, miszerint nem lehet díjat szedni ott, ahol megállni és várakozni tilos.

És akkor az ítélet:

Tényállás:

Az alperes által üzemben tartott személygépkocsi Budapesten, gépkocsi behajtására szolgáló kapu előtt, „X jellel” jelölt területen várakozott. A kerületben a parkolási rendszer üzemeltetője a felperes. A gépkocsi érvényes parkolójeggyel nem rendelkezett az ellenőrzés idején, ezért a felperes pótdíjat szabott ki. A felperes felhívta az alperest parkolási díj és pótdíj, valamint egyéb költségek megfizetésére. Az alperes a parkolási díjat és pótdíjat nem fizette meg.

Indoklás:

A perbeli esetben a gépjármű olyan területen állt, ahol nem vitatottan nem volt kijelölt várakozó hely, azt tábla nem jelezte, a területre felfestve a várakozóhely nem volt. Önmagában a fizető várakozó övezeten belüli parkolás ténye a parkolási díj fizetési kötelezettséget és ennek elmulasztása esetén a pótdíj iránti igényt nem alapozza meg. Azon területen, ahol a gépjármű állt, ezért parkolási díj nem kérhető.

A felperes igazolta a csatolt fényképekkel, hogy a perbeli helyszín várakozási övezetben van. A fényképeken látszik az is, hogy a perbeli gépjármű egy olyan helyen áll, ahol az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást akadályozza, továbbá ahol „X jelölés” van az útburkolatra felfestve.

II.) Tehát a várakozási övezet egy dolog, de az övezeten belül nem minden hely várakozó hely.

III.) A bíróság erre a jelölésre gondolt:

KRESZ 18.§ (1) s)

A KRESZ szerint tilos várakozni:

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

1. a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
3. c)^*  ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
4. d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
5. e)^*  az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

IV.) Ha valaki a "megállni tilos" vagy "várakozni tilos" jelzőtábla hatálya alatt áll meg, akkor a közterület-felügyelő bírságot kell, kiszabjon (mérlegelés nélkül).

A közterület-felügyelő hatósági jogkört gyakorol, ám a parkoló(órát) üzemeltető cég szerződéses „szolgáltatást” nyújt. A perbeli esetben viszont ezt nem tehette, hiszen a gépjármű olyan területen állt, ahol a várakozás tilos, így a szolgáltatása sem nyújtható. Ellenkező logika mentén úgy szedhetnének be pénzt a parkolásért, hogy a díj sokszorosára bírságolhatná egyidejűleg a hatóság a „szolgáltatás” igénybe vevőjét.

A klasszikus jogászi logika szerint a többen benne van a kevesebb, azaz a várakozásban benne foglaltatik a megállás, miután csak megállás után tud az ember várakozni.  / KRESZ 41.§ (2): Tilos várakozni, ahol megállni tilos. /

A várakozás célú használatért tehát nem lehet díjat szedni, ha a jármű parkolási helyén nem hogy várakozni, de megállni is tilos.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Sérelemdíj

Kártérítés

Ügyfelem egy magyarországi fürdőben a vizes kövön megcsúszva elesett, aminek következtében háromszoros bokatörést szenvedett. A balesetet egy kétórás műtét követte majd 6 hét fekvőgipsz és hosszadalmas rehabilitáció, gyógytornával és mindennel, ami ezzel jár. A fotón a perbeli boka röntgenképe szerepel.

1. A sérelemdíj gyakorlatilag a régi Ptk. nem vagyoni kártérítése.

"A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése" (a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971 sz. törvényjavaslathoz benyújtott indokolás).

A kompenzáció olyan vagyoni juttatás, amely a jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrány másnemű előnnyel történő kiegyenlítését, az elveszett életörömök pótlását hivatott biztosítani.

Megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A nem vagyoni sérelem olyan testi, lelki változás, amely az érintettnél, valamint tágabb vagy szűkebb környezetében következik be.

Minden eset egyedi, a bíróságnak az adott ügy egyedi körülményeinek mérlegelése alapján kell a sérelemdíj alkalmazhatósága és összegszerűsége tekintetében állást foglalnia. Objektív mérce nincsen, az összegszerűség megállapítása bírói mérlegelésen alapul.

A hátrány mértékének megítélése szempontjából elsősorban azt kell értékelni, hogy a személyiségi jogsértés milyen változásokat idézett elő a jogosult életvitelében, életminőségében, életének jövőbeni lehetőségei körében, érzelmi és lelki életének fejlődésében, személyiségének önmegvalósításában.

A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. Értékelendő szempont lehet az is, ha valaki a jogsértést üzleti érdekei miatt vagy haszonszerzés céljával követte el. A sérelemdíjnál mérlegelési szempont lehet, hogy a sérelmezett állítások nem az alperestől származtak, azokat az alperes továbbította, híresztelte. Adott esetben az életkor is jelentőséggel bírhat az összegszerűség megállapításánál (például testi sérülésnél).

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

c) a személy hátrányos megkülönböztetése;

d) a becsület és a jóhírnév megsértése;

e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

f) a névviseléshez való jog megsértése;

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

2. A leggyakoribb nem vagyon jellegű sérelem a

a) jóhírnév megsértése, azaz más által okozott "lelki-arculati" sérülés, valamint

b) más által okozott fizikai sérülés.

(A szelektálás tűnhet önkényesnek, de a b) - c) -e) -f) -g) pontok napi praktikuma szerény, a hátrányos megkülönböztetés teoretikus, a képmás és hasonlók a mai technika mellett a jogalkalmazás oldaláról alig-alig lekövethetőek.)

a) Ptk. 2:45.§(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

b) A fizikai sérülés az élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jog sérelme.

Ilyen jellegű igénynél fontos, hogy a bázisponthoz (korábbi fizikai állapot) viszonyítottan romlik le - a sérelemből fakadóan - az egészségi állapot és ezen abszolút érték távolság lesz a sérelem mértékének, így a kártérítés összegének viszonyítási alapja.

Fentiekből következik, hogy érdemes a sérülés előtti állapotot kiválónak, míg a sérülés utáni állapotot elviselhetetlennek feltüntetni, hiszen így maximalizálható a kettő közötti távolság.

Ekként fordulhat elő, hogy a sérülés előtt - "papíron" - mindenki aktív életet él: sportol, kirándul, szociális kapcsolatokban teljesedik ki; majd a sérülés után a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése, a szorongás, a korábbi önállóság és a szociális kapcsolatok elvesztése traumatizálja; a sérülésből eredően mozgásszegény életmódja miatt pedig a még inkább beszűkülnek a korábbi lehetőségei.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Kártérítés

Ptk. 2:52.§ Sérelemdíj

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

Ptk. 2:53.§ Kártérítési felelősség

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Azon kérdésekre, amelyek nem vitatottak a felek között, a bíróság nem folytat le bizonyítást.

A lényeges kérdésekben együttdöntés van a szülők között, a lényeges kérdések kivételével a gondozó szülő dönt.

A gondozó szülőnek tájékoztatási kötelezettsége van a másik szülővel szemben a gyermek egészsége és a tanulmányai kapcsán.

A megállapodás keret, amit a felek töltenek ki tartalommal, egyéb kérdések is jegyzőkönyvezhetőek, amit a jog megenged.

Azt lehet végrehajtani, ami a megállapodásban szerepel.

A gyermek lakhelye szerinti bíróságtól lehet kérni kapcsolattartás végrehajtását.

Amennyiben a tartásdíj kapcsán vita van a felek között hivatalból bizonyítást rendelhet el a bíróság a legutóbbi két év szülői jövedelme alapján és a szülőknél készített környezettanulmány felhasználásával hoz döntést a kérdésben.

A tartásnál az köteles bizonyítani, aki arra igényt formál.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A CSOK-ra vonatkozó törvények rögzítik, hogy azt az ingatlant, amelyt a CSOK segítségével vásároltak, nem hasznosíthatják a lakáscéltól eltérően, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást.

Az alábbi esetekben kell visszafizetni a támogatást a késedelmi kamattal együtt:

•  ha lebontják az ingatlant,
•  ha a lakáscéltól eltérő célra használják. (Viszont a CSOK kedvezményezett ingatlan már lehet vállalkozás székhelye.)
• ha megváltozik a támogatott személy lakhelye, (10 évig életvitelszerűen, tehát lakcímkártyán bejelentve az ingatlanban kell lakni.)
• ha átengedik másnak a lakáshasználatot (albérletbe kiadott a lakás),
• az ingatlan eladása, ajándékozása esetén, kivéve, ha a gyermek lesz az új tulajdonos.

A CSOK rendelet egyértelműen kimondja, hogy büntető kamattal terhelve vissza kell fizetni a CSOK támogatást és kedvezményes hitelt is, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintettek egy harmadik személynek átengedik az ingatlan használati jogát, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak. Az ingatlan kiadása ebbe a kategóriába számít. Ráadásul a felvett összegekre büntető kamatot is kell fizetni, amely a Ptk. által meghatározott késedelmi kamat a szerződés napjától számítva.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Kirúgtak

A megszüntetés egy tevőleges (szándékolt) aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

Felmondásnál a munkaviszony megszüntetését csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen ok viszi a felmondó felet a döntésre, beszélhetünk rendes, illetve azonnali hatályú felmondásról.

Az azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél

- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tehát az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti.

A törvény tételes felsorolást tartalmaz a felmondásra okot adó körülményekre nézve, de mivel a felsorolás szubjektív – emberi (bírói) mérlegelés körébe eső - elemekből áll, előjön az élet ama nagy igazsága, hogy minden eset egyedi. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megítélésekor valamennyi (jogi) jelentőséggel bíró körülményt, gondos mérlegelés körébe kell vonni.

Az azonnali hatályú felmondás két esetében közös, hogy az arra okot adó magatartásnak a másik féltől kell származnia, azaz nem a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől és nem is a felmondás gyakorlójától. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmondás gyakorlója a saját (felróható) magatartásából eredeztetne jogot, ami a polgári jog általános elve szerint jogellenes.

I.) Az azonnali hatályú felmondás oka egyrészt

• kötelezettségből fakad (a fél felelősségi körébe eső „feladat”),
• a magatartás maga a „megszegés” (tevékenysége során annak „szabályait, gyakorlásának módját” szegi meg a fél),
• munkaviszonyból ered a kötelezettség (tehát nem vállalkozási és főleg nem megbízási jogviszonyból),
• lényeges (a kötelezettség, amely a munkaviszonyból ered), (egy asszisztenstől azonnal megválni, mert rendetlenség van az íróasztalán aligha lehet ilyen, de a hanyag irattározás, illetve ha a munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti már talán),
• jelentős mértékű (a „megszegés”. Ez igen szubjektív kategória, az adott eset alapján ítélhető meg csupán a „mérték”. A „szabálytalan sávváltás” aligha jelent ilyet, de az ittas járművezetés biztosan jelentős KRESZ szabályszegésnek tekinthető egy gépkocsivezetőtől, munkajogi szempontból is.),

• szándékosan („direkt”), vagy súlyosan gondatlansággal („nemtörődöm”) elkövetett cselekményből ered (a magatartás tanúsítójának pszichikus viszonya - a saját cselekményéhez - felróható (emberileg „negatívnak” értékelhető)). Kiemelendő, hogy a jogszerű felmondáshoz a gondatlanságnak súlyos mértékűnek kell lennie.

A fenti körülmények - beleértve az munkaviszony megszüntetés közös jellemzőjeként írottakat is (alább, írásbeliség stb.) - együttes megléte igazolja csak az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Bármelyik fenti körülmény hiánya, a jogellenes munkaviszony megszüntetést támasztja alá.

II.) Az azonnali hatályú felmondás másik esetkörét a törvény az alábbiak szerint szabályozza:

Az azonnali hatályú felmondás oka másrészt
• minden olyan egyéb dolog,
•ami magatartásban, cselekvésben (tevésben, nem tevésben, mulasztásban) nyilvánul meg,
• és lehetetlenné teszi,
• a munkaviszony fenntartását.

Itt is igaz, hogy a fenti körülmények - beleértve a felmondás közös jellemzőiként írottakat is (írásbeliség, indoklás stb.) - együttes megléte igazolja csak a rendkívüli felmondás jogszerűségét.

A II.) pont tulajdonképpen az I.) pont „gumiszabálya”, ami alá minden más eset besorolható, ha az I.) pont tételes rendelkezéseit az adott cselekmény nem merítené ki ugyan, ám ezzel olyan helyzet adódna, amely jogi nonszenszre vezetne. (A „főnök-beosztott” viszonyt nem csak a fenti, tételesen felsorolt jellemzőkkel bíró magatartás lehetetlenítheti el. Ilyenkor hiba lenne a feleket munkakapcsolatra „kárhoztatni” - akár csak egy újabb napra is -, ha egyébként életszerűtlen a munkaviszony fenntartása.)

Az azonnali hatályú felmondás esetén (a rendes felmondással ellentétben) mind a munkáltató mind a munkavállaló köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a felmondást gyakorló félnek kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a fenti pontokban foglalt okokon alapulhat.

III.) Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása határidőhöz kötött. Azt a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Korábbi példánál maradva: Ha az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti, a határidő az alábbiak szerint alakulhat:

• ha a munkáltató az esetnél jelen volt (valószínűleg tudomást is szerzett a „cselekményről”) az esetet követő naptól számítottan 15 napja van az azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően – ugyanezen okból - csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de három hónap múlva – egy kolléga jóvoltából – tudomást szerzett a történtekről, ismét csak 15 napja van - a kolléga beszámolójától számítottan - az  azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően is csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre ugyancsak bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de a cselekmény elkövetésétől számított tizenhárom hónap múlva szerez tudomást az ügyről, az azonnali hatályú felmondás jogát – az adott cselekményre alapított indokkal - már nem gyakorolhatja. (Ezt követően csak rendes felmondás szerint, vagy persze a közös megegyezést követően válhatnak meg a felek egymástól).

Más a helyzet – munkakörben elkövetett - bűncselekmény esetén (hűtlen-, hanyag kezelés, sikkasztás-, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetési cselekmények stb.). Ilyenkor „a büntetőjogi következmények alkalmazhatóságáig” joghatályosan közölhető az azonnali hatályú felmondás. 

Az azonnali hatályú felmondásnál a leggyakoribb munkáltatói hiba, - hogy elmarad a munkavállaló, jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez – akárcsak az indoklás – a munkáltató általi azonnali hatályú felmondás lényeges eleme, amely elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. A tájékoztatás szövegszerűen mindössze ennyi:

„Tájékoztatom, hogy a(z azonnali hatályú) felmondással szemben – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az illetékes munkaügyi bíróság előtt jogorvoslattal élhet”.

Talán mondanom sem kell, de mégis megemlítem, hogy fenti aktusokat, nyilatkozatokat – már csak utólagos bizonyíthatóságuk érdekében is – feltétlenül írásban kell megtenni. Ez egyaránt igaz a munkaviszony létesítésére, módosítására, és megszüntetésére is.

Alkalmazottként és munkáltatóként is elkerülhetetlen a munkaviszony megszüntetésének problémája, így a témát érintő munkajogi kötelezettségek és lehetőségek ismerete elengedhetetlen mindenki számára.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Szülői felügyeleti jog a gyermekről történő gondoskodás (vinni, hozni, ellátni), ügyintézés (orvos, hatóság), a gyermek vagyonának kezelése. ( A gyermek nevének meghatározása, és a gyámnevezés is ide tartozik, de nem napi szintű probléma, kb. egyszer/sem merül fel az életben. A tartózkodási helyének meghatározása már inkább, de ez akkor is a szülők  közös döntése, ha csak egyikük gyakorolja a szülői felügyelet jogát.)

A bíróság nem igényt vizsgál, hanem indokolt szükségletet, mert egy gyermekre bármennyit el lehet költeni.

Kérelem (kereset) hiányában is szabályoznia kell a kapcsolattartást a bíróságnak, de olyan döntést nem hozhat és nem hagyhat jóvá, ami teljesen kötetlen és szabad, mert az nem hajtható végre.

A felek egyezsége is végrehajtható okirat, amelytől úgy térhetnek el, ahogy csak akarnak mert azzal, ami a papíron van (ítélet/végzés) a bíróság pusztán a minimumot foglalja határozatba. Magyarul: a felek vagy a bíróság döntenek valamit, aztán mindenki azt csinál, amit akar mindaddig, amíg valamelyik fél számon nem kéri az adott döntést, és nem jelzi a másik szülőnek, hogy ragaszkodik az okirat tartalmához és végrehajtásához.

Ha a bíró határoz – és ítéletet hoz -, azt pontosan ugyanúgy lehet lobogtatni, mint az egyezséget, hiszen a két határozat alkalmazhatósága ugyanaz; a kérdés (különbség) csak az, hogy a bíró döntött e (ítélet), vagy a peres felek (egyezség, amit a bíróság hagyott jóvá).

WW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Az utóbbi időben „érdekes”  szerződésekkel találkoztam. Közös vonásuk, hogy több oldalasak (8-10), tele vannak bonyolult jogi fogalmakkal és nem jogvégzett emberben azt a benyomást keltik, hogy nincs itt csalás, ámítás, profi munka, minden korrekt, majd amikor teljesíteni kellene a szerződésben foglaltakat (pl: a szerződés szerinti „szerződésszegési díjat” fizetni) akkor  magyarázatok, „szerződésértelmezések”, egyeztetések végtelen sora következik, amíg a másik fél bele nem fárad és veszni hagyja az egészet.

Majdnem így járt egy ügyfelem is, ő viszont segítséget kért, miután már hetek óta egyeztettek a jogvitáról - eredménytelenül. A tét szabad szemmel is jól látható összeg, mintegy 1.500.000 Ft-ra lenne jogosult ügyfelem a szerződése szerint, mint „szerződésszegési díj”, azonban ezt az összeget valamiért nem szeretnék neki kifizetni.

A szerződést átnézve, az ügy nem áll a messze a csalás büntetőjogi tényállásától, de először érdemes megpróbálni a szerződés szerinti jogos követelést megszerezni.

Mit tehetünk ilyen esetben? Forduljunk ügyvédhez, aki fizetési felszólító levéllel vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti a követelésünket.

Tanácsom pedig bármilyen jellegű szerződéskötésnél, legyen az akár egy vállalkozói szerződés egy villanyszerelővel, hogy alaposan olvassuk végig, ne írjuk alá rögtön, és ha úgy értékeljük a dolgot, kérjük ki ügyvéd véleményét az aláírás előtt.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Szerződés részleges érvénytelensége

Kártérítés