Ingatlanvásárlás, ház-vásárlás
Az ingatlanvásárláshoz nyújtott banki pénzek esetében kifejezetten kölcsönről van szó, de a napi gyakorlatban a bankok is „hitelként” emlegetik az általuk nyújtott kölcsönt. A hitel ugyanis rendelkezésre tartást, míg a kölcsön rendelkezésre bocsátást jelent. Azaz az előbbi esetben „készenlétben” van a pénz, az utóbbiban eleve oda is kerül kölcsönvevőhöz.
Ha a vevő nem képes azonnal rendezni a vásárlandó ingatlan teljes árát csak annak egy részét, az eladó reakciója logikus: nem mond le tulajdonjogáról, de jelezve, hogy komolyan gondolja az ügyletet: a tulajdonjoga fenntartásával történő eladás tényének földhivatali bejegyzéséhez hozzájárul.
Az ingatlan-adásvételi szerződések azért olyan bonyolultak mert - a vevő pénztelensége miatti kényszerből - többszereplős ügyletek (eladó, vevő, bank).
A tulajdonjog fenntartásával történő eladás: tény, de még nem jog. Mindössze arra szolgál, hogy ugyanazon ingatlan ismételt (újabb vevőnek történő) eladásának elejét vegye. Amennyiben újabb eladás történne, a korábban (megkötött) iktatott ügylet megelőzi a későbbit.
Ahhoz, hogy a vevő tulajdonjogot szerezzen, fizetnie kell. Ha pénze nincs, beszáll a bank is a játékba.
A bank – érthető okokból – komoly listával készül az adásvételre: saját feltételeinek felsorolásával. Külön formanyomtatványán (banki követelménylista) instruálja a vevőt és az ügyvédet, hogy mely elvárásait szeretné viszontlátni az adásvételi szerződésben, és a kölcsön folyósításáról rendelkező közjegyzői okiratban. A banki instrukció nem puszta jó tanács. Épp ellenkezőleg: ellentmondást nem tűrő diktátum.
Azért kell meghajolni a bank akarata előtt vevőnek, eladónak, ügyvédnek, mert ha nem tesznek eleget a banki követelménylistának, nincs pénz. Ilyen egyszerű ez.
Budapesti ingatlaneladással vagy ingatlanvásárlással, illetve minden egyéb ingatlant érintő jogi kérdésben forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!
