Jogról közérthetően

JOG

JOG

Önkényes elvétel - tiltott átengedés

2016. február 12. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu

 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Nem szívesen büntetőzöm.*** Sok „ szépet ” láttam jelöltként, pont elég volt, viszont bele-bele sodródik az ember, ha az ügyfele így jár.

autokulcs.jpg

Az ügyvédi munka számos nehézsége közül az egyik, hogy sokan csak akkor keresnek ügyvédet,  amikor már baj van. Ez a polgári peres  képviselet során is elő-elő fordul, a védői funkcióban  viszont tipikus, hiszen védőre a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén, a büntetőeljárás megindulásától kezdődően van  szükség. Addig se ártana, de „ Nehogy már ilyenre költs! Keress rá! Fenn van minden okosság! ” ; ugyanakkor rejt veszélyeket, amikor valaki laikusként maga igyekszik a saját, vagy más védelmére sietni.

A következő történet egy házibuliban indult. A hangulat már emelkedett volt, amikor előkerült ügyfelem motorja, amellyel barátja szeretett volna kerülni egyet. Sikerült. Fejre állt.

A szomszédok ijedtükben kihívták a rendőröket. A helyszínen felvett jegyzőkönyv szerint az érintettek ellentmondásba keveredtek. Ügyfelem  ugyanis azt mondta, hogy kölcsönadta a motort. Ez a járművezetés tiltott átengedése / Btk. 189.§ (1)/, hiszen vezetésre alkalmatlan személynek engedte át a (gépi  meghajtású) jármű vezetését.

Egy igaz barát ilyenkor ismerszik meg: ahol tud, segít. Tőle jött a  mentőötlet: nem adták oda, ő vette el. Még jobb. Ez a jármű önkényes elvétele /Btk. 327.§ (1)/, idegen  gépi meghajtású járművet jogtalanul vett el mástól.

Azt gondolhatnánk, valamelyik biztosan valótlan a két - egymásnak ellentmondó - állítás közül; és bárkinek  is legyen igaza, az egyik "elkövető” kizárólag a másikon keresztül  szabadulhat.  Az érintettek azonban nem akartak egymásnak rosszat. Amikor végigjárták a szakmabeli ismerősök széles körét (állítólag valami megyei kapitány is köztük volt nem, mintha jelentene ez bármit is), mindenütt azt az elkeserítő  választ kapták, hogy nincs mit tenni: mindent jegyzőkönyvbe mondtak  már – megmásíthatatlanul -, így valamelyiküknek el kell vinnie a balhét.

Szép feladvány. Melyikük  legyen az?

A történetbe ekkor csöppentem én.

Az rögtön látszott, hogy az „ittas járművezetés” vétségét / Btk. 188.§  (1) járművezetés ittas vagy bódult állapotban / nem lehet megúszni.

Az odaadták / elvették problémáját kellett ügyesen feloldani.

A két véglet túlságosan kategorikusnak tűnt. Az odaadom - nem  adom, elveszem - nem veszem nyilván szélsőértékek. A skála két széle  között kell, hogy legyen némi mozgástér! Aligha lehet véletlen,  hogy a Btk. szerint a fenti cselekmények csak szándékosan valósíthatóak meg, azoknak gondatlan elkövetési alakzata nincsen.

Azt ötöltem ki, miután a házibulikban a  kommunikáció nem feltétlen cizellált, hogy félreértés történt.

Megértettettettem  - de szép ez a magyar nyelv, ezt a műveltetést fordítsa le bárki! (Ennél talán csak a feltételes múlt idejű műveltető alakzat szebb...) - az érintettekkel, hogy elbeszéltek egymás mellett; hiszen az „Elvihetem a motort?” kérdésre, ugyan egy flegma „Igen.” volt  a válasz, amit hallani sem nagyon lehetett, ám ezt az igent aligha nem, sőt DE! egy lemondó, legyintő kézmozdulat követte. Ügyfelemnek nehezen ugyan, de unszolásomra  beugrott, hogy a kimondott igennel ellentétben az „Ugyan, hagyjál már!” gondolat járt a fejében, ahogy világosan utalt erre a kézmozdulata is.

A cimbora ezt a legyintést érthette félre, az "igen"-t nem is hallva, (nyilván) ezt vehette a motor használatára irányuló jóváhagyásnak.****

Az eljárás folyamán a hatóság előtt is világossá vált, hogy kommunikációs zavar vezetett a motor átadásához (a verbális és a nem verbális közlés ellentmondása / kétértelműsége kétségessé tette a szándékot), így sem az önkényes elvétel, sem a tiltott átengedés kapcsán nem került sor még csak gyanúsításra sem, nemhogy vádemelésre és főleg nem büntetés kiszabására! E két cselekményt ugyanis kizárólag „direkt”  (szándékosan) lehet elkövetni, „vé(le)tlenül” (gondatlanul) nem.

A szándék, illetve annak  kifejezésmódja döntő tényező: az eredmény bekövetkeztére irányuló " vágy ", mint felróható pszichés viszony ennek alapján minősíthető gondatlannak (elvárható körültekintés hiánya / könnyelmű bizakodás) vagy szándékosnak (belenyugvás / kívánás). A szándéktól (is) függően kerülhet sor aztán a gyanúsításra, szüntethető meg a megindult eljárás, állhat- vagy akár dőlhet meg a vád, illetőleg következhet be vagy éppen maradhat el a büntetőjogi felelősségre vonás.

*** " Szobrász vagyok, nem festő! " Mondta a legenda szerint Michelangelo, miután kipingálta a Sixtus-kápolnát; ha szabad e polihisztor-zseni gondolatát idefűznöm anélkül, hogy merném a mester életművéhez mérni a szakipari munkám, én ugyanis elsősorban polgári joggal foglalkozom.

**** Felmerülhet, hogy a helyszínen készült jegyzőkönyvben szereplő, illetve az utólagos vallomás hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nos, valótlan nyilatkozat egyikben sem szerepel, legfeljebb az  utóbbi kicsivel részletesebb.

Fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló esetekben, hogy idejében érdekezzen a megfelelő jogi segítség. Amennyiben bármilyen jogi kérdése van, forduljon bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámhoz.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása