Jogról közérthetően

JOG

JOG

A házastársi közös vagyon megosztása

2020. december 16. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Cím:  Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail:  info@tokar.hu  Telefon:  +36 1 343 44 36

Fax:  +36 1 343 44 36 Mobiltelefon:  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I. A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A közös vagyon megosztása egyrészt a vagyonközösség tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek szétosztását jelenti, másrészt az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is.

szetdobjuk.jpg

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása.

Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Az egységes rendezés ellenpéldája, amikor a felek egyéb vagyoni vitájuk mellett a közös házon fennálló tulajdoni arányukat külön perben lezárták, és ott arra jutott a bíróság, hogy nem 50%-50%, hanem 30%-70% a tulajdoni arány közöttük. A fennmaradó vagyonra folyó újabb perben ezen korábbi döntést furcsállta a bíróság, de szerintem belefér: egy adott elem aránya legalább eldöntött, és a fennmaradó vagyonelemek elosztása pedig ezen korábbi – egyébként jogerős – döntés  figyelembevételével történik majd.

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

II. Ha tehát nem külön tételeket perelnek a felek, akkor kénytelenek vagyonmérleget készíteni az egyes vagyontárgyak életközösség-megszűntekori érték-megjelölésével, és az adott tételek elszámolási igényével, majd az életközösség megszakadása követően az adott fél által a közös vagyonra fordított kiadásokkal, amelyek megtérítését kérhetik a felek.

Az így elkészülő vagyonmérleg-táblázatnak tételes listának kell(ene) lennie, a fenti időpontokkal, az egyes dolgok akkori és mostani értékek-, birtokállapot megjelölésével: most kinél van az adott dolog, kinél legyen majd a döntést követően. Azaz a egyes dolgok milyen módon történő rendezését szeretnénk kérni a bíróságtól.

Az idevágó kommentár szerint: „A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.

A törvény ebben a §-ban nem tartalmazza, de a rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak egymással nemcsak vagyoni, hanem elsősorban érzelmi kapcsolatban élő személyek, akik pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoznak. Az a követelmény, hogy a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt, a 4:4. § alapelvi szintű rendelkezéséből következik.

A megtérítési igény elszámolásánál vagyonközösség megszűnésekor fennállt értékből és állapotból kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása