A köznyelv nemigen tesz különbséget a bontó és a vagyonjogi kereset között, pedig a válóper gyűjtőfogalma ezt a két dolgot takarja.
Azért praktikus, hogy a bontó és a vagyonjogi per ma már kizárólag külön-külön, egymás mellett működik, mert a házasság felbontásában általában hamarabb dűlőre lehet jutni, mint a közös vagyon elosztásának kérdésében. Így a megromlott házasság felbontását követően már nem keletkezik újabb közös vagyon, csak a bontásig bezárólag meglévő vagyontárgyak sorsát kell rendezni. A bontást követően a volt házastársak már – a vagyonjogi per alatti időben is – saját javukra szerezhetnek.
Közös megegyezéses bontás Apaság vélelme Szülői felügyeleti Jog
Házasságban maradásra kényszeríteni – saját akarata ellenére - senkit nem lehet bár a vagyon, mint a „jólét kényszere” sokakat maradásra bír. Ahogy tehát a boldogító igen is befolyásmentes, szabad elhatározásból eredhet csak, úgy a (boldogító) nem kimondása is hasonlóan egyedi döntés kell, hogy legyen. Ám míg a házasságot – az anyakönyvvezető előtt kimondott - két igen keletkezteti, a felbontásához elég egyetlen „nem” is, amelyet a bontóperben meghozott ítélet „szentesít”.
Bármelyik fél dönthet tehát a bontás mellett egyoldalúan is, ám a válni nem akaró fél sok (eljárási) akadályt gördíthet házastársa, illetve a peres eljárás útjába több hónappal meghosszabbítva így a procedúrát.
Amennyiben viszont a felek tekintettel vannak egymásra, úgy a megegyezéses bontást választják és házassági vagyonközösséget megszüntető (pontosabban: közös vagyont megosztó) megállapodásban rögzítik a közös vagyonuk házasság utáni sorsát.
Hogy mi a praktikuma a megegyezésen alapuló bontásnak? Az, hogy nem kell hónapokon, sőt éveken át „kerülgetni” az ex-et, feltépni több év, sőt évtized sebeit, kiteregetni a családi szennyest, amely egy hosszadalmas perben óhatatlan. A peres eljárás során ugyanis a házasságkötés körülményeitől kezdve a házasság megromlásának okaiig bezárólag jegyzőkönyvezhetik a házasság teljes kórtörténetét.
A vagyonközösség egyezséggel történő megszüntetése, azaz a közös vagyon megosztása pedig azért jó, mert - majdhogynem - bármilyen rossz egyezség is jobb annál, mint amit a bíróság kénytelen a felekre „erőltetni”. A végső eszköz ugyanis a vagyon értékesítése, amely ha árverés útján történik, közel sem jelenti az elérhető legjobb kondíciókat.
Mindez nem jelenti és nem is jelentheti, hogy bárkinek is el kellene fogadnia házastársa megalázó vagyonmegosztási ajánlatát. Sőt! A házasság alatt igazolhatóan „külső forrásból” (ajándék, vagy öröklés címén) szerzett és kizárólag az egyik felet illető vagyontárgyak külön vagyoni jellege mellett illik kiállni.
Azon viszont érdemes időben elgondolkodni, milyen vagyonért milyen csatát vállal fel az ember. A közös vagyon nagyságához mérten jelentéktelen különbséggel megosztott vagyon nem biztos, hogy megér egy hosszadalmas pert. Mert bár a bontóper illetéke csak harmincezer forint, az igénybe vett jogi segítség is pénzbe kerül, úgyszintén a közösből igényelt értéktöbblet 6%-át is le kell róni illetékben. Ha pedig a vagyonmegosztás során elszenvedett, vélt vagy valós vagyoni hátrány kompenzálásának ára – beleértve az igényérvényesítés költségét és maceráját is - megközelíti, eléri vagy meghaladja a követelt vagyon értékét, akkor a pereskedés gazdaságilag nem racionális döntés, azaz rossz üzlet.
Az egyezség a bontó és a vagyonjogi perben is azt jelenti, hogy a felek belátják: a házasság menthetetlen, így valószínűleg jobban teszik, ha igyekeznek a jövőre koncentrálni, és megpróbálnak továbblépni. Ha ugyanis a házasságot már csak a vagyon tartja össze, nem biztos, hogy nagy kár érte. Ez utóbbi megállapításom persze más megvilágításba helyezheti, ha szerelmük hajnalán részletes házassági vagyonjogi szerződést kötöttek a házasulandók…
Amennyiben bontó vagy vagyonjogi kereset kérdéskörében Budapesten jogi segítségre van szüksége, ügyvédi irodám gyors és megbízható támogatást biztosít Önnek is.
