Végrehajtási eljárás jogerős ítélet birtokában indítható, de annak logikailag illetve jogszabály szerint csak akkor lehet(ne) helye, ha az adós önkéntes teljesítése elmarad.
Az alábbi kellemetlenség engem ért, és újra rávilágított egy sor általános érvényű problémára: a társasházi közös költségemet egy összegben szoktam rendezni az év közepe felé és előfordul, hogy addigra elfogy a közös képviselő türelme. Fentieknek az a folyománya, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít velem szemben majd – miután időközben befizetem a közös költséget - azt meg is szünteti.
Volt azonban egy eset, amikor tudtomon kívül lezajlott a teljes fizetési meghagyásos eljárás, amelyről sajnos – ki tudja miért - nem értesültem; így nem is mondtam ellent. Beállt a jogerő, fizettem. A kézbesítés vélelmének medöntésére nem látszott esély.
Eltelt majdnem egy teljes év és a végrehajtó levele fogadott az ajtórésben… Hamar kiderült, hogy az általam korábban már rendezett jogerős fizetési meghagyást vitte végrehajtóhoz a közös képviselő és nem elég, hogy foglalásra készültek, de végrehajtási jogot is bejegyeztek a lakásomra. Erre azért elég dühös lettem.
A végrehajtótól azt a tájékoztatást kaptam, hogy „formailag szabályos” okiratokat kapott a végrehajtást kérőtől, így jobban teszem, ha fizetek. Időt kellett nyernem, így részletfizetést kértem gondolván; hogy a(z alaptalanul) lerótt végrehajtási díjat - tartozatlan fizetés címén - majdcsak behajtom egyszer a végrehajtást kérőn, de legalább addig is, amíg a bíróság dönt a végrehajtási eljárás megalapozatlanságáról, leszáll rólam a végrehajtó.
Ezt követően mind a bíróságnak, mind a közös képviselőnek, mind a végrehajtónak jeleztem, hogy a számlakivonatok tanúsága szerint már közel egy évvel az eljárás megindítását megelőzően rendeztem a tartozásom. (Tettem ezt úgy, hogy a törvény szerint a végrehajtást kérő (közös képviselő) kötelezettsége, hogy a a követelése - akárcsak részleges - megtérülését bejelentse.)
Miután a közlemény rovatban fel is tüntettem mire tekintettel utalok, érthetetlen, hogy az utalást követő egy évvel hogyan kerülhetett sor végrehajtási eljárás megindítására, ha csak nem úgy, hogy a végrehajtást kérő téves adatokat szolgáltatott, vagy ne adj' isten rosszhiszeműen járt el.
A közös képviselővel kénytelen voltam közölni, hogy bármennyi és bármilyen című tartozás is áll fenn az adott ingatlanra eső közös-költség vonatkozásában, azokat külön-külön kell érvényesíteni. Így az idő közbeni esetleges újabb tartozás semmiképpen sem lehet alapja a(z) – okafogyottan, vagy előzetesen valószínűsíthető; tehát a végrehajtási kérelem előterjesztésének időpontjában tartozás (és főleg újabb jogerős ítélet!!!) hiányában folyó végrehajtási eljárásnak.
A fentieket egyébként a közös képviselő elismerte (ti. a végrehajtási eljárás megalapozatlanságát), de ezzel a lakásomat terhelő végrehajtási jog problémáját még nem oldottam meg…
Az nyilvánvaló volt, hogy a bejegyzett végrehajtási jogot (a tőkeösszeget és járulékait) törölni kell a lakásom tulajdoni lapjáról, de a végrehajtó - a törlést megelőzően - követelte az addigi eljárásának valamennyi költségét, amit a közös képviselő – kisebb unszolásra – végül ki is fizetett.
A gond mindössze annyi volt, hogy a földhivatal - pontosabban a vonatkozó jogszabály - szerint én vagyok a fizetésre kötelezett egy (ellenem alaptalanul indult eljárásban bejegyzett) végrehajtási jog törlése során; hiszen a törléssel én „szerzek”, én válok tehertől mentes jogosulttá; így engem terhel az ingatlan-nyilvántartási eljárás (végrehajtási jog törlés) 6.600.-Ft-os díja.
Miután az ügy megoldása és lezárása volt az elsődleges célom, ismét csak fizettem. Más helyett, illetve hibája miatt.
Fizetés hiányában ugyanis egy parttalan és még jobban elhúzódó jogvitában találtam volna magam; ahol is az addigi, " pro forma " szabályszerű okiratok alapján terhelték volna rám az eljárás valamennyi költségét (plusz az ingatlan-nyilvántartási díjat) - magyarul: később még több pénzem után futhattam volna -, hiszen az adott eljárásokban - pl.: földhivatal - nem is foglalkoz(hat)nak a mögöttes jogvitával.
Így végül a végrehajtási díj részbeni és az ingatlan-nyilvántartási díj teljes megfizetésével – áttételesen és preventíven - a saját költségeimet minimalizáltam, amelyeket természetesen érvényesítettem a közös képviselővel, illetve a társasházzal szemben.***
*** Vártam, hogy perbe bocsátkoznak-e vagy esetleg egyezkednek. Mivel a tévedésüket már a végrehajtó előtt elismerték, a jogvita kimenetele nem volt kérdés. A költségeim adottak és igazoltak voltak, ügyvédi munkadíj számláért meg nem kell a szomszédba menni; a dühöm amúgy feláras.
Végül belátták a dolgot és a tárgyalás előtti napon kifizettek, így elálltam a pertől. Mindez az eredeti összeg négyszeresébe került. Mondanom sem kell, hogy nekik. Remélem tanultak belőle és legközelebb körültekintőbben járnak el. Erre is tekintettel jeleztem a közös képviselőnek, hogy nem vagyok megelégedve vele: végül is az én pénzem is költi a közösből olyan hülyeségekre, mint pl.: az én munkadíjam, amit - a társasház egyik tulajdonosaként - meglehetősen sokallottam. Kilátásba helyeztem azt is, hogy a következő ilyen húzásakor beugrom a közgyűlésre, tájékoztatást adok a történtekről, és javaslatot teszek az új közös képviselő személyére.
Közös költséggel kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy egyéb pénzügyi-, adó-. ingatlan-, munka-, és cégjogi ügyekkel kapcsolatban keressen bizalommal Budapest területén.
