Laky Adolf utca 18. Budapest 1145 
+36 70 632 85 52 http://tokar.hu/
Cég-alapítás (Kft-alapítás, Bt-alapítás)
- Hogyan alapítsunk Kft-t?
Először is, keressük fel ügyvédünket, hogy tájékozódhassunk a nekünk leginkább megfelelő cégformákról. A cégformát nagyban meghatározza a majdani tevékenységi kör, illetve az, hogy mekkora céges vagyonnal kívánunk indulni: pl. betéti társaság alapításához a minimális összeg nincs meghatározva, míg a Kft. esetében ez hárommillió, zártkörű Rt. esetében ötmillió, míg nyílt Rt.-nél húszmillió forint. A felelősség mértéke is lényegesen eltér; a Bt. esetében a beltag a vállalkozás tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel, míg a Kft. esetében a tagok csak az üzletrészük erejéig.
- Milyen adatokra van szükség egy Kft. megalapításához?
A tagok személyes adataira, amelyek:
- név
- születési név
- lakcím
- születési hely, és idő
- anyja neve
- adószám
- személyi igazolvány szám
A cég adataira:
- név
- székhely
- főtevékenység
- Adózási forma
- céges email
- ügyvezető adatai, tevékenysége ellátásának módja (munkaviszony/megbízás)
Az ezeket igazoló okiratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, adókártya) feltétlenül vigyük magunkkal az egyeztetésre, hogy az ügyvéd ellenőrizni tudja őket.
- Mit kell tennie a cég leendő tagjainak?
Megállapodni:
- a székhelyről: engedélyt kell kérni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosaitól, a székhely használatához.
- a cég nevéről: mely nem lehet összetéveszthető más működő vállalkozáséval, nem ütközhet közerkölcsbe, valamint az ún. védett nevek használatához előzetes engedélyt kell kérni. (Ez általában nem szokott problémát okozni, az ügyvéd a felvenni kívánt névről azonnal meg tudja mondani, hogy alkalmazható-e, avagy már foglalt.)
- a társaságon belüli viszonyokról: azaz az ügyvezetési és képviseleti jogról. Az ügyvezetés többféleképpen megoldható a társaságon belül:
o egyszemélyi vezetésként, ekkor egyetlen ügyvezető képviseli a társaságot a kívülállókkal szemben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a cég alkalmazottai felett, és hoz meg minden, hatáskörébe eső döntést.
o több-személyi vezetés: Ekkor a két vagy több ügyvezető képviseletei joga vagy:
• együttes, azaz minden esetben csak együtt járhatnak el, a társaság jognyilatkozatai csak mindkét vezető aláírásával érvényesek.
• önálló: ekkor hatásköreik vagy megegyezők, vagy megosztottak, a tulajdonosok döntésének megfelelően. Ha hatáskörük mindenben megegyezik, akkor egymás nélkül is aláírhatnak, dönthetnek a cég nevében, mindkettejük döntése azonos súlyú,és hatású. Ha megosztott hatáskörökkel bízzuk meg az ügyvezetőket, akkor a több területre felosztott vezetői hatáskör egy-egy része tartozik alájuk, és döntéseik csak ebben a körben kötelezőek. (Itt viszont rejtett buktatóként megjelenhet, hogy 3. jóhiszemű fél felé nem minden esetben hatályos ez a fajta korlátozás. Azaz: például A ügyvezető jogköre kiterjed a munkáltatói jogokra, míg B ügyvezető a stratégiai döntésekért felel, akkor A ügyvezető szerződést jogilag nem írhat alá, de egy esetleges perben a bíróság megállapíthatja, hogy a jóhiszemű külső cég, nem tudhatta a vállalkozás belső viszonyait, és joggal bízhatott abban, hogy az ügyvezető teljes jogkörrel járt el, vagyis az emiatt felmerült esetleges kár megfizetésére, a szerződés teljesítésére is kötelezhető a cég.)
- a társaság által végezni kívánt tevékenységekről: Az úgynevezett TEÁOR lista, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - a Központi Statisztikai Hivatal kezelésében - tartalmazza azokat a kóddal ellátott tevékenységi osztályokat, és tevékenységi köröket, amelyeket a vállalkozni szándékozók kiválaszthatnak. Az új, 2008-ban módosított lista már Uniós szinten egységesített lista, amelyre azért van szükség, hogy az egyes államokban végzett, illetve hatóságilag ellenőrzött tevékenységek körei gördülékenyen meghatározhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A vállalkozásnak minimum egy tevékenységet ki kell választania, maximum nincsen meghatározva, de 15-20 tevékenységi körnél többet tapasztalataink szerint a cégek nem szoktak folytatni. A kiválasztott tevékenységi körök mindegyikét nem köteles a vállalkozás egyszerre gyakorolni, de csak azokkal a tevékenységekkel foglalkozhat, melyeket megjelölt. Hatósági engedélyköteles tevékenységek is megjelölhetőek, hiszen az engedélynek a ténylegesen ebbe a tevékenységbe eső munkavégzés megkezdésekor kell a vállalkozás rendelkezésére állnia. /A számlázás során azonban az SZJ számok alkalmazandók, amelyek a szolgáltatások jegyzékéből érhetők el./
- az adózás kérdéseiben: erről felvilágosítást főként könyvelő adhat, az ügyvéd előtt azonban a tagoknak nyilatkozniuk kell ebben a kérdésben, hiszen az egyéb okiratokkal együtt ezen döntésüket is meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely a NAV felé továbbítja az adatokat, ahol majd a cég adószámát ennek alapján adják ki .
Amennyiben a fenti információk az ügyvéd rendelkezésére állnak, illetve a vállalkozni szándékozók minden kérdésben megegyeztek, valamint az előírt illeték és költségtérítés összegét is lerótták, az ügyvéd elkészíti a szükséges iratokat, majd egy újabb időpontban fogadja a feleket az okiratok aláírására.
- Milyen iratokat készít az ügyvéd?
- Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.
- Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének ténye is.
- Ügyvédi meghatalmazás, az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során, (ügyvéd nélkül egyébként sem lehet a cégbíróság előtt eljárni) mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.
- Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.
- Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.
- Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során hiteles „cégszerű” aláírásának.
- Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.
- Törzstőke befizetését igazoló ügyvezetői nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről.
- Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.
- Melyek a további teendők? A cégeljárás elektronikus, annak során a jogi - ügyvédi - képviselet kötelező.
Miután a fenti dokumentumokat a tulajdonosok aláírták, és az ügyvéd elvégezte ezek ellenőrzését, elkészíti a szükséges elektronikus forma-nyomtatványokat és dokumentumokat is, majd az illeték és költség megfizetés igazolásával megküldi azokat a cégbíróságnak.
A cégbíróság a rá vonatkozó szabályok szerinti határidőben köteles elbírálni a bejegyzési kérelmet.
- Mit kell még tennie a cégnek és tulajdonosainak?
A további feladatokról - főként az adóügyi és könyvelési kérdésekben - a cég könyvelője tud felvilágosítást nyújtani, illetve a bankszámla nyitáshoz a tagok által kiválasztott bank.
Amennyiben a cég a későbbiekben úgy dönt, hogy székhelyét vagy egyéb adatát szeretné módosítani, azt működése során bármikor megteheti, amennyiben lerója a tizenötezer forintos változásbejegyzési illeték, és a háromezer forintos közzétételi költségtérítés díját, valamint az ügyvédi munkadíjat.
