www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke

Beadvány elintézésének függőben tartása.

A tulajdonjog fenntartásnál írottak  (bank, bejegyzési engedély stb.) alapvetően igazak a függőben tartás esetén is, az alábbi eltérésekkel:

Ilyenkor az eladó eleve azt kéri, hogy a vevő tulajdonjogát jegyezzék be, de beadványa elintézését tartsák függőben; tehát tudjon róla a földhivatal, jegyezze fel, de egyelőre ne csináljon semmit.

Függőben tartásnál ott figyel széljegyen az adásvételi szerződés, mint folyamatban lévő ügy és vár a sorára. Ez azt is jelenti, hogy mindenki másnak is sorban kell állnia: újabb eladást, terhelést, végrehajtást nem lehet bejegyezni, hiszen még a feljegyzett adásvételt sem bírálták el.

A függőben tartás legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ez alatt az eladó vagy kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot  - ha megkapta a lakása árát -, vagy eredménytelenül telik el a hat hónap és törlik a függőben tartott adásvételt a széljegyről. 

Tekintve, hogy a függőben tartás korlátozott ideig tarthat, fél éven túli kifizetés esetén nem alkalmazható. Ekkor jöhet képbe újra a tulajdonjog fenntartásos megoldás, amit viszont beelőzhet az adásvétel iktatását követően földhivatalba  érkező teher és végrehajtási jog bejegyzése.

Ügyvédi irodám ügyfelei között egyaránt megtalálhatóak magánszemélyek, kis és középvállalkozások, országos társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, fordítóirodák valamint állami intézmények.Forduljon hozzánk bizalommal jogi kérdéseivel!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bárkivel előfordulhat, hogy postai küldeményről (levél) nem szerez tudomást, ami akkor gond igazán, ha a küldemény hivatalos irat és a kézbesítéséhez joghatás fűződik.

A postai szolgáltatásokat a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályozza, amely szerint a hivatalos iratok kézbesítésére (fizetési meghagyás, közjegyzői-, hatósági, bírósági irat stb.) külön szabály vonatkozik, amely szerint a postás megkísérli átadni a küldeményt és amennyiben ez a kísérlete eredménytelen értesítőt hagy hátra, majd a fenti eseményeket követő ötödik munkanapon ismét a levél átadásával próbálkozik.

A második kísérlet eredménytelensége esetén – amelyről szintén értesítőt hagy a postás – öt munkanapig őrzik a postán a küldeményt.

Mindennek azért van jelentősége, mert a hivatalos irat – átvétel hiányában is –10 munkanapon belül kézbesítettnek tekintendő – beáll a kézbesítési vélelem –, az adott levélben foglalt határidők (pl.: fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra rendelkezésre álló tizenöt nap) ettől a vélelmezett időponttól indulnak, ha tudjuk mi volt az adott levélben, ha nem.

Miután fenti kézbesítési időpont – tudomásszerzés - csak valószínűsített, vélelmezett, helye van a vélelem megcáfolásának, azaz a kézbesítési vélelem megdöntésének.

A polgári perrendtartás szerint (99/A. § (3)) ez akkor terjeszthető elő, amennyiben a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű.

Fentieket természetesen – önhiba hiánya, szabálytalan kézbesítés - igazolni kell. (A levélen szereplőtől eltérő állandó lakcímet, betegséget, külföldi tartózkodást stb.)

Amennyiben az igazolást a bíróság elfogadja, azaz megdől a kézbesítés vélelme, az azt jelenti, hogy az adott eljárásban, nem kezdődtek meg a határidők, a címzett nem esett késedelembe, nem mulaszt, s ami a legfontosabb, nem emelkednek jogerőre a szabálytalanul kézbesített végzések és határozatok, azokhoz joghatás nem fűzhető.

Minthogy vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények – vélelem megdöntése esetén – hatálytalanok, a kézbesítést illetve a korábban megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - immár szabályos eljárásban – meg kell ismételni.

Budapest területén jogi kérdésekkel forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Alapvetően akkor van végrendeletre szükség, ha halála esetére a törvénytől eltérően ( mértékben, sorrendben stb.) szeretne az örökhagyó  juttatni a vagyonából.

Törvényes öröklés:

Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Fentiek a házastárs hiányában történő öröklést szabályozzák. Ha van házastárs, egy gyerekrészt örököl, tehát a hagyatékot úgy kell felosztani, mintha egyel több gyerek lenne. Ha a gyermek kiesik, az ő részét annak gyermekei (örökhagyó unokái) öröklik fejenként egyenlő arányban. Fentieken felül a házastárs holtig tartó haszonélvezet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Külön kérdés, hogy házassági közös vagyonról beszélünk e, hiszen annak fele eleve az özvegyé és csak a másik fél rész kapcsán merülhet fel öröklés.

Leszármazó hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakat (egészben), és az előbbieken felüli hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha az öröklés megnyílásakor az életközösség a házastársak között nem állt fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás, a házastárs kiesik az öröklésből. ***

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek. ****

Végrendelet:

A végrendeletben foglaltak - amennyiben létezik végrendelet - megelőzik a törvényes öröklés szabályait, ha érvényes (alakilag, tartalmilag megfelel a jogszabálynak) és hatályos (ténylegesen alkalmazható: pl.: nem készült újabb, nem vonták vissza) végrendeletről beszélünk, ami egyúttal teljesen kimeríti a hagyaték egészét. A végrendelkezés szabadságának korlátja a kötelesrész, amely a törvényes örökrész harmada, és a leszármazót, házastársat, szülőt illeti, ha az a végrendelet hiányában törvényes örökös lenne.

A végrendelet megtámadása:

A végrendeletet annak érdekében, hogy azt ne / eltérően lehessen alkalmazni, azaz annak alapján örökölni, meg kell támadni. A megtámadás oka érvénytelenség és/vagy hatálytalanság lehet, és az jogosult annak megtámadására, aki az eredményes megtámadással örökölne, vagy teher alól mentesülne. A megtámadási jog öt év alatt elévül.

Érvénytelenségi okok:

- végrendelkezési képesség hiánya (cselekvőképtelenség),

- akarati hiba (tévedés, jogellenes fenyegetés)

- tartalmi hiba (tanúnak juttatott hagyaték)

- alaki hiba (a keltezés *****, a tanúk jelenlétének, illetve aláírásának hiánya. Amennyiben több lapból áll a végrendelet, akkor minden lapját sorszámozni kell, és a végrendelkezőnek, és a tanúknak alá kell írnia.)

A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága hivatalból nem vizsgálható, hanem csak akkor, ha az arra jogosult személy hivatkozik rá és azok megjelölésével megtámadja azt.

Ügyvéd közreműködése a végrendelkezés során azért is praktikus, mert egyrészt ő maga is tanúsítja a történteket, másrészt elhelyezi a végrendeletet a kamarai nyilvántartásba, így az el nem veszhet, meg nem semmisülhet, nem tagadhatják le annak létezését.

Amennyiben kérdése lenne örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban, keresse fel budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** A bejegyzett élettársak öröklési jogai megegyeznek a házastársak jogaival.

**** Ági öröklés akkor merül fel, ha nem az örökhagyó leszármazója az aki a törvény szerint örökölne.

***** A Polgári Törvénykönyv Magyarázata című több, mint kétezer oldalas kiskönyvben rengeteg érdekes jogesetet találni a régi Ptk. kapcsán:

(csak ízelítőül)

- A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabályszerűnek azt a végrendeleti keltezést miszerint: "prágai utam előtt írtam" tekintve, hogy a prágai út időpontja nem volt pontosan behatárolható,

- Jogszabályszerű viszont ez keltezés: "Az Úr 1936. évének 51. hete után soron következő 27. holdtöltét követő hetedik szombaton." tekintve, hogy ezen időpont pontosan megjelölhető, kiszámítható,

- "... a közönséges írástól eltérő  magánvégrendelet érvénytelen." törvényi fordulaton is sokat merenghettek egyesek. Bacsó Jenő szerint éppen ezért érvénytelen a a görög betűkkel magyar nyelven írt végrendelet, mert a magyar nyelv a latin betűket használja, tehát a görög betűkkel történő írás a közönséges írástól eltérő írásnak számít. / Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Második kötet, Harmadik, átdolgozott kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1995, 1799. oldal. / Más kérdés, hogy mennyire életszerű, hogy a fentiekhez hasonló végrendelet szülessen...

www.tokar.hu: közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás

A megszüntetés egy szándékolt aktus. Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

A különbség leginkább talán abban ragadható meg, hogy a azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja. Ilyen ok lehet például, amikor az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti.

Rendes felmondás esetén a felek között megmarad a jó viszony, így lehetővé válik a felek további együttműködése a munkaviszony tényleges megszűnéséig. Az egyik fél közli szándékát, majd a felmondási idő alatt a felek kereshetnek új munkaerőt, illetve új munkahelyet, a munkavállaló pedig átadhatja munkahelyét (részben tapasztalatát) az új kollégának, zavartalan ügymenetet biztosítva ezzel.

A rendes felmondás törvényi szabályai eltérnek a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén. Határozott idejű munkaviszony esetében a rendes felmondás mindkét oldalról (munkáltató és munkavállaló) kizárt. A munkáltató is csak akkor alkalmazhat egy „quasi rendes felmondást”, ha a munkavállalónak egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díjat megfizeti.

A határozatlan idejű munkaviszonyt a felek (munkáltató és munkavállaló) rendes felmondással megszüntethetik. A munkáltató (és csak a munkáltató) azonban köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy pl.: a munkáltató nem hivatkozhat – felmondása indoklásaként - alappal arra, hogy feleslegessé vált az adott munkavállalója, illetve annak munkaköre, munkahelye, ha a felmondását követő rövid időn belül, ugyanazon helyre és feladatra vesz fel új munkavállalót. 

A leggyakoribb munkáltatói hiba - a felmondás mindkét fajtája esetében, - hogy elmarad a munkavállaló jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez is a - munkáltató általi  - felmondás lényeges eleme. Ennek elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. Amennyiben viszont a valós és okszerű indoklás marad ki a felmondásból, az a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezi.

Amennyiben átláthatatlannak, vagy bonyolultnak találja a munkajogi kérdéseket, forduljon hozzám bizalommal; a munkajog minden területén legjobb tudásom szerint leszek segítségére.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

www.tokar.hu: közös megegyezés, rendes felmondás

A megszüntetés egy tevőleges (szándékolt) aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

Felmondásnál a munkaviszony megszüntetését csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen ok viszi a felmondó felet a döntésre, beszélhetünk rendes, illetve azonnali hatályú felmondásról.

Az azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél

- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tehát az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti.

A törvény tételes felsorolást tartalmaz a felmondásra okot adó körülményekre nézve, de mivel a felsorolás szubjektív – emberi (bírói) mérlegelés körébe eső - elemekből áll, előjön az élet ama nagy igazsága, hogy minden eset egyedi. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megítélésekor valamennyi (jogi) jelentőséggel bíró körülményt, gondos mérlegelés körébe kell vonni.

Az azonnali hatályú felmondás két esetében közös, hogy az arra okot adó magatartásnak a másik féltől kell származnia, azaz nem a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől és nem is a felmondás gyakorlójától. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmondás gyakorlója a saját (felróható) magatartásából eredeztetne jogot, ami a polgári jog általános elve szerint jogellenes.

I.) Az azonnali hatályú felmondás oka egyrészt

• kötelezettségből fakad (a fél felelősségi körébe eső „feladat”),
• a magatartás maga a „megszegés” (tevékenysége során annak „szabályait, gyakorlásának módját” szegi meg a fél),
• munkaviszonyból ered a kötelezettség (tehát nem vállalkozási és főleg nem megbízási jogviszonyból),
• lényeges (a kötelezettség, amely a munkaviszonyból ered), (egy asszisztenstől azonnal megválni, mert rendetlenség van az íróasztalán aligha lehet ilyen, de a hanyag irattározás, illetve ha a munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti már talán),
• jelentős mértékű (a „megszegés”. Ez igen szubjektív kategória, az adott eset alapján ítélhető meg csupán a „mérték”. A „szabálytalan sávváltás” aligha jelent ilyet, de az ittas járművezetés biztosan jelentős KRESZ szabályszegésnek tekinthető egy gépkocsivezetőtől, munkajogi szempontból is.),

• szándékosan („direkt”), vagy súlyosan gondatlansággal („nemtörődöm”) elkövetett cselekményből ered (a magatartás tanúsítójának pszichikus viszonya - a saját cselekményéhez - felróható (emberileg „negatívnak” értékelhető)). Kiemelendő, hogy a jogszerű felmondáshoz a gondatlanságnak súlyos mértékűnek kell lennie.

A fenti körülmények - beleértve az munkaviszony megszüntetés közös jellemzőjeként írottakat is (alább, írásbeliség stb.) - együttes megléte igazolja csak az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Bármelyik fenti körülmény hiánya, a jogellenes munkaviszony megszüntetést támasztja alá.

II.) Az azonnali hatályú felmondás másik esetkörét a törvény az alábbiak szerint szabályozza:

Az azonnali hatályú felmondás oka másrészt
• minden olyan egyéb dolog,
•ami magatartásban, cselekvésben (tevésben, nem tevésben, mulasztásban) nyilvánul meg,
• és lehetetlenné teszi,
• a munkaviszony fenntartását.

Itt is igaz, hogy a fenti körülmények - beleértve a felmondás közös jellemzőiként írottakat is (írásbeliség, indoklás stb.) - együttes megléte igazolja csak a rendkívüli felmondás jogszerűségét.

A II.) pont tulajdonképpen az I.) pont „gumiszabálya”, ami alá minden más eset besorolható, ha az I.) pont tételes rendelkezéseit az adott cselekmény nem merítené ki ugyan, ám ezzel olyan helyzet adódna, amely jogi nonszenszre vezetne. (A „főnök-beosztott” viszonyt nem csak a fenti, tételesen felsorolt jellemzőkkel bíró magatartás lehetetlenítheti el. Ilyenkor hiba lenne a feleket munkakapcsolatra „kárhoztatni” - akár csak egy újabb napra is -, ha egyébként életszerűtlen a munkaviszony fenntartása.)

Az azonnali hatályú felmondás esetén (a rendes felmondással ellentétben) mind a munkáltató mind a munkavállaló köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a felmondást gyakorló félnek kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a fenti pontokban foglalt okokon alapulhat.

III.) Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása határidőhöz kötött. Azt a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Korábbi példánál maradva: Ha az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti, a határidő az alábbiak szerint alakulhat:

• ha a munkáltató az esetnél jelen volt (valószínűleg tudomást is szerzett a „cselekményről”) az esetet követő naptól számítottan 15 napja van az azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően – ugyanezen okból - csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de három hónap múlva – egy kolléga jóvoltából – tudomást szerzett a történtekről, ismét csak 15 napja van - a kolléga beszámolójától számítottan - az  azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően is csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre ugyancsak bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de a cselekmény elkövetésétől számított tizenhárom hónap múlva szerez tudomást az ügyről, az azonnali hatályú felmondás jogát – az adott cselekményre alapított indokkal - már nem gyakorolhatja. (Ezt követően csak rendes felmondás szerint, vagy persze a közös megegyezést követően válhatnak meg a felek egymástól).

Más a helyzet – munkakörben elkövetett - bűncselekmény esetén (hűtlen-, hanyag kezelés, sikkasztás-, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetési cselekmények stb.). Ilyenkor „a büntetőjogi következmények alkalmazhatóságáig” joghatályosan közölhető az azonnali hatályú felmondás. 

Az azonnali hatályú felmondásnál a leggyakoribb munkáltatói hiba, - hogy elmarad a munkavállaló, jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez – akárcsak az indoklás – a munkáltató általi azonnali hatályú felmondás lényeges eleme, amely elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. A tájékoztatás szövegszerűen mindössze ennyi:

„Tájékoztatom, hogy a(z azonnali hatályú) felmondással szemben – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az illetékes munkaügyi bíróság előtt jogorvoslattal élhet”.

Talán mondanom sem kell, de mégis megemlítem, hogy fenti aktusokat, nyilatkozatokat – már csak utólagos bizonyíthatóságuk érdekében is – feltétlenül írásban kell megtenni. Ez egyaránt igaz a munkaviszony létesítésére, módosítására, és megszüntetésére is.

Alkalmazottként és munkáltatóként is elkerülhetetlen a munkaviszony megszüntetésének problémája, így a témát érintő munkajogi kötelezettségek és lehetőségek ismerete elengedhetetlen mindenki számára.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

A megszüntetés egy szándékolt aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás lehet rendes, vagy azonnali hatályú.

A dolog tipikus, a gyakorlatban rendre keveredik a felmondás és a közös megegyezéssel történő megszüntetés fogalma.

A lényeges különbség köztük, hogy a felmondás egyoldalú aktus, a közös megegyezés pedig kétoldalú. Azaz egyszerűbben fogalmazva: az utóbbit mindkét félnek alá kell írnia, míg az előbbit az egyik fél közli a másikkal, természetesen írásban. Közös megegyezés során előzetesen egyeztetnek a felek, majd megegyeznek. Felmondás során, sosem kérik ki a másik oldal véleményét a döntésről. (Legfeljebb annyiban amennyiben a két dolog összefügg: egy felajánlott egyezség el nem fogadása nagy valószínűséggel előrevetíti a felmondást az ajánlattevői oldalról. Ilyenkor a sikertelen egyezségi kísérletet követi egy egyoldalú döntés.)

A közös megegyezés ekként quasi új szerződés, amiben a felek ismételten megállapodnak a korábbi munkaszerződésben foglaltakra nézve, de ekkor már azzal a szándékkal, hogy annak véget vessenek. Az ilyen szerződésbe praktikusan bármilyen kondíció belefoglalható. A lényeg, hogy a felek akaratát tükrözze, és ne ütközzön jogszabályba. Lehet benne szó pénzbeli juttatásról, eszközök megváltásáról, szabadság kiadásáról, és egyebekről.

A felek ekkor együttesen döntenek az elválás mellett. Ennek megfelelően (a szándékegységük miatt) másként alakul a közös megegyezés bíróság előtti megtámadása, mint a felmondás során. Ilyenkor ugyanis a felperes a saját nyilatkozatát is támadja, tehát azt is bizonyítania kell, hogy a döntése meghozatalában aggályos módon orientálta őt a másik fél, illetve saját maga nem volt minden információ birtokában, amikor jóváhagyta az egyezséget. Tévedett, megtévesztették, kényszeríttették, fenyegették. A dolog nem lehetetlen, de nyilván problémás, ha adott esetben komoly összegű juttatás mellett távozik valaki egy cégtől, majd utólag kezd el méltatlankodni.

Ügyvédi irodám munkaviszonyból, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, és egyéb; munkaviszony jellegű jogviszonyból eredő igények érvényesítésével, egyeztetések lefolytatásával és bíróság előtti igényérvényesítéssel, munkaszerződések szerkesztésével és kontrolljával, valamint munkaerő-kölcsönzés és közvetítés kapcsán felmerülő kérdésekkel is foglalkozik.

Azonnali hatályú felmondás

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Azért praktikus, hogy a bontó és a vagyonjogi per ma már kizárólag külön-külön, egymás mellett működik, mert a házasság felbontásában általában hamarabb dűlőre lehet jutni, mint a közös vagyon elosztásának kérdésében. Így a megromlott házasság felbontását követően már nem keletkezik újabb közös vagyon, csak a bontásig bezárólag meglévő vagyontárgyak sorsát kell rendezni. A bontást követően a volt házastársak már – a vagyonjogi per alatti időben is – saját javukra szerezhetnek.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás         Apaság vélelme     Szülői felügyeleti Jog

Házasságban maradásra kényszeríteni – saját akarata ellenére - senkit nem lehet bár a vagyon, mint a „jólét kényszere” sokakat maradásra bír. Ahogy tehát a boldogító igen is befolyásmentes, szabad elhatározásból eredhet csak, úgy a (boldogító) nem kimondása is hasonlóan egyedi döntés kell, hogy legyen. Ám míg a házasságot – az anyakönyvvezető előtt kimondott - két igen keletkezteti, a felbontásához elég egyetlen „nem” is, amelyet a bontóperben meghozott ítélet „szentesít”.

Bármelyik fél dönthet tehát a bontás mellett egyoldalúan is, ám a válni nem akaró fél sok (eljárási) akadályt gördíthet házastársa, illetve a peres eljárás útjába több hónappal meghosszabbítva így a procedúrát.

Amennyiben viszont a felek tekintettel vannak egymásra, úgy a megegyezéses bontást  választják és házassági vagyonközösséget megszüntető (pontosabban: közös vagyont megosztó) megállapodásban rögzítik  a közös vagyonuk házasság utáni sorsát.

Hogy mi a praktikuma a megegyezésen alapuló bontásnak? Az, hogy nem kell hónapokon, sőt éveken át „kerülgetni” az ex-et, feltépni több év, sőt évtized sebeit, kiteregetni a családi szennyest, amely egy hosszadalmas perben óhatatlan. A peres eljárás során ugyanis a házasságkötés körülményeitől kezdve a házasság megromlásának okaiig bezárólag jegyzőkönyvezhetik a házasság teljes kórtörténetét.

A vagyonközösség egyezséggel történő megszüntetése, azaz a közös vagyon megosztása pedig azért jó, mert - majdhogynem - bármilyen rossz egyezség is jobb annál, mint amit a bíróság kénytelen a felekre „erőltetni”. A végső eszköz ugyanis a vagyon értékesítése, amely ha árverés útján történik, közel sem jelenti az elérhető legjobb kondíciókat.

Mindez nem jelenti és nem is jelentheti, hogy bárkinek is el kellene fogadnia házastársa megalázó vagyonmegosztási ajánlatát. Sőt! A házasság alatt igazolhatóan „külső forrásból” (ajándék, vagy öröklés címén) szerzett és kizárólag az egyik felet illető vagyontárgyak külön vagyoni jellege mellett illik kiállni.

Azon viszont érdemes időben elgondolkodni, milyen vagyonért milyen csatát vállal fel az ember. A közös vagyon nagyságához mérten jelentéktelen különbséggel megosztott vagyon nem biztos, hogy megér egy hosszadalmas pert. Mert bár a bontóper illetéke csak harmincezer forint, az igénybe vett jogi segítség is pénzbe kerül, úgyszintén a közösből igényelt értéktöbblet 6%-át is le kell róni illetékben. Ha pedig a vagyonmegosztás során elszenvedett, vélt vagy valós vagyoni hátrány kompenzálásának ára – beleértve az igényérvényesítés költségét és maceráját is - megközelíti, eléri vagy meghaladja a követelt vagyon értékét, akkor a pereskedés gazdaságilag nem racionális döntés, azaz rossz üzlet.

Az egyezség a bontó és a vagyonjogi perben is azt jelenti, hogy a felek belátják: a házasság menthetetlen, így valószínűleg jobban teszik, ha igyekeznek a jövőre koncentrálni, és megpróbálnak továbblépni. Ha ugyanis a házasságot már csak a vagyon tartja össze, nem biztos, hogy nagy kár érte. Ez utóbbi megállapításom persze más megvilágításba helyezheti, ha szerelmük hajnalán részletes házassági vagyonjogi szerződést kötöttek a házasulandók…

Amennyiben bontó vagy vagyonjogi kereset kérdéskörében Budapesten jogi segítségre van szüksége, ügyvédi irodám gyors és megbízható támogatást biztosít Önnek is.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Végrehajtási eljárás jogerős ítélet birtokában indítható, de annak logikailag illetve jogszabály szerint csak akkor lehet(ne) helye, ha az adós önkéntes teljesítése elmarad.

Az alábbi kellemetlenség engem ért, és újra rávilágított egy sor általános érvényű problémára: a társasházi közös költségemet egy összegben szoktam rendezni az év közepe felé és előfordul, hogy addigra elfogy a közös képviselő türelme. Fentieknek az a folyománya, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít velem szemben majd – miután időközben befizetem a közös költséget - azt meg is szünteti.

Volt azonban egy eset, amikor tudtomon kívül lezajlott a teljes fizetési meghagyásos eljárás, amelyről sajnos – ki tudja miért - nem értesültem; így nem is mondtam ellent. Beállt a jogerő, fizettem. A kézbesítés vélelmének medöntésére nem látszott esély.

Eltelt majdnem egy teljes év és a végrehajtó levele fogadott az ajtórésben… Hamar kiderült, hogy az általam korábban már rendezett jogerős fizetési meghagyást vitte végrehajtóhoz a közös képviselő és nem elég, hogy foglalásra készültek, de végrehajtási jogot is bejegyeztek a lakásomra. Erre azért elég dühös lettem.

A végrehajtótól azt a tájékoztatást kaptam, hogy „formailag szabályos” okiratokat kapott a végrehajtást kérőtől, így jobban teszem, ha fizetek. Időt kellett nyernem, így részletfizetést kértem gondolván; hogy a(z alaptalanul) lerótt végrehajtási díjat - tartozatlan fizetés címén - majdcsak behajtom egyszer a végrehajtást kérőn, de legalább addig is, amíg a bíróság dönt a végrehajtási eljárás megalapozatlanságáról, leszáll rólam a végrehajtó.

Ezt követően mind a bíróságnak, mind a közös képviselőnek, mind a végrehajtónak jeleztem, hogy a számlakivonatok tanúsága szerint már közel egy évvel az eljárás megindítását megelőzően rendeztem a tartozásom. (Tettem ezt úgy, hogy a törvény szerint a végrehajtást kérő (közös képviselő) kötelezettsége, hogy a a követelése - akárcsak részleges - megtérülését bejelentse.)

Miután a közlemény rovatban fel is tüntettem mire tekintettel utalok, érthetetlen, hogy az utalást követő egy évvel hogyan kerülhetett sor végrehajtási eljárás megindítására, ha csak nem úgy, hogy a végrehajtást kérő téves adatokat szolgáltatott, vagy ne adj' isten rosszhiszeműen járt el.

A közös képviselővel kénytelen voltam közölni, hogy bármennyi és bármilyen című tartozás is áll fenn az adott ingatlanra eső közös-költség vonatkozásában, azokat külön-külön kell érvényesíteni. Így az idő közbeni esetleges újabb tartozás semmiképpen sem lehet alapja a(z) – okafogyottan, vagy előzetesen valószínűsíthető; tehát a végrehajtási kérelem előterjesztésének időpontjában tartozás (és főleg újabb jogerős ítélet!!!) hiányában folyó végrehajtási eljárásnak.

A fentieket egyébként a közös képviselő elismerte (ti. a végrehajtási eljárás megalapozatlanságát), de ezzel a lakásomat terhelő végrehajtási jog problémáját még nem oldottam meg…

Az nyilvánvaló volt, hogy a bejegyzett végrehajtási jogot (a tőkeösszeget és járulékait) törölni kell a lakásom tulajdoni lapjáról, de a végrehajtó - a törlést megelőzően - követelte az addigi eljárásának valamennyi költségét, amit a közös képviselő – kisebb unszolásra – végül ki is fizetett.

A gond mindössze annyi volt, hogy a földhivatal - pontosabban a vonatkozó jogszabály - szerint én vagyok a fizetésre kötelezett egy (ellenem alaptalanul indult eljárásban bejegyzett) végrehajtási jog törlése során; hiszen a törléssel én „szerzek”, én válok tehertől mentes jogosulttá; így engem terhel az ingatlan-nyilvántartási eljárás (végrehajtási jog törlés) 6.600.-Ft-os díja.

Miután az ügy megoldása és lezárása volt az elsődleges célom, ismét csak fizettem. Más helyett, illetve hibája miatt.

Fizetés hiányában ugyanis egy parttalan és még jobban elhúzódó jogvitában találtam volna magam; ahol is az addigi, " pro forma " szabályszerű okiratok alapján terhelték volna rám az eljárás valamennyi költségét (plusz az ingatlan-nyilvántartási díjat) - magyarul: később még több pénzem után futhattam volna -, hiszen az adott eljárásokban - pl.: földhivatal - nem is foglalkoz(hat)nak a mögöttes jogvitával.

Így végül a végrehajtási díj részbeni és az ingatlan-nyilvántartási díj teljes megfizetésével – áttételesen és preventíven - a saját költségeimet minimalizáltam, amelyeket természetesen érvényesítettem a közös képviselővel, illetve a társasházzal szemben.***

*** Vártam, hogy perbe bocsátkoznak-e vagy esetleg egyezkednek. Mivel a tévedésüket már a végrehajtó előtt elismerték, a jogvita kimenetele nem volt kérdés. A költségeim adottak és igazoltak voltak, ügyvédi munkadíj számláért meg nem kell a szomszédba menni; a dühöm amúgy feláras. 

Végül belátták a dolgot és a tárgyalás előtti napon kifizettek, így elálltam a pertől. Mindez az eredeti összeg négyszeresébe került. Mondanom sem kell, hogy nekik. Remélem tanultak belőle és legközelebb körültekintőbben járnak el. Erre is tekintettel jeleztem a közös képviselőnek, hogy nem vagyok megelégedve vele: végül is az én pénzem is költi a közösből olyan hülyeségekre, mint pl.: az én munkadíjam, amit - a társasház egyik tulajdonosaként - meglehetősen sokallottam. Kilátásba helyeztem azt is, hogy a következő ilyen húzásakor beugrom a közgyűlésre, tájékoztatást adok a történtekről, és javaslatot teszek az új közös képviselő személyére.

Közös költséggel kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy egyéb  pénzügyi-, adó-. ingatlan-, munka-, és cégjogi ügyekkel kapcsolatban keressen bizalommal Budapest területén.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint mind fizetési meghagyásos mind polgári peres eljárásban érvényesítheti. Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt, illetve azok miatt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.

Hogyan zajlik az eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége. A lejárt követelésekkel bajlódó kis- és középvállalkozások számára az elektronikus fizetési meghagyás a legoptimálisabb megoldást jelenti. A fizetési meghagyások kibocsátása néhány nap alatt megtörténik. A kérelmet a beérkezésétől számított 3 munkanapon belül elektronikusan rögzítik. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb az elektronikus kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül, papír alapon bocsátja ki (küldi meg a kötelezettnek). A fizetési meghagyás az átvételétől számítottan 3-4 hét alatt jogerőre emelkedhet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft.

A fizetési meghagyás jogerejét követően a végrehajtás is elektronikus úton kérhető. Az elektronikus eljárásnak köszönhetően az alappal előterjesztett igény tehát – nemperes eljárásban – három-négy hét alatt eljuthat a jogerőig,és újabb néhány nap alatt elindulhat a kötelezettel szemben a végrehajtási eljárás.

A megfelelő jogi segítség minden fizetési meghagyásos eljárás és egyéb peres ügyek során elengedhetetlen.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I. Elsőfokon egyesbíró jár el alapból, bár ez pertárgyérték függvénye. Ha nem támadják meg a döntését, akkor az jogerős válik. Ha megtámadják, megy az ügy másodfokra, ott hármas tanács van: tanácselnök, előadó- , és „ alvó ” bíró. Higgyük most el, hogy mindannyian ismerik az ügyet, bár ha nincs ki a létszám kerítenek egy tartalék bírót - fekete ruhában (talár) lila szegéllyel körben a vállánál - a pihenőszobából, nem baj ha nem az épp folyó per a szakága (büntető / polgári, azokon belül is x féle), az a fontos, hogy a létszám legyen ki, mert " csak bírót " említ a perrendtartás. Nota bene a játékvezető is bíró, plusz ő is feketébe tolja, ráadásul neki sípja is van és gyakran dönt hármas tanácsban a partjelzőkkel, de őt még videóbíró is segíti. Mindkét bírónak megvan a befolyása a szabályos játék kikényszerítésére. Előbbi: bírságol, előállíttat, elvezettet; utóbbi: lapot oszt, szabadrúgást ítél, kiállít.

Az elsőfokú döntés fellebbezése a rendes jogorvoslat. Másodfokon mindenképp jogerős ítélet születik, illetve nem, mert új eljárásra is utasíthatják az elsőfokú bíróságot - az viszont  végzés, nem ítélet - , hiszen akkor nem az ügy érdemében döntöttek. 

Másodfok után – ha az ügy érdemében született döntés (ítélet) - már csak rendkívüli jogorvoslat lehetséges: perújítás és felülvizsgálat. Itt tehát ugyanúgy van jogerő, ha marasztalt a bíróság végrehajtják, csak közben folyik még eljárás, hogy a jogerőt kikezdje valahogy a rendkívüli jogorvoslattal.

A felülvizsgálat alapja a jogszabálysértő döntés. A perújításé olyan (új) TÉNY, amelyet nem ve(het)ett figyelembe bíróság - döntésekor még nem volt ismert -, plusz ha figyelembe vette volna, kedvezőbb határozat születik a perújító  félre nézve. ***

II. Az adott esetben fizetési meghagyás lett jogerős egy távközlési szerződés alapján, pörgött a tőke és a kamat a 7 év alatt, majd végrehajtották. Menet közben derült ki, hogy a hírközlési hatóság kötelező érvényű döntést hozott, amely erre az esetre is vonatkoztatható, és amely kedvezőbb bírósági határozatot eredményezett volna. A hatósági döntést  pedig a jogerő után tudta meg a perújító fél.

A konkrét esetben volt kézbesítési vélelem megdöntése is, mert a perújításra csak 6 hónap van, de az is rendben lement.

Első körben a perújítás megengedhetősége kérdésében kell(ene) dönteni a bíróságnak, tehát, hogy egyáltalán lehet e helye perújításnak: ha igen, akkor újra az egész – kereset, bizonyítás stb. - és hadd szóljon.

Ebben az ügyben viszont szerencsére elkövette azt a hibát a elsőfokú bíróság, hogy felhívta a perújító felet a bizonyítékok előterjesztésére ( a rá nézve kedvező hatósági döntés benyújtására ), majd ezt követően döntött úgy, hogy nincs helye perújításnak.

A perújítás megengedhetősége kérdésében döntő másodfokú bíróság viszont azt mondta: ha egyszer az elsőfok a bizonyítékokat is bekérte, akkor érdemben foglalkozni kívánt az üggyel, ami azt is jelenti, hogy a perújítás megengedhetősége mellett döntött. A másodfok tehát végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, egyúttal új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.

És innen szép a dolog igazán, mert miután anno fizetési meghagyás lett jogerős, a túloldalnak 7 év után kellett volna keresetlevelet előterjesztenie, plusz az elévülés megszakadását igazolnia, amibe már bele sem ment, mert a távközlési cuccok (elektronikus hírközlés /net, teló/ ) elévülési ideje egy év, az meg 6x volt meg eddig...

Az eredmény: a 7 évvel ezelőtti jogerős fizetési meghagyás, és az azt követő végrehajtás, - meg ugye gépjármű forgalomból történő kivonása - kuka (pontosabban: hatályon kívül helyezve), lehet szépen visszaküldeni a szabálytalanul levont pénzeket, meg persze a sikeres perújítás perköltségét is.

A perújított nem is vállalkozott keresetlevél írására, elismerte a perújító által előadottakat.

Ettől persze még ez a döntés is támadható bár praktikusan kizárt, mert az első fokú eljárásban meg sem kísérelt védekezés után azt is meg kellene magyaráznia a perújítottnak, mi nem tetszett neki az elsőfokú döntésben, ha egyszer kifejezetten elismert mindent. Nincs tehát az ügyben vita, a perújítási eljárásban bizonyosan, a (polgári)bíróság meg leginkább csak jogvitákat bírál el.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

***  Vannak apróbb részletszabályok, de a legjellemzőbb esetre tértem ki, azt is a régi perrendtartás alapján.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:

XIII. Fejezet
Perújítás
A perújítás esetei
260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(5) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helytadó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
261. § (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
262. § Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott.
262/A. § A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye a 361. § a) pontja szerinti esetben.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
263. § (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93. §). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §).
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
264. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.
265. § Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.
266. § (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
(4) A 262/A. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
266/A. § A 260. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt a 264. § alapján hivatalból nem utasítja el - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú (felülvizsgálati) bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú (felülvizsgálati) eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú (felülvizsgálati) bíróság a 265. és 266., valamint a 267. és 268. § megfelelő alkalmazásával jár el.
267. § (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó.
(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
268. § A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
269. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók.