1. A sérelemdíj gyakorlatilag a régi Ptk. nem vagyoni kártérítése.
"A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése" (a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971 sz. törvényjavaslathoz benyújtott indokolás).
A kompenzáció olyan vagyoni juttatás, amely a jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrány másnemű előnnyel történő kiegyenlítését, az elveszett életörömök pótlását hivatott biztosítani.
Megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A nem vagyoni sérelem olyan testi, lelki változás, amely az érintettnél, valamint tágabb vagy szűkebb környezetében következik be.
Minden eset egyedi, a bíróságnak az adott ügy egyedi körülményeinek mérlegelése alapján kell a sérelemdíj alkalmazhatósága és összegszerűsége tekintetében állást foglalnia. Objektív mérce nincsen, az összegszerűség megállapítása bírói mérlegelésen alapul.
A hátrány mértékének megítélése szempontjából elsősorban azt kell értékelni, hogy a személyiségi jogsértés milyen változásokat idézett elő a jogosult életvitelében, életminőségében, életének jövőbeni lehetőségei körében, érzelmi és lelki életének fejlődésében, személyiségének önmegvalósításában.
A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. Értékelendő szempont lehet az is, ha valaki a jogsértést üzleti érdekei miatt vagy haszonszerzés céljával követte el. A sérelemdíjnál mérlegelési szempont lehet, hogy a sérelmezett állítások nem az alperestől származtak, azokat az alperes továbbította, híresztelte. Adott esetben az életkor is jelentőséggel bírhat az összegszerűség megállapításánál (például testi sérülésnél).
2. A leggyakoribb nem vagyon jellegű sérelem a jóhírnév sérülése és a fizikai sérülés.
A fizikai sérülés az élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jog sérelme.
Ilyen jellegű igénynél fontos, hogy a bázisponthoz (korábbi fizikai állapot) viszonyítottan romlik le - a sérelemből fakadóan - az egészségi állapot és ezen abszolút érték távolság lesz a sérelem mértékének, így a kártérítés összegének viszonyítási alapja.
Fentiekből következik, hogy érdemes a sérülés előtti állapotot kiválónak, míg a sérülés utáni állapotot elviselhetetlennek feltüntetni, hiszen így maximalizálható a kettő közötti távolság.
Ekként fordulhat elő, hogy a sérülés előtt - "papíron" - mindenki aktív életet él: sportol, kirándul, szociális kapcsolatokban teljesedik ki; majd a sérülés után a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése, a szorongás, a korábbi önállóság és a szociális kapcsolatok elvesztése traumatizálja; a sérülésből eredően mozgásszegény életmódja miatt pedig még inkább beszűkülnek korábbi lehetőségei.
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
Kapcsolódó anyagok:
Ptk. 2:52.§ Sérelemdíj
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.
Ptk. 2:53.§ Kártérítési felelősség
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
