Jogról közérthetően

JOG

Közbeszerzés

2019. december 06. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) módosítását tervezi. Az erről szóló javaslat a Parlament elé T/8039-es számon kerül. Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, Előadó: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvénymódosításról szóló zárószavazás a Parlament ülésrendje szerint 2019. december 9. és 11. között esedékes.

coins-currency-investment-insurance-128867.jpeg

A törvénymódosítás leglényegesebb módosítási indítványa a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A Kbt. 5. § (3) bekezdése szól(t) arról, hogy uniós és vagy hazai támogatási forrásból származó támogatás esetén, az ott szabályozott feltételek megvalósulásakor a támogatásban részesülő szervezetek közbeszerzési eljárás lefolytatására (voltak) kötelesek.

/ Megjegyzés: a közbeszerzésben alapvetően kétfajta jogalany van. vannak az un. klasszikus ajánlatkérők, azaz azon szervezetek, akik a törvény erejénél fogva közbeszerzésre kötelesek (pl. állam, önkormányzat, állami cégek, pl MÁV). vannak olyan szervezetek, amelyek csak arra tekintettel válnak közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles jogalannyá, hogy támogatást kapnak. /

/ Megjegyzés: a támogatást elnyert szervezetek két esetben válhattak jogalannyá, egyrészt a Kbt. 5. § (2) bek. szerint, másrészt a Kbt. 5. § (3) bek. szerint. Az 5. § (2) bek. szerinti jogalanyiság gyakorlatilag elenyésző, mert speciális beszerzési tárgyakra vonatkozik és az összes közbeszerzés volumenére vetítetten eddig is viszonylag kis számú ilyen beszerzés történt. Ehhez képest meghatározó volt a Kbt. 5. § (3) bekezdésén alapuló jogalanyiság. /

A jogszabálymódosítás indoka a szabályozási kötelezettség hiánya; az alapja ugyanis az, hogy azt az uniós jogszabályok sem írják elő.

A jogszabálymódosítás lényege tehát, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik támogatást elnyert szervezetek közbeszerzési kötelezettsége.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha egy gazdasági társaság uniós vagy hazai forrásból származó támogatást nyer el egy beruházása, (pl eszközpark bővítésre, fejlesztésre, vagy valamilyen szolgáltatás vásárlásra, pl. honlapfejlesztés, oktatás, képzés, rendezvényszervezés), akkor a jövőben nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Hogy mi ezzel a gond?

A közbeszerzés megszüntetése nem jelent beszerzés mentességet, azaz a pályázati pénzek elköltése során továbbra is szükséges lesz valamilyen fajta beszerzési eljárás lefolytatására. (hiszen az uniós források felhasználásának ellenőrzése megmarad, azaz nem lehet „ész nélkül" költeni azokat.

A beszerzések megvalósítására a a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok, valamint az azokon alapuló joggyakorlat és intézményrendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság) eddig valamilyen fajta biztos, ismert, valamelyest kiszámítható környezetet teremtettek. Ha nincs Kbt., akkor kérdéses, milyen jogszabályi környezethez lehet igazodni a beszerzések megvalósítása során különös tekintettel arra, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése továbbra is megmarad. Amennyiben viszont nincs hazai jogszabály, úgy az uniós jogszabályokat kell megtalálni, megtanulni, majd alkalmazni.

A tervezett jogszabály-módosítással a Kormány nehogy enyhített volna a Kedvezményezettek terhein, de valószínűsíthetően növelte azokat.

Amennyiben nem kell meghirdetni az eljárásokat, nem tudni, hogyan valósul meg a nyilvánosság, átláthatóság, )hogyan biztosítható a tényleges, valódi verseny. Más megközelítésben: Ha a széles nyilvánosság (a potenciális ajánlattevői kör) nem is értesülhet  egy esetleges beszerzésről, kiesik számos piaci versenyző, amelynek piactorzító hatása nyilvánvaló. 

De talán a legfontosabb kérdés az, hogy amennyiben kiveszik a beszerzéseket a Kbt. hatálya alól, akkor milyen jogorvoslati fórumon lehet majd fellépni az esetleges jogsérelemmel szemben.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.