Thököly út 58-60. Budapest 1146 
info@tokar.hu 
+36 1 343 44 36
+36 1 343 44 36 
+36 70 632 85 52 http://tokar.hu/
Alapból a kézbesítést kikezdeni legfeljebb hat hónapig lehet a kézbesítési vélelem beálltától számítottan (Pp. 99/A. § (1)).***
E szabály alól az egyik kivétel az eljárást megindító irathoz kötődik (Pp. 99/A. § (2)). Azaz amennyiben az ügy első paksamétája keveredik el akkor bármikor, - akár az elkeveredést követő hat hónapon túl is - megtámadhatjuk a kézbesítést, ha igazoljuk a vélelem beálltáról történt tudomásszerzés időpontját, valamint az egyéb feltételek fennálltát (Pp. 99/A. § (3)), azaz az önhiba hiányát, és az előbbihez képest 15 napon belül próbálkozunk döntögetéssel.
A másik kivétel a végrehajtási eljárás esete (Pp. 99/B. § (1)), amire szintén nem vonatkozik a hat hónapos maximum, hanem a fentiek szerint a (bármikori) tudomásszerzéstől - ami klasszikusan a végrehajtói inkasszálás a számlánkról, ami azért fel szokott tűnni a többségnek - számítva 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy megdöntsük a kézbesítési vélelmet; szintén csak abban az esetben, ha annak egyéb feltételei fennállnak (Pp. 99/A. § (3)).
Utóbbi hivatkozást sütöttem el egy egyébként ezer sebből vérző ügyben: a jogerős ítéletet követő (nehézen is lehetne máskor), folyamatban lévő végrehajtás során kezdeményeztünk perújítást. /Jogerőn túl nincs nagyon veszteni való, tehát csak bátran próbálkozzunk, legfeljebb marad minden a régiben, de legalább az esélyt megadtuk magunknak / kapálóztunk az örvényben közvetlen az elmerülés előtt./ A perújítás kérdésében döntő bíróság feltette az egyébként triviális kérdéseket: Ki vette át a fizetési meghagyást (12 éve)? Eddig miért nem mondták, hogy valami gond van?
Nyilván mert tudomásuk sem volt róla, hogy gond lenne...
Azt mindenki tudta egyébként, hogy nem a perben érintett volt az aki a tértivevényt aláírta, hanem a vele egyező nevű rokona. Miután erre - ki tudja miért - nem hivatkoztak korábban jeleztem - összevetetvén az aláírásokat -, hogy ezt a tényt akkor most én közlöm velük, és ezen tudomásszerzésük tényét - ti.: nem az vette át aki - bejelentjük a bíróságnak, majd miután mindez a végrehajtási eljárásban történt, - ha szerencsénk van sok éven túl is - beleférünk a 15 napba.
A részsiker is siker: az eljárás felfüggesztve, labda a közjegyzőnél (tehát a bíróság szerint tisztázandóak a kézbesítés körülményei), Ő merenghet rajta, vajon szabályos e így a kézbesítés. Aligha. És ha így van, kezdheti elölről szegény az egészet.
Neki sem könnyű, lássuk be.
És hol vagyunk még az ügy érdemének eldöntésétől! (mert ezek csak eljárási nyalánkságok) de, hogy vajon a jogvita miről szól... ebben a tempóban nagyjából sosem derül ki, illetve egyszer már kiderült, aztán mégse, pontosabban a mégse kérdése még folyamatban van. /Még pontosabban: A "mégse" megengedhetőségének tárgyában döntő eljárás van felfüggesztve, az egykori kézbesítés szabályosságának tisztázásáig./
Amennyiben nehezen igazodik el jogi kérdésekben, forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal, mi legjobb tudásunk szerint leszünk segítségére!
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
*** 1952. évi III. törvény, a polgári perrendtartásól
Kézbesítési vélelem megdöntése
99/A. § (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel
- a)a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
- b)az iratot más, aza) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).
(5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja.
A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során
99/B. §(1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.
