Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Miután a szerződésekkel (jog- és cselekvőképes) emberek dolgoznak, az egyes megállapodások kapcsán eshetnek hibák (felróhatóak, vagy vé(le)tlenek), amelyek mértékük függvényében kihathatnak a szerződés hatályára, azaz annak tényleges alkalmazhatóságára.

A törvény - attól függően, hogy a hiba (akarati, formai, tartalmi stb.) milyen mértékű – különbséget tesz az egyes szerződések tényleges alkalmazhatósága között.

I.) Ha a szerződésben a hiba olyan mértékű, amely a szerződés érdemét, lényegét, kötelező formáját (pl. írásbeli alakiság) érinti, a szerződéshez joghatás nem fűzhető. Az ilyen szerződés abszolút érvénytelen, semmis lesz, azaz külön eljárás és per nélkül is alkalmatlan lesz joghatás kiváltására. Az így „szerzett” jogára eredményesen senki sehol nem hivatkozhat (pl. szóbeli megállapodással csak semmisen adhatok túl a lakásomon).

II.) Amennyiben a felmerülő hiba kevésbé jelentős, a szerződés kötelezően alkalmazandó (hatályos) lesz egészen addig, amíg azt bíróság előtt sikeresen (!!!) meg nem támadják. (Azaz az érvénytelenítési pert meg is kell nyerni.) Megtámadási okok többek közt a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a kényszer stb. Tehát amennyiben a szerződés kényszer, tévedés stb. hatása alatt született, akkor az relatív érvénytelen (megtámadható) lesz. /Relatív, azaz a megtámadás eredményének függvényében érvénytelen/.

Fentiekből következik, hogy a semmis (I.) és a sikeresen megtámadott (II.) megállapodás: érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűzhető, az ilyen szerződésnek sem jogosultja, sem kötelezettje nem lesz, pontosabban lesz, csak nem lesz jogosult illetve kötelezett semmire.

III.) A relatív érvénytelenséget gyakran keverik össze a részleges érvénytelenséggel:

Ptk. 239. § (1) "A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.”

Mit is takar a fenti mondat? Azt az esetet, amikor egy szerződés több különálló kérdést is szabályoz, és azok egyike utóbb aggályossá válik (pl. generál-kivitelezés esetén az építési munka hibátlan, a gáz-bekötés során azonban kiderül: megvalósíthatatlan ( lehetetlen ) dolog létrehozására kötöttek szerződést a felek).

A szerződés egészét ilyenkor hiba lenne hatálytalanítani (az eredeti állapotot helyreállítani). Ekkor lép be a fenti kisegítő szabály: a szerződésből alkalmazható kondíciókat alkalmazni is kell, az alkalmazhatatlant viszont nem szabad.

A megfelelő ügyvédi segítség megkönnyíti a szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések orvoslását.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Laky Adolf  utca 18. Budapest 1145  info@tokar.hu  

  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Cég-alapítás (Kft-alapítás, Bt-alapítás) 

1. Hogyan alapítsunk Kft-t?

Először is, keressük fel ügyvédünket, hogy tájékozódhassunk a nekünk leginkább megfelelő cégformákról. A cégformát nagyban meghatározza a majdani tevékenységi kör, illetve az, hogy mekkora céges vagyonnal kívánunk indulni: pl. betéti társaság alapításához a minimális összeg nincs meghatározva, míg a Kft. esetében ez hárommillió, zártkörű Rt. esetében ötmillió, míg nyílt Rt.-nél húszmillió forint. A felelősség mértéke is lényegesen eltér; a Bt. esetében a beltag a vállalkozás tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel, míg a Kft. esetében a tagok csak az üzletrészük erejéig.

2. Milyen adatokra van szükség egy Kft. megalapításához?

A tagok személyes adataira, amelyek:

- név
- születési név

- lakcím
- születési hely, és idő

- anyja neve

- adószám
- személyi igazolvány szám

A cég adataira:

- név

- székhely

- főtevékenység

- Adózási forma

- céges email

- ügyvezető adatai, tevékenysége ellátásának módja (munkaviszony/megbízás)

Az ezeket igazoló okiratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, adókártya) feltétlenül vigyük magunkkal az egyeztetésre, hogy az ügyvéd ellenőrizni tudja őket.

3. Mit kell tennie a cég leendő tagjainak?

Megállapodni:

- a székhelyről: engedélyt kell kérni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosaitól, a székhely használatához.

- a cég nevéről: mely nem lehet összetéveszthető más működő vállalkozáséval, nem ütközhet közerkölcsbe, valamint az ún. védett nevek használatához előzetes engedélyt kell kérni. (Ez általában nem szokott problémát okozni, az ügyvéd a felvenni kívánt névről azonnal meg tudja mondani, hogy alkalmazható-e, avagy már foglalt.)

- a társaságon belüli viszonyokról: azaz az ügyvezetési és képviseleti jogról. Az ügyvezetés többféleképpen megoldható a társaságon belül:

o egyszemélyi vezetésként, ekkor egyetlen ügyvezető képviseli a társaságot a kívülállókkal szemben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a cég alkalmazottai felett, és hoz meg minden, hatáskörébe eső döntést.

o több-személyi vezetés: Ekkor a két vagy több ügyvezető képviseletei joga vagy:

• együttes, azaz minden esetben csak együtt járhatnak el, a társaság jognyilatkozatai csak mindkét vezető aláírásával érvényesek.

• önálló: ekkor hatásköreik vagy megegyezők, vagy megosztottak, a tulajdonosok döntésének megfelelően. Ha hatáskörük mindenben megegyezik, akkor egymás nélkül is aláírhatnak, dönthetnek a cég nevében, mindkettejük döntése azonos súlyú,és hatású. Ha megosztott hatáskörökkel bízzuk meg az ügyvezetőket, akkor a több területre felosztott vezetői hatáskör egy-egy része tartozik alájuk, és döntéseik csak ebben a körben kötelezőek. (Itt viszont rejtett buktatóként megjelenhet, hogy 3. jóhiszemű fél felé nem minden esetben hatályos ez a fajta korlátozás. Azaz: például A ügyvezető jogköre kiterjed a munkáltatói jogokra, míg B ügyvezető a stratégiai döntésekért felel, akkor A ügyvezető szerződést jogilag nem írhat alá, de egy esetleges perben a bíróság megállapíthatja, hogy a jóhiszemű külső cég, nem tudhatta a vállalkozás belső viszonyait, és joggal bízhatott abban, hogy az ügyvezető teljes jogkörrel járt el, vagyis az emiatt felmerült esetleges kár megfizetésére, a szerződés teljesítésére is kötelezhető a cég.)

- a társaság által végezni kívánt tevékenységekről: Az úgynevezett TEÁOR lista, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - a Központi Statisztikai Hivatal kezelésében - tartalmazza azokat a kóddal ellátott tevékenységi osztályokat, és tevékenységi köröket, amelyeket a vállalkozni szándékozók kiválaszthatnak. Az új, 2008-ban módosított lista már Uniós szinten egységesített lista, amelyre azért van szükség, hogy az egyes államokban végzett, illetve hatóságilag ellenőrzött tevékenységek körei gördülékenyen meghatározhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A vállalkozásnak minimum egy tevékenységet ki kell választania, maximum nincsen meghatározva, de 15-20 tevékenységi körnél többet tapasztalataink szerint a cégek nem szoktak folytatni. A kiválasztott tevékenységi körök mindegyikét nem köteles a vállalkozás egyszerre gyakorolni, de csak azokkal a tevékenységekkel foglalkozhat, melyeket megjelölt. Hatósági engedélyköteles tevékenységek is megjelölhetőek, hiszen az engedélynek a ténylegesen ebbe a tevékenységbe eső munkavégzés megkezdésekor kell a vállalkozás rendelkezésére állnia. /A számlázás során azonban az SZJ számok alkalmazandók, amelyek a szolgáltatások jegyzékéből érhetők el./

- az adózás kérdéseiben: erről felvilágosítást főként könyvelő adhat, az ügyvéd előtt azonban a tagoknak nyilatkozniuk kell ebben a kérdésben, hiszen az egyéb okiratokkal együtt ezen döntésüket is meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely a NAV felé továbbítja az adatokat, ahol majd a cég adószámát ennek alapján adják ki .

Amennyiben a fenti információk az ügyvéd rendelkezésére állnak, illetve a vállalkozni szándékozók minden kérdésben megegyeztek, valamint az előírt illeték és költségtérítés összegét is lerótták, az ügyvéd elkészíti a szükséges iratokat, majd egy újabb időpontban fogadja a feleket az okiratok aláírására. 

4. Milyen iratokat készít az ügyvéd?

- Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.

- Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének ténye is.

- Ügyvédi meghatalmazás, az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során, (ügyvéd nélkül egyébként sem lehet a cégbíróság előtt eljárni) mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.

- Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

- Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.

- Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során  hiteles „cégszerű” aláírásának.

- Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.

- Törzstőke befizetését igazoló ügyvezetői nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről.

- Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.

5. Melyek a további teendők? A cégeljárás elektronikus, annak során a jogi - ügyvédi - képviselet kötelező.

Miután a fenti dokumentumokat a tulajdonosok aláírták, és az ügyvéd elvégezte ezek ellenőrzését, elkészíti a szükséges elektronikus forma-nyomtatványokat és dokumentumokat is, majd az illeték és költség megfizetés igazolásával megküldi azokat a cégbíróságnak.

A cégbíróság a rá vonatkozó szabályok szerinti határidőben köteles elbírálni a bejegyzési kérelmet.

6. Mit kell még tennie a cégnek és tulajdonosainak?

A további feladatokról - főként az adóügyi és könyvelési kérdésekben - a cég könyvelője tud felvilágosítást nyújtani, illetve a bankszámla nyitáshoz a tagok által kiválasztott bank.

Amennyiben a cég a későbbiekben úgy dönt, hogy székhelyét vagy egyéb adatát szeretné módosítani, azt működése során bármikor megteheti, amennyiben lerója a tizenötezer forintos változásbejegyzési illeték, és a háromezer forintos közzétételi költségtérítés díját, valamint az ügyvédi munkadíjat.

 WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Azért praktikus, hogy a bontó és a vagyonjogi per külön-külön, egymás mellett is működik, mert a házasság felbontásában általában hamarabb dűlőre lehet jutni, mint a közös vagyon elosztásának kérdésében. Így a megromlott házasság felbontását követően már nem keletkezik újabb közös vagyon, csak a bontásig bezárólag meglévő vagyontárgyak sorsát kell rendezni. A bontást követően a volt házastársak már – a vagyonjogi per alatti időben is – saját javukra szerezhetnek.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás         Apaság vélelme     Szülői felügyeleti Jog

Házasságban maradásra kényszeríteni – saját akarata ellenére - senkit nem lehet bár a vagyon, mint a „jólét kényszere” sokakat maradásra bír. Ahogy tehát a boldogító igen is befolyásmentes, szabad elhatározásból eredhet csak, úgy a (boldogító) nem kimondása is hasonlóan egyedi döntés kell, hogy legyen. Ám míg a házasságot – az anyakönyvvezető előtt kimondott - két igen keletkezteti, a felbontásához elég egyetlen „nem” is, amelyet a bontóperben meghozott ítélet „szentesít”.

Bármelyik fél dönthet tehát a bontás mellett egyoldalúan is, ám a válni nem akaró fél sok (eljárási) akadályt gördíthet házastársa, illetve a peres eljárás útjába több hónappal meghosszabbítva így a procedúrát.

Amennyiben viszont a felek tekintettel vannak egymásra, úgy a megegyezéses bontást  választják és házassági vagyonközösséget megszüntető (pontosabban: közös vagyont megosztó) megállapodásban rögzítik  a közös vagyonuk házasság utáni sorsát.

Hogy mi a praktikuma a megegyezésen alapuló bontásnak? Az, hogy nem kell hónapokon, sőt éveken át „kerülgetni” az ex-et, feltépni több év, sőt évtized sebeit, kiteregetni a családi szennyest, amely egy hosszadalmas perben óhatatlan. A peres eljárás során ugyanis a házasságkötés körülményeitől kezdve a házasság megromlásának okaiig bezárólag jegyzőkönyvezhetik a házasság teljes kórtörténetét.

A vagyonközösség egyezséggel történő megszüntetése, azaz a közös vagyon megosztása pedig azért jó, mert - majdhogynem - bármilyen rossz egyezség is jobb annál, mint amit a bíróság kénytelen a felekre „erőltetni”. A végső eszköz ugyanis a vagyon értékesítése, amely ha árverés útján történik, közel sem jelenti az elérhető legjobb kondíciókat.

Mindez nem jelenti és nem is jelentheti, hogy bárkinek is el kellene fogadnia házastársa megalázó vagyonmegosztási ajánlatát. Sőt! A házasság alatt igazolhatóan „külső forrásból” (ajándék, vagy öröklés címén) szerzett és kizárólag az egyik felet illető vagyontárgyak külön vagyoni jellege mellett illik kiállni.

Azon viszont érdemes időben elgondolkodni, milyen vagyonért milyen csatát vállal fel az ember. A közös vagyon nagyságához mérten jelentéktelen különbséggel megosztott vagyon nem biztos, hogy megér egy hosszadalmas pert. Mert bár a bontóper illetéke csak harmincezer forint, az igénybe vett jogi segítség is pénzbe kerül, úgyszintén a közösből igényelt értéktöbblet 6%-át is le kell róni illetékben. Ha pedig a vagyonmegosztás során elszenvedett, vélt vagy valós vagyoni hátrány kompenzálásának ára – beleértve az igényérvényesítés költségét és maceráját is - megközelíti, eléri vagy meghaladja a követelt vagyon értékét, akkor a pereskedés gazdaságilag nem racionális döntés, azaz rossz üzlet.

Az egyezség a bontó és a vagyonjogi perben is azt jelenti, hogy a felek belátják: a házasság menthetetlen, így valószínűleg jobban teszik, ha igyekeznek a jövőre koncentrálni, és megpróbálnak továbblépni. Ha ugyanis a házasságot már csak a vagyon tartja össze, nem biztos, hogy nagy kár érte. Ez utóbbi megállapításom persze más megvilágításba helyezheti, ha szerelmük hajnalán részletes házassági vagyonjogi szerződést kötöttek a házasulandók…

Amennyiben bontó vagy vagyonjogi kereset kérdéskörében Budapesten jogi segítségre van szüksége, ügyvédi irodám gyors és megbízható támogatást biztosít Önnek is.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Végrehajtási eljárás jogerős ítélet birtokában indítható, de annak logikailag illetve jogszabály szerint csak akkor lehet(ne) helye, ha az adós önkéntes teljesítése elmarad.

Az alábbi kellemetlenség engem ért, és újra rávilágított egy sor általános érvényű problémára: a társasházi közös költségemet egy összegben szoktam rendezni az év közepe felé és előfordul, hogy addigra elfogy a közös képviselő türelme. Fentieknek az a folyománya, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít velem szemben majd – miután időközben befizetem a közös költséget - azt meg is szünteti.

Volt azonban egy eset, amikor tudtomon kívül lezajlott a teljes fizetési meghagyásos eljárás, amelyről sajnos – ki tudja miért - nem értesültem; így nem is mondtam ellent. Beállt a jogerő, fizettem. A kézbesítés vélelmének medöntésére nem látszott esély.

Eltelt majdnem egy teljes év és a végrehajtó levele fogadott az ajtórésben… Hamar kiderült, hogy az általam korábban már rendezett jogerős fizetési meghagyást vitte végrehajtóhoz a közös képviselő és nem elég, hogy foglalásra készültek, de végrehajtási jogot is bejegyeztek a lakásomra. Erre azért elég dühös lettem.

A végrehajtótól azt a tájékoztatást kaptam, hogy „formailag szabályos” okiratokat kapott a végrehajtást kérőtől, így jobban teszem, ha fizetek. Időt kellett nyernem, így részletfizetést kértem gondolván; hogy a(z alaptalanul) lerótt végrehajtási díjat - tartozatlan fizetés címén - majdcsak behajtom egyszer a végrehajtást kérőn, de legalább addig is, amíg a bíróság dönt a végrehajtási eljárás megalapozatlanságáról, leszáll rólam a végrehajtó.

Ezt követően mind a bíróságnak, mind a közös képviselőnek, mind a végrehajtónak jeleztem, hogy a számlakivonatok tanúsága szerint már közel egy évvel az eljárás megindítását megelőzően rendeztem a tartozásom. (Tettem ezt úgy, hogy a törvény szerint a végrehajtást kérő (közös képviselő) kötelezettsége, hogy a a követelése - akárcsak részleges - megtérülését bejelentse.)

Miután a közlemény rovatban fel is tüntettem mire tekintettel utalok, érthetetlen, hogy az utalást követő egy évvel hogyan kerülhetett sor végrehajtási eljárás megindítására, ha csak nem úgy, hogy a végrehajtást kérő téves adatokat szolgáltatott, vagy ne adj' isten rosszhiszeműen járt el.

A közös képviselővel kénytelen voltam közölni, hogy bármennyi és bármilyen című tartozás is áll fenn az adott ingatlanra eső közös-költség vonatkozásában, azokat külön-külön kell érvényesíteni. Így az idő közbeni esetleges újabb tartozás semmiképpen sem lehet alapja a(z) – okafogyottan, vagy előzetesen valószínűsíthető; tehát a végrehajtási kérelem előterjesztésének időpontjában tartozás (és főleg újabb jogerős ítélet!!!) hiányában folyó végrehajtási eljárásnak.

A fentieket egyébként a közös képviselő elismerte (ti. a végrehajtási eljárás megalapozatlanságát), de ezzel a lakásomat terhelő végrehajtási jog problémáját még nem oldottam meg…

Az nyilvánvaló volt, hogy a bejegyzett végrehajtási jogot (a tőkeösszeget és járulékait) törölni kell a lakásom tulajdoni lapjáról, de a végrehajtó - a törlést megelőzően - követelte az addigi eljárásának valamennyi költségét, amit a közös képviselő – kisebb unszolásra – végül ki is fizetett.

A gond mindössze annyi volt, hogy a földhivatal - pontosabban a vonatkozó jogszabály - szerint én vagyok a fizetésre kötelezett egy (ellenem alaptalanul indult eljárásban bejegyzett) végrehajtási jog törlése során; hiszen a törléssel én „szerzek”, én válok tehertől mentes jogosulttá; így engem terhel az ingatlan-nyilvántartási eljárás (végrehajtási jog törlés) 6.600.-Ft-os díja.

Miután az ügy megoldása és lezárása volt az elsődleges célom, ismét csak fizettem. Más helyett, illetve hibája miatt.

Fizetés hiányában ugyanis egy parttalan és még jobban elhúzódó jogvitában találtam volna magam; ahol is az addigi, " pro forma " szabályszerű okiratok alapján terhelték volna rám az eljárás valamennyi költségét (plusz az ingatlan-nyilvántartási díjat) - magyarul: később még több pénzem után futhattam volna -, hiszen az adott eljárásokban - pl.: földhivatal - nem is foglalkoz(hat)nak a mögöttes jogvitával.

Így végül a végrehajtási díj részbeni és az ingatlan-nyilvántartási díj teljes megfizetésével – áttételesen és preventíven - a saját költségeimet minimalizáltam, amelyeket természetesen érvényesítettem a közös képviselővel, illetve a társasházzal szemben.***

*** Vártam, hogy perbe bocsátkoznak-e vagy esetleg egyezkednek. Mivel a tévedésüket már a végrehajtó előtt elismerték, a jogvita kimenetele nem volt kérdés. A költségeim adottak és igazoltak voltak, ügyvédi munkadíj számláért meg nem kell a szomszédba menni; a dühöm amúgy feláras. 

Végül belátták a dolgot és a tárgyalás előtti napon kifizettek, így elálltam a pertől. Mindez az eredeti összeg négyszeresébe került. Mondanom sem kell, hogy nekik. Remélem tanultak belőle és legközelebb körültekintőbben járnak el. Erre is tekintettel jeleztem a közös képviselőnek, hogy nem vagyok megelégedve vele: végül is az én pénzem is költi a közösből olyan hülyeségekre, mint pl.: az én munkadíjam, amit - a társasház egyik tulajdonosaként - meglehetősen sokallottam. Kilátásba helyeztem azt is, hogy a következő ilyen húzásakor beugrom a közgyűlésre, tájékoztatást adok a történtekről, és javaslatot teszek az új közös képviselő személyére.

Közös költséggel kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy egyéb  pénzügyi-, adó-. ingatlan-, munka-, és cégjogi ügyekkel kapcsolatban keressen bizalommal Budapest területén.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint mind fizetési meghagyásos mind polgári peres eljárásban érvényesítheti. Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt, illetve azok miatt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.

Hogyan zajlik az eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége. A 2010. június eleji indulástól a 2010. év végéig mintegy 282 ezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, és ezek kapcsán közel 13 ezer végrehajtás indult. Jelentős eredményeket hozhat az új rendszer a körbetartozások számának mérséklésében. Az ilyen jellegű lejárt követelésekkel bajlódó kis- és középvállalkozások számára az elektronikus fizetési meghagyás a legoptimálisabb megoldást jelenti. A fizetési meghagyások kibocsátása néhány nap alatt megtörténik. A kérelmet a beérkezésétől számított 3 munkanapon belül elektronikusan rögzítik. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb az elektronikus kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül, papír alapon bocsátja ki (küldi meg a kötelezettnek). A fizetési meghagyás az átvételétől számítottan 3-4 hét alatt jogerőre emelkedhet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft.

A fizetési meghagyás jogerejét követően a végrehajtás is elektronikus úton kérhető. Az elektronikus eljárásnak köszönhetően az alappal előterjesztett igény tehát – nemperes eljárásban – három-négy hét alatt eljuthat a jogerőig,és újabb néhány nap alatt elindulhat a kötelezettel szemben a végrehajtási eljárás.

A megfelelő jogi segítség minden fizetési meghagyásos eljárás és egyéb peres ügyek során elengedhetetlen.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/