A legfontosabb: csak okosan!
Thököly út 58-60. Budapest 1146 
info@tokar.hu 
+36 1 343 44 36
+36 1 343 44 36 
+36 70 632 85 52 http://tokar.hu/
Én a VIII. kerületben tanultam a munkajogot. Pályakezdőként váratlanul értek a belső játszmák és bár próbáltam alkalmazkodni, a betöltött státuszok kilátásba helyezett visszavágása miatt kollégáim nem támogatták a beilleszkedésem. Nem volt túl jó a légkör, igyekeztek rám nyomást gyakorolni, kellemetlenkedtek, hátha megyek magamtól; viszont ha én mondok fel, minden juttatástól elesek. Nem sok híja volt, hogy így legyen, de szerencsémre - szó szerint páros lábbal - kirúgtak.
A próbaidő letelte utáni héten mondta a főnököm, hogy írjam alá az új szerződésem újabb három hónapra. Jeleztem, hogy nekem élő szerződésem van, nincs mit aláírnom, erre hazazavart.
Másnap - kivételesen időben, de hát mikor ha nem ilyenkor - bementem dolgozni, nehogy rendkívüli felmondásra adjak okot, erre köszönés helyet egyik felettesem a "Te mi a faszt keresel itt, baszd meg?" kérdéssel üdvözölt. Felszólítottak, hogy hagyjam el az épületet, merthogy tegnap kirúgtak. Nem tettem, jöttek a guardok és kivezettek. A nagyobb felhajtás kedvéért - még inkább a nem vagyoni kártérítés miatt - a cselédlépcső helyett a főlépcső felé indultam, hogy sokan lássák: fennálló tisztviselői jogviszonyom ellenére hurcol meg a munkáltató.
A jogvita nem volt túl bonyolult, másfél év alatt letudtuk. (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 10.M.2895/2000./12. sz. ítélete***) Már akkor látható volt, hogy a majdani jogvita szempontjából jól állok, amikor az egyik szaktekintély rám célozva üvöltött a folyosón: "Pénzt akar ez a geci, és jár neki!" Így is van. Már hogy "jár neki", a jelző meg nem engem minősít. Már az új szerződésem erőltetésekor jeleztem, hogy a rendes felmondás kondícióival (azt hiszem, hat havi zseton volt) kész vagyok távozni, egyébként maradok. /Belegondolni is szörnyű mi van, ha az utóbbit választják.../
Végül mindössze negyedévnyi közhivatalban letöltött (kényszer)munka után, másfél évet igazolt le a bíróság mert akkoriban (ma már ilyen sincs) az ítélet jogerejének napjával szűnt meg a korábban jogellenesen megszüntetett munka/köztisztviselői jogviszony. A másfél évet ki is fizették, viszont lelki sebeim orvoslására mindössze ötvenezer forintot ítélt meg a bíróság. Szerintük ennyit ért a jóhírnevem, és ez az összeg olyan helyzetbe hozott, mintha a sérelem be sem következett volna. (Pedig mindenki tudott a cirkuszról, vagy 20 ember látta, hogy bűnözőket megszégyenítő módon kísérnek le, mindenkiben negatív megítélés alakult ki velem kapcsolatban - amelynek okozója a munkáltató volt -, mégsem tudtam több pénzt kihozni belőle. Szerintem ötvennégy-, ötvenötezer forint is lett volna a sztoriban, ha egy lélekbúvár szakértő leigazolja, hogy az események hatására maradandó mentális defektusokat szereztem, amelyek élethosszig tartó életminőség-romlásra vezettek.) Az valahogy fel sem merült az eljárás során, hogy a tisztviselői pályámat vágták gallyra****, amihez képest elég szerény ellentételezést kaptam.
Amúgy technikailag egyszerű volt az ügy: az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat ugyanis érvénytelen. Miután írásban szerződtem le és nem sikerült megegyeznünk a lelépési pénzemben, írásban kellett volna kirúgniuk rendes felmondással, nem pedig azonnali hatállyal (anno: rendkívüli felmondás) és főleg nem szóban. Tettek is rá kísérletet, csak azon a papíron nem stimmelt a keltezés, visszadátumozott okiratot pedig nem mindig szerencsés aláírni, így én sem tettem meg. Mindezek után kiküldték postán a két héttel azelőttre szóló felmondást, mikor a világ legtriviálisabb dolga, hogy a levél kézhezvételével hatályosul a közlés. Szóval még postabélyegző is alátámasztotta, hogy bár a hónap utolsó napján lejárt a próbaidőm, a rákövetkező hónap 15. napján közölve szüntették meg a jogviszonyom "próbaidő alatt, azonnali hatállyal".
Mit lehet erre mondani, de tényleg?
Irodám munkaszerződések szerkesztése és kontrollja mellett munkaerő-kölcsönzés és közvetítés kapcsán felmerülő jogi kérdésekben is segítséget nyújt.
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
*** Külön vicc volt, hogy ezek után nem akart szakvizsgára engedni az IM illetékese:
Ő: - "Nincs meg a szükséges gyakorlati ideje."
Én: - "De hát itt az ítélet, másfél év köztisztviselői jogviszony."
Ő: - "De nincs tényleges gyakorlata, azt nem munkával töltötte."
Én: - "Akkor a másfél év pereskedés az mi?! Az ítélet jogereje az mi?! Szembe mehet vele a minisztérium?! /Ma már tudjuk, hogy igen, de 15 éve más volt a helyzet./ De jobbat mondok, tessék csak nézni a jogszabályt: még a kismamás jogviszonyt (gyed/gyes, vagy mi a bánat) is elismerik gyakorlati időnek! Hátrányosabb helyzetbe kerülök a munkaügyi per megnyerte után - most leszakvizsgázom munkajogból! -, mint egy kismama?! A pelenkázás mellett neki tuti, kevesebb ideje jut a szakmára, mint amennyi időt én elcsesztem vele!"
Egy nap gondolkodási időt kért a döntnök. Másnap hívtam: - "Rendben, mehet, meggyőzött."
**** Ezért jut eszembe olykor Popper Péter gondolata, amelyet Ő a zsidósága kapcsán említett és az én olvasatomban így fest: "Azért vagyok ügyvéd, mert közéjük rúgtak."
