Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Érdekes kérdést feszeget Donáth Anna ügye gondoltam hát, utánaolvasok.

( Itt is van egy füstbomba - elkobzó határozat )

(Itt pedig az eljárást megszüntető PKKB végzés)

/ Mondjuk előfordulhat, hogy Őt nem csak ezzel vegzálták, de maradjunk a pirotechnikai eszköz használatánál. / 

Arra jutottam, hogy a füstbomba - tipikusan - P1-es kategóriába tartozik (a petárda P3-as, időbeli korláttal vásárlás / használat) - nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak - 173/2011. Korm. rendelet ****, 3.§ (3) bek a) pont, - de lehet épp színpadi pirotechnikai termék is (rendelet: 3. § (2) bek.), P1-es termékként nem engedélyköteles még zárt térben sem 103.§ (2) bek., csak az élet, testi épség, vagyon, környezet, tűzvédelmi szabályokra kell tekintettel lenni tárolásukkor illetve a jelen helyzetben használatukkor.

A 2012. évi II. szabálysértési törvény 182.§ (2) bekezdése szerint aki előbbi eszköz előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, szankcionálható. Ez a szabály bármire ráhúzható pl. testi épség, környezet, vagy tetőtérben / alagsorban  lakom és ott őrzöm a P1-es party-kellékem, tehát a szankciónak mindig lehet oka / ürügye, akár az élet, vagyon stb. biztonság és egyéb feltételek nem teljesülése esetén. Kérdéses az is, hogy az adott terület hogyan minősül, illetve azt hogyan minősítik,  milyen megítélés alá esik és mikortól tüntetés esetén (szimpla sorfal / művelet).

Ha viszont a jogszabály - kommentárja - azt mondja:

"173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint pirotechnikai terméknek minősül bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. Nem tartozik ebbe a körbe a gyufa és a csillagszóró."

látható, hogy a dolog szakkérdés (majdnem szagot írtam) -  nem a rendőrhatóság, hanem a (termo)kémiai és fizikai folyamatokban jártas szakember véleménye a döntő -, tehát arra is érdemes kitérni egy esetleges eljárás során *** (azaz kifejezetten /termokémiai/ szakértő kirendelését indítványozni), hogy volt -e és ha nem, milyen elegy az adott termékben - már ha megtalálják a nagy keveredésben / használat után el kell tenni, de az meg ugye birtoklás -, önfenntartó volt e az exoterm kémiai reakció - vagy segítségre szorult (pl. fújni kellett / endoterm volt) -, szabályozott volt e annak módja  (ha igen, hogyan), előre meghatározta e bárki a speciális hatást (vagy csak így alakult / " Odass, mekkora csillagszóró!!! " ), és ezek ismeretében lehet állást foglalni minden további kérdésben. Előbbiek igazolatlansága esetén / ismerete nélkül - konjunktív feltételek lévén elég ha egy tétel hiányzik - az eszköz nem tekinthető pirotechnikainak, ekként a pirotechnikai szabálysértés sem valósulhat meg. 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas

*** Ha korlátozná a hatóság a kapcsolattartást természetesen mindenki az életmentő gyógyszerére szorul (cukorbeteg, asztmás), ezzel azért többnyire ki lehet harcolni egy telefont. 

**** 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

2. § Pirotechnikai terméknek minősül
3. a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Melléklete szerinti veszélyes áruk 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0323, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termék, vagy
4. b) bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki.
5. A pirotechnikai termékek osztályba sorolása
6. § (1) A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével az a vállalkozás, amely saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatal céljából pirotechnikai terméket tervez, gyárt, illetve terveztet és gyártat (a továbbiakban: gyártó) a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja (nettó hatóanyag-tartalom, biztonsági távolság, zajszint) alapján - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint - osztályokba sorolja.

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről

A pirotechnikai termékre vonatkozó harmonizált szabványsorozat szerinti osztályozás kategóriája megfelel a 3. § szerinti pirotechnikai osztálynak.

A bejelentett szervezet az (1) bekezdésben meghatározott eljárás részeként tanúsítja a pirotechnikai terméknek a 3. § szerinti osztályba sorolását.

(2) A filmek és televíziós műsorok gyártását, vagy ezekhez hasonló felhasználást is ideértve, a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: színpadi pirotechnikai termék),

1. a) amely alacsony kockázattal jár, a T1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amelyet kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: pirotechnikus) által használható és kezelhető, a T2. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(3) A színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék),

1. a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba,
3. c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba,
4. d) amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(4) Az 1. pirotechnikai osztály nem foglalja magában az olyan lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel, és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes pirotechnikai terméket, illetve annak telepet alkotó változatát, amely az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást kelt (a továbbiakban: petárda), a villanós petárdát, illetve annak telepet alkotó változatát, valamint azokat a durranó borsókat, amelyek 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot tartalmaznak.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek körébe nem tartozó, gyártói termék-megfelelőségi műbizonylattal rendelkező azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: egyéb pirotechnikai termék),

1. a) amely alacsony kockázattal jár, a P1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amely kizárólag a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető, a P2. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

103. § (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

(3) Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket

28. A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékekre vonatkozó speciális szabályok

109.§ (1) A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékre e rendelet előírásait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Színpadi és egyéb pirotechnikai terméket kizárólag gyártói termék-megfelelőségi műbizonylat megléte esetén, a használati és kezelési útmutatóban feltüntetett célra és módon lehet felhasználni.

(3) A T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termékek forgalmazásának bejelentésekor a 105. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) Nem kell engedély a nagykorú személy részére a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő, valamint a szcenikai tevékenységet végző vállalkozás képviselője vagy felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részére a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék maximum 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, tárolásához, valamint a használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő tárolásához és felhasználásához. A P1. és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék - e rendelet szerint engedélyezett tárolóhely hiányában - a 26. § szerint kialakított tárolóhelyen is tárolható.

(4a) A P1. osztályba tartozó, járművekhez használt pirotechnikai termékeket - ideértve a légzsák és a biztonsági övek előfeszítésére szolgáló rendszereket - szaktudással nem rendelkező személyek részére csak a járműbe vagy levehető járműrészbe beépített formában lehet forgalmazni.

(5) A T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel.

(6) Nem kell engedély az e rendelet szerinti tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás részére a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel.

(7) A színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.

(8) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű színpadi vagy egyéb pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

 2012. évi II. törvény 136. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés 182. § (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez és ezt a tényt haladéktalanul a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, szabálysértést követ el.

(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

Kommentár:

A polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint pirotechnikai terméknek minősül bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. Nem tartozik ebbe a körbe a gyufa és a csillagszóró. A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. tv. szerint polgári célú pirotechnikai tevékenységnek minősül a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése. A törvény szerint - főszabályként - a rendőrség által kiadott hatósági engedély szükséges a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.

A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre (petárdára) nem kell engedély a nagykorú személynek december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához.

A rendelet szerint magánszemély pirotechnikai terméket az alábbi előírások figyelembevételével tárolhat:

1. a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható,
2. b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül,
3. c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani,
4. d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható,
5. e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható,
6. f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel,
7. g) a pirotechnikai termékeredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét,
8. h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható,

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az örökös köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani  - mind a törvényes -, mind a végrendeleti öröklésnél - annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette  (Osztályrabocsátás ***), feltéve, hogy

1. hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy

2. feltehető, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

A juttatásnak (akár tartozáselengedésnek) tehát ellenérték nélkül, ingyenesen kellett történnie; azzal a kifejezett vagy feltehető kondícióval, hogy azt be kell számítani. A bizonyítás nehézségi foka a két esetben lényegesen különböző. A kifejezett kikötés nyilván könnyebben igazolható, mint a puszta feltevés: utóbbi esetben az ingyenesen szerző fél szinte biztosan azt feltételezi, hogy nem kell a közösbe bedobni az ajándékát, az ajándékot nem kapók pedig azt, hogy ezzel az ő örökségük értéke csökken, így az az érdekük (feltevésük) / " az örökhagyó akarata az lehetett " -, hogy a másik ajándékát hozzászámítsák a hagyatékhoz.

A hagyaték felosztásánál először az örökhagyó vagyonát kell összegezni - pozitív vagyon mínusz tartozások - , és ehhez kell a fentiek szerinti ingyenes juttatásokat hozzáadni, majd ez utóbbi egészet kell arányosan felosztani az örökösök között, levonva az adott örökös által osztályrabocsátott értéket.

A szokásos mértékű ajándék és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartás is az ingyenes adomány körébe tartozik, ám ezeket akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A foglaló a szerződés során vállalt kötelezettség biztosítéka ***: mutatja a szerződés létrejöttét, illetve a kötelezettségvállalást, továbbá a szerződés meghiúsulása esetén a foglaló elvesztése / kétszeres összegének visszaadása szankcionálja a meghiúsulásért felelős felet. A foglalót az különbözteti meg az előlegtől, hogy előleg az ügylet meghiúsulása esetén az azt átadónak visszajár.

Ha az ügylet sikerrel zárul, a foglaló összege beszámít a vételárba, biztosítéki (tényleges) funkciója tehát csak a meghiúsulás esetén jön elő.

A Ptk.-ban kizárólag pénz lehet foglaló, azaz ha mást adok át ekként megnevezve, azt nem lehet foglalónak tekinteni, tehát legfeljebb előlegnek minősülhet, így ha meg is hiúsul az ügylet, az átadónak visszajár. (A foglalóként átadott mobiltelefon mindenképp visszajár - már ha /valamelyik félnek felróható okból/ meghiúsul az ügylet - és furán is jönne ki, ha pl. kettő telefont (ugyanolyat, kétszer annyit.. pénznél ez nyilván nem kérdés) adna vissza az eladó, amennyiben miatta hiúsul meg az ügylet.)

A foglalót ma már nem csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni, teljesíteni, átadni, hanem banki úton is átutalhatják, egyéb módon is megfizethetik. A felek a szerződéskötéskor is megegyezhetnek a foglaló adásában, sőt azt utóbb is megfizethetik, de akár a szerződéskötés után is megegyezhetnek a foglaló adásában, de még a korábban adott összeget utóbb is minősíthetnek foglalónak. 

Az előlegnél a felróhatóság kérdése  - a meghiúsulás kapcsán - nem merül fel, és a teljesítés elmaradása esetén a kapott  összeg minden esetben visszajár, míg a foglaló - meghiúsulás esetén - a fentiek szerinti szankciót vonja maga után.

Plusz teher, hogy az elbukott, illetve a kétszeresen visszaadott foglaló nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól,  így a másik fél a teljesítést a foglalón felül is követelheti de dönthet úgy, hogy elfogadja: kútba esett az ügylet és mindössze a megtartott / kétszeresen visszakapott foglaló kárpótolja.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ptk. 6:185. § [Foglaló]
" (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. "

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek alperes általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az alperes páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az alperest minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az alperes páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik a felperes lakóhelye.

A felperes köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az alperesnek megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás a felperesnél vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az alperesnek fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

A felperes felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

A felperes abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az alperest a célország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az új ügyvédi törvény az ellenjegyzés – tipikusan ingatlan- és cégeljárás - kapcsán azt írja, hogy „ a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, továbbá minden oldalán a feleknek ... ... kézjegyével kell ellátnia...”

A témában kiadott kamarai tájékoztató ugyan az mondja, hogy ha a papíralapú okirat egyes lapjainak csak az egyik oldalán található szöveg, az üres oldalt nem kell oldalszámmal ellátni, mivel az üres oldal nem része az okirat tartalmának; a Fővárosi Földhivatalban viszont a következő a gyakorlat: 

„A törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt” a „folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek kézjegyükkel kell ellátnia.” 

Azaz: kivétel nincs, minden oldalra kell oldalszámozás (egy lapnak két oldala van), amelyiken meg oldalszám van, azt szignózni kell, így nyilván az üreset is. 

A probléma praktikusan a következő: egyoldalas nyomtatás mellett egy lapnak csak az egyik oldalára kerül szöveg. Ha a folyamatos sorszámozást a földhivatali gyakorlat szerint vesszük, a 2. lap első oldala sorszámozás szerint a 3. oldal lesz – az üres lap oldalszámát kénytelenek leszünk ráírni kézzel -, plusz még az élőlábbal is molyolhatunk oldalszámilag, továbbá a rendelkezést nem tartalmazó üres oldalt is szignóztathatjuk a felekkel. 

Hasonlóan jópofa ez a cégeljárásban: ha cégmintával dolgozunk, az ott szereplő rubrikákba írhatunk csak, nem írhatunk hozzá, nem módosíthatjuk, legfeljebb üresen hagyhatjuk, de ki nem ollózhatjuk, mert az onnantól már nem a MINTA.

Ehhez képest ezen okiratokat is folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amit alapból nem tartalmaz a minta, tehát azt mégiscsak át kell dolgoznunk, be kell számoznunk. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha a cégbíróság is átvenné a földhivatali gyakorlatot, akkor ugyanis minden oldalt be kellene scannelni, az egyébként üreset is, és akkor tényleg sikerülne köbre emelni az adminisztratív elmebajt. ***

Persze van megoldás: dobjuk ki a régi nyomtatót, vegyünk kétoldalas printert, vagy fűzzük a lapokat úgy össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül ne legyenek megbonthatóak, ez esetben az okirat egyes oldalait a feleknek nem kell szignóznia - állítólag (v.ö. fenti jogszabály / joggyakorlat ) - , viszont sorszámozni akkor is muszáj. 

Ha így haladunk, megvalósítom egy régi ötletem: leporellóra nyomtatom az eddigi x oldalt, az ugye egy lap, azt csak legalul kell aláírni és ellenjegyezni, a földhivatalban meg majd ügyesen kihajtogatják... ****

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/ 

*** Teszteltem ezt is: az oldalszámozás hiánya miatti hiánypótlásra egy hátoldalon is sorszámozott, az üres oldalakon is aláírt - és  így scannelt - verziót küldtem be. A céget be is jegyezték, de a bejegyző végzéshez nem az utóbbi, hanem az eredeti - oldalszám nélküli - okiratot küldte meg a cégbíróság...

Külön érdekes lenne az iránymutatás szerint összefűzött - sorszámozott, de oldalanként alá nem írt - okirat beküldése, hiszen a scannelésen nem látszik, hogy az okirat sérelme nélkül megbonthatóak lennének e a lapok.

**** És akkor itt tartunk 2018. 02 . 15. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Fővárosi Földhivatalból több kollégánk azt jelenti, hogy ügyintézők szerint Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának állásfoglalása őrájuk nem vonatkozik. Az ország többi részéről nincsenek ilyen híreink. A Kamara úgy értesült, hogy a napokban születik döntés arról, hogy kormányrendeleti szinten kiadnak-e egy értelmező rendelkezést. Az IM helyettes államtitkárának korábban közölt állásfoglalásának tartalma egyébként helytálló. "

Még jó, hogy fenntartásokkal fogadtam a két héttel korábbi hírlevelet ("A földhivatali helyzetnek az IM állásfoglalása nyomán történt tisztázódására tekintettel az „üresoldali” problematika bizonytalankénti jelölése megszűnt. /Bár nem vagyunk meggyőződve, hogy minden rendben./)", így az eszement fővárosi gyakorlatnak megfelelően gyártottam le a bejegyzési engedélyt.

És itt tartunk 2018. 04 . 05. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától származó információ szerint a földügyi tárca is az igazságügyi tárca mellé tette le a garast. A múlt héten elindult az az utasítás, amely szerint: „az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az a helyes eljárásrend, ha az ingatlanügyi hatóság a szerződés szempontjából érdemi tartalmat nem tartalmazó, illetve üres oldalak vonatkozásában a kézjegy és oldalszám megléte vonatkozásában nem vizsgálja”.

Az idén benyújtott, tavalyi ellenjegyzésekkel kapcsolatban pedig a 384/2016. (XII. 2.) számú Kormányrendelet- szintén a múlt héten már eldöntött - értelmező módosítása kifejezetten rögzíti, hogy az Üttv. rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után keletkezett iratoknál kell figyelembe venni. "

Jujj de jó! Negyed év sem kellett hozzá, hogy a hivatal rögeszméjévé vált sületlen gyakorlatot kiiktassák... És azokkal mi lesz, akik ezzel szívtak közben?! Mi lesz a felesleges / jogszabálysértő hiánypótlások, elutasítások; bebukott hitelek, meghiúsult ügyletek által generált értelmetlen károkkal és költségekkel?!

A perben határozatokat hoz a bíróság: ítéletet és végzést. (Ja, meg meghagyást is néha ... ***)

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. Ítéletben a jogvitát vagy annak egy részét dönti el azaz, a keresetben foglalt igény kérdésében dönt: feltárja a tényállást, lefolytatja a bizonyítást  - kivéve pl. ha olyan lusta az alperes, hogy nem is reagál (érdemben) a keresetre -, mert ilyenkor a kereset szerint marasztal, lévén nincs tényleges (jog)vita. ****

Az ítélet lehet megállapító (jár / nem jár, hasonlít időnként a közbenső ítéletre, de előbbinél eleve csak a megállapítást kérik, utóbbinál mást is, aztán a jogalap kérdésében döntenek, a mi-mennyi (összegszerűség) kapcsán meg folyik tovább a per), vagy marasztaló (fizess, teljesíts, tűrj stb.). A pernyertesség/vesztesség kapcsán pedig helyt adó, elutasító vagy a kettő között valamilyen arányban döntő (a keresetnek részben helyt adó). Ha a jogalap *** kérdését elbírálta: közbenső az ítélet, ha önállóan elkülöníthető kérdésben döntött: részítélet.

Ami fennmaradt, mint döntés, az - majdnem - mind *** végzés: idézés, halaszás, szakértő kirendelés, tanú-berendelés, áttétel, elkülönítés, egyesítés, egyezség jóváhagyás, szünetelés, félbeszakadás, permegszüntetés stb.

Amúgy meg tök egyszerű: ha pont került az ügy (egyik) végére, akkor nagy valószínűséggel ítélet született...

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kakukktojás határozatok:

- meghagyás (ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, védekezést nem terjesztett elő, akkor a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyással kötelezik, amennyiben a másik fél ezt kéri),

- érdemi döntés, mégis csak végzés az egyezség jóváhagyása - jó, mondjuk munka nincs vele, a peres felek akarják így, akkor legyen! - , bizonyos permegszüntető végzések,

- ítélet, de nem feltétlen érdemi döntés, ha az csak megállapításra irányul / vagy de, hisz csak ezt kérték/akkor sem! /, a közbenső ítélet is fura, hiszen csak jogalapban dönt, ami nem a jogvita egésze, így csak részbeli a bíróság "érdeme", részítéletnél szintúgy "rész az érdem", hiszen marad még az ügyben eldöntendő kérdés.

**** Aki nem vitatja, amit követelnek tőle, az nyilván maga is úgy gondolja, hogy jár a másiknak ezért, helyénvaló a másik kérését ítéletbe foglalni.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás   

 Apaság vélelme

Egyezség bontóperben

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

• neve meghatározásának,
• gondozásának,
• nevelésének,
• tartózkodási helye meghatározásának,
• vagyona kezelésének,
• törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
• a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

• Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
• Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Számtalanszor hallgattam meg, miután elárultam a hivatásom: " Ja, a barátom is jogász... " ( Elvégezte a jogi egyetemet. )

Ezen akár meg is sértődhetnék, no de honnan is tudhatná ezt bárki. 

Hadd magyarázzam el a különbéget egy távoli példán *** keresztül tudván azt, hogy minden példa sántít:

1. Sokan tanulnak / tudnak autót vezetni. Ehhez csak autó kell (meg benzin), jogosítvány nem. Legyen ez a jogi tanulmányok folytatása, az esetünkben a jogi egyetem hallgatója, azaz az egyetemista.
2. Akinek jogosítványa van, már  forgalomban is vezethet, most és itt: befejezi az egyetemet, jogi végzettséget szerez. Ő a jogász, aki akár ügyvédjelölt is lehet. (Nem csak abszolitoriuma van, hanem diplomája is.) 
3. Aki ezt követően versenyzői engedélyt is szerez, az akár versenyezhet **** is, már ha akar. *****  Legyen ez a jogi szakvizsga párja.
4. És aki ténylegesen versenyzésre használja a versenyzői engedélyét, tehát versenyez is, az a következő kategória, esetünkben az ügyvéd.

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd. Azaz a többen - ügyvéd - benne van a kevesebb ( jogász).

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Gondolkodtam a taxis példán is ( hiszen az is a piacon versenyez ), de ott vélhetően kisebb a távolság a jogosítvány és a taxizás - személyi - engedélyeztetése között ( a tárgyi feltételek egy másik kérdés ), mint a diploma megszerzése és a szakvizsga között. A taxi ráadásul kétoldalú ügylet ( utas / sofőr / kivéve: pl. baleset/ ), míg a versenyzés / ítélkezés bírót is igényel. / Persze van olyan ahol van bíró, de nincs jogvita: cégeljárás; és olyan is ahol alapból nincs bíró - csak utóbb, jogvita esetén - : hatósági eljárások, földhivatal stb. / A piac és a igazságszolgáltatás határterületén történő működéshez, egyértelműen a versenyzői ( sport / show / üzlet ) példát érzem közelebbinek a két terület speciális jogi szabályozására tekintettel. ( Sportbaleset jogi megítélése / ügyvédi működés körében kifejtettek stb. )

**** Nyilván legálisan. ( Az utcai gyorsulási verseny illegális, akárcsak a zugírászat. ) Az alkalmazott ügyvéd helyzete speciális, mert ő szakvizsgázott jogász, tehát van engedélye, ám mégis az őt alkalmazó ügyvéd nevében jár el, az ő " bélyegzője alatt " dolgozik, így önálló ellenjegyzési joga sincs. ( Kb. a tesztpilóta megfelelője. )

***** Kérdezhetnénk: és hol a bíró? Neki versenyzői engedélye - szakvizsgája - is van ( és köztársasági elnöki kinevezése és mentelmi joga ), tehát versenyezhetne is, nyilván tudna is ha akar – sőt! a legtöbbje azért igen ért hozzá -, de ő másik szerepet választott. ( Társadalmi presztízs, életpálya, hivatástudat. ) / Az egyébként közel sem biztos, hogy versenybíróból jó versenyző válna, és fordítva. /

Hosszadalmas elhatárolás helyett hadd legyek demagóg*** a konkrét eredményre (1) irányuló, a legnagyobb gondossági (2), és a standby (3) jogviszony összehasonítása kapcsán 

(1) A szerelőnek azt mondod: " - Csináld meg! " (  " - Legyen használható! " )

(2) Az ügyvédnek: " - Csináljad! " ( " - Legyél rajta! " )

(3) A munkavállalónak: " - (Legalább) Csinálj úgy... " ( " - Legyél itt! " )

Dióhéjban kb. ennyi. 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kivétel persze mindenhol akad:

(1) " - Nézzen ki valahogy! "

(2) Sikerdíj.

(3) Lelkiismeretes munkavállaló.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás      

   Apaság vélelme   

Szülői felügyeleti Jog

  Egyezség bontóperben

I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni. Ezért születik az eljárás végén egyezséget jóváhagyó végzés és nem ítélet.

Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):

a közös gyermek tekintetében:

-  a szülői felügyelet gyakorlása,

- kapcsolattartás,

valamint:

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata,

- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.

Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik  a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.

II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.

A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)

Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:

• Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),

• Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),

• Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.

• Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****

• Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)

1. Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
2. Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...

Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.

Válóper

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.

**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett  az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. / Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen... / mégsem, mert bár kitűzte, de beteget jelentett, így más tárgyalta le az ügyet. Hiába no, szakmai presztízs is van a világon! / A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.

Egyébként mindössze arról volt szó, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása