Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az új ügyvédi törvény az ellenjegyzés – tipikusan ingatlan- és cégeljárás - kapcsán azt írja, hogy „ a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, továbbá minden oldalán a feleknek ... ... kézjegyével kell ellátnia...”

A témában kiadott kamarai tájékoztató ugyan az mondja, hogy ha a papíralapú okirat egyes lapjainak csak az egyik oldalán található szöveg, az üres oldalt nem kell oldalszámmal ellátni, mivel az üres oldal nem része az okirat tartalmának; a Fővárosi Földhivatalban viszont a következő a gyakorlat: 

„A törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt” a „folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek kézjegyükkel kell ellátnia.” 

Azaz: kivétel nincs, minden oldalra kell oldalszámozás (egy lapnak két oldala van), amelyiken meg oldalszám van, azt szignózni kell, így nyilván az üreset is. 

A probléma praktikusan a következő: egyoldalas nyomtatás mellett egy lapnak csak az egyik oldalára kerül szöveg. Ha a folyamatos sorszámozást a földhivatali gyakorlat szerint vesszük, a 2. lap első oldala sorszámozás szerint a 3. oldal lesz – az üres lap oldalszámát kénytelenek leszünk ráírni kézzel -, plusz még az élőlábbal is molyolhatunk oldalszámilag, továbbá a rendelkezést nem tartalmazó üres oldalt is szignóztathatjuk a felekkel. 

Hasonlóan jópofa ez a cégeljárásban: ha cégmintával dolgozunk, az ott szereplő rubrikákba írhatunk csak, nem írhatunk hozzá, nem módosíthatjuk, legfeljebb üresen hagyhatjuk, de ki nem ollózhatjuk, mert az onnantól már nem a MINTA.

Ehhez képest ezen okiratokat is folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amit alapból nem tartalmaz a minta, tehát azt mégiscsak át kell dolgoznunk, be kell számoznunk. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha a cégbíróság is átvenné a földhivatali gyakorlatot, akkor ugyanis minden oldalt be kellene scannelni, az egyébként üreset is, és akkor tényleg sikerülne köbre emelni az adminisztratív elmebajt. ***

Persze van megoldás: dobjuk ki a régi nyomtatót, vegyünk kétoldalas printert, vagy fűzzük a lapokat úgy össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül ne legyenek megbonthatóak, ez esetben az okirat egyes oldalait a feleknek nem kell szignóznia - állítólag (v.ö. fenti jogszabály / joggyakorlat ) - , viszont sorszámozni akkor is muszáj. 

Ha így haladunk, megvalósítom egy régi ötletem: leporellóra nyomtatom az eddigi x oldalt, az ugye egy lap, azt csak legalul kell aláírni és ellenjegyezni, a földhivatalban meg majd ügyesen kihajtogatják... ****

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/ 

*** Teszteltem ezt is: az oldalszámozás hiánya miatti hiánypótlásra egy hátoldalon is sorszámozott, az üres oldalakon is aláírt - és  így scannelt - verziót küldtem be. A céget be is jegyezték, de a bejegyző végzéshez nem az utóbbi, hanem az eredeti - oldalszám nélküli - okiratot küldte meg a cégbíróság...

Külön érdekes lenne az iránymutatás szerint összefűzött - sorszámozott, de oldalanként alá nem írt - okirat beküldése, hiszen a scannelésen nem látszik, hogy az okirat sérelme nélkül megbonthatóak lennének e a lapok.

**** És akkor itt tartunk 2018. 02 . 15. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Fővárosi Földhivatalból több kollégánk azt jelenti, hogy ügyintézők szerint Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának állásfoglalása őrájuk nem vonatkozik. Az ország többi részéről nincsenek ilyen híreink. A Kamara úgy értesült, hogy a napokban születik döntés arról, hogy kormányrendeleti szinten kiadnak-e egy értelmező rendelkezést. Az IM helyettes államtitkárának korábban közölt állásfoglalásának tartalma egyébként helytálló. "

Még jó, hogy fenntartásokkal fogadtam a két héttel korábbi hírlevelet ("A földhivatali helyzetnek az IM állásfoglalása nyomán történt tisztázódására tekintettel az „üresoldali” problematika bizonytalankénti jelölése megszűnt. /Bár nem vagyunk meggyőződve, hogy minden rendben./)", így az eszement fővárosi gyakorlatnak megfelelően gyártottam le a bejegyzési engedélyt.

És itt tartunk 2018. 04 . 05. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától származó információ szerint a földügyi tárca is az igazságügyi tárca mellé tette le a garast. A múlt héten elindult az az utasítás, amely szerint: „az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az a helyes eljárásrend, ha az ingatlanügyi hatóság a szerződés szempontjából érdemi tartalmat nem tartalmazó, illetve üres oldalak vonatkozásában a kézjegy és oldalszám megléte vonatkozásában nem vizsgálja”.

Az idén benyújtott, tavalyi ellenjegyzésekkel kapcsolatban pedig a 384/2016. (XII. 2.) számú Kormányrendelet- szintén a múlt héten már eldöntött - értelmező módosítása kifejezetten rögzíti, hogy az Üttv. rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után keletkezett iratoknál kell figyelembe venni. "

Jujj de jó! Negyed év sem kellett hozzá, hogy a hivatal rögeszméjévé vált sületlen gyakorlatot kiiktassák... És azokkal mi lesz, akik ezzel szívtak közben?! Mi lesz a felesleges / jogszabálysértő hiánypótlások, elutasítások; bebukott hitelek, meghiúsult ügyletek által generált értelmetlen károkkal és költségekkel?!

A perben határozatokat hoz a bíróság: ítéletet és végzést. (Ja, meg meghagyást is néha ... ***)

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. Ítéletben a jogvitát vagy annak egy részét dönti el azaz, a keresetben foglalt igény kérdésében dönt: feltárja a tényállást, lefolytatja a bizonyítást  - kivéve pl. ha olyan lusta az alperes, hogy nem is reagál (érdemben) a keresetre -, mert ilyenkor a kereset szerint marasztal, lévén nincs tényleges (jog)vita. ****

Az ítélet lehet megállapító (jár / nem jár, hasonlít időnként a közbenső ítéletre, de előbbinél eleve csak a megállapítást kérik, utóbbinál mást is, aztán a jogalap kérdésében döntenek, a mi-mennyi (összegszerűség) kapcsán meg folyik tovább a per), vagy marasztaló (fizess, teljesíts, tűrj stb.). A pernyertesség/vesztesség kapcsán pedig helyt adó, elutasító vagy a kettő között valamilyen arányban döntő (a keresetnek részben helyt adó). Ha a jogalap *** kérdését elbírálta: közbenső az ítélet, ha önállóan elkülöníthető kérdésben döntött: részítélet.

Ami fennmaradt, mint döntés, az - majdnem - mind *** végzés: idézés, halaszás, szakértő kirendelés, tanú-berendelés, áttétel, elkülönítés, egyesítés, egyezség jóváhagyás, szünetelés, félbeszakadás, permegszüntetés stb.

Amúgy meg tök egyszerű: ha pont került az ügy (egyik) végére, akkor nagy valószínűséggel ítélet született...

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kakukktojás határozatok:

- meghagyás (ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, védekezést nem terjesztett elő, akkor a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyással kötelezik, amennyiben a másik fél ezt kéri),

- érdemi döntés, mégis csak végzés az egyezség jóváhagyása - jó, mondjuk munka nincs vele, a peres felek akarják így, akkor legyen! - , bizonyos permegszüntető végzések,

- ítélet, de nem feltétlen érdemi döntés, ha az csak megállapításra irányul / vagy de, hisz csak ezt kérték/akkor sem! /, a közbenső ítélet is fura, hiszen csak jogalapban dönt, ami nem a jogvita egésze, így csak részbeli a bíróság "érdeme", részítéletnél szintúgy "rész az érdem", hiszen marad még az ügyben eldöntendő kérdés.

**** Aki nem vitatja, amit követelnek tőle, az nyilván maga is úgy gondolja, hogy jár a másiknak ezért, helyénvaló a másik kérését ítéletbe foglalni.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás   

 Apaság vélelme

Egyezség bontóperben

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

• neve meghatározásának,
• gondozásának,
• nevelésének,
• tartózkodási helye meghatározásának,
• vagyona kezelésének,
• törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
• a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

• Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
• Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Számtalanszor hallgattam meg, miután elárultam a hivatásom: " Ja, a barátom is jogász... " ( Elvégezte a jogi egyetemet. )

Ezen akár meg is sértődhetnék, no de honnan is tudhatná ezt bárki. 

Hadd magyarázzam el a különbéget egy távoli példán *** keresztül tudván azt, hogy minden példa sántít:

1. Sokan tanulnak / tudnak autót vezetni. Ehhez csak autó kell (meg benzin), jogosítvány nem. Legyen ez a jogi tanulmányok folytatása, az esetünkben a jogi egyetem hallgatója, azaz az egyetemista.
2. Akinek jogosítványa van, már  forgalomban is vezethet, most és itt: befejezi az egyetemet, jogi végzettséget szerez. Ő a jogász, aki akár ügyvédjelölt is lehet. (Nem csak abszolitoriuma van, hanem diplomája is.) 
3. Aki ezt követően versenyzői engedélyt is szerez, az akár versenyezhet **** is, már ha akar. *****  Legyen ez a jogi szakvizsga párja.
4. És aki ténylegesen versenyzésre használja a versenyzői engedélyét, tehát versenyez is, az a következő kategória, esetünkben az ügyvéd.

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd. Azaz a többen - ügyvéd - benne van a kevesebb ( jogász).

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Gondolkodtam a taxis példán is ( hiszen az is a piacon versenyez ), de ott vélhetően kisebb a távolság a jogosítvány és a taxizás - személyi - engedélyeztetése között ( a tárgyi feltételek egy másik kérdés ), mint a diploma megszerzése és a szakvizsga között. A taxi ráadásul kétoldalú ügylet ( utas / sofőr / kivéve: pl. baleset/ ), míg a versenyzés / ítélkezés bírót is igényel. / Persze van olyan ahol van bíró, de nincs jogvita: cégeljárás; és olyan is ahol alapból nincs bíró - csak utóbb, jogvita esetén - : hatósági eljárások, földhivatal stb. / A piac és a igazságszolgáltatás határterületén történő működéshez, egyértelműen a versenyzői ( sport / show / üzlet ) példát érzem közelebbinek a két terület speciális jogi szabályozására tekintettel. ( Sportbaleset jogi megítélése / ügyvédi működés körében kifejtettek stb. )

**** Nyilván legálisan. ( Az utcai gyorsulási verseny illegális, akárcsak a zugírászat. ) Az alkalmazott ügyvéd helyzete speciális, mert ő szakvizsgázott jogász, tehát van engedélye, ám mégis az őt alkalmazó ügyvéd nevében jár el, az ő " bélyegzője alatt " dolgozik, így önálló ellenjegyzési joga sincs. ( Kb. a tesztpilóta megfelelője. )

***** Kérdezhetnénk: és hol a bíró? Neki versenyzői engedélye - szakvizsgája - is van ( és köztársasági elnöki kinevezése és mentelmi joga ), tehát versenyezhetne is, nyilván tudna is ha akar – sőt! a legtöbbje azért igen ért hozzá -, de ő másik szerepet választott. ( Társadalmi presztízs, életpálya, hivatástudat. ) / Az egyébként közel sem biztos, hogy versenybíróból jó versenyző válna, és fordítva. /

Hosszadalmas elhatárolás helyett hadd legyek demagóg*** a konkrét eredményre (1) irányuló, a legnagyobb gondossági (2), és a standby (3) jogviszony összehasonítása kapcsán 

(1) A szerelőnek azt mondod: " - Csináld meg! " (  " - Legyen használható! " )

(2) Az ügyvédnek: " - Csináljad! " ( " - Legyél rajta! " )

(3) A munkavállalónak: " - (Legalább) Csinálj úgy... " ( " - Legyél itt! " )

Dióhéjban kb. ennyi. 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kivétel persze mindenhol akad:

(1) " - Nézzen ki valahogy! "

(2) Sikerdíj.

(3) Lelkiismeretes munkavállaló.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás      

   Apaság vélelme   

Szülői felügyeleti Jog

  Egyezség bontóperben

I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni. Ezért születik az eljárás végén egyezséget jóváhagyó végzés és nem ítélet.

Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):

a közös gyermek tekintetében:

-  a szülői felügyelet gyakorlása,

- kapcsolattartás,

valamint:

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata,

- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.

Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik  a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.

II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.

A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)

Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:

• Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),

• Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),

• Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.

• Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****

• Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)

1. Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
2. Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...

Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.

Válóper

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.

**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett  az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. / Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen... / mégsem, mert bár kitűzte, de beteget jelentett, így más tárgyalta le az ügyet. Hiába no, szakmai presztízs is van a világon! / A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.

Egyébként mindössze arról volt szó, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Egy - majdnem - tökéletes tulajdoni lap:

Kapcsolódó oldalak:

• Haszonélvezet alapítás
• Haszonélvezeti jog értéke
• Tulajdoni lap és széljegy
• Ingatlan utáni adózás
• Lakás illetéke
• Függőben tartás
• Ajándék illetéke
• Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Korábban ecseteltem, hogy a tulajdoni lap III. RÉSZE kapcsán akkor van helye örömnek, ha nincs rajta semmi. Nos, az alábbi tulajdoni lap pont ilyen! Attól tehát nem kell tartania a(z újabb) vevőnek, hogy bármilyen teher korlátozni fogja az ingatlan használatában, amennyiben a lenti ingatlant megveszi.

Attól viszont inkább, hogy alapvető hiba van az I. RÉSZ felett: Az ingatlanon korábban túladtak... A régi "tulaj" már nem(biztos); az új "tulaj" még (biztos)nem tulajdonos, ugyanis a korábbi szerződés alapján indult földhivatali eljárás még nem zárult le.

Klasszikus patthelyzet:

Ha a II. RÉSZben tulajdonosként feltüntetett szeretné eladni  az ingatlant, rögtön felmerül, hogy:

- " Hé, kis pajtás! Hányszor szeretnéd elpasszolni ugyanazt? "

Ha a széljegyen szereplő lép fel eladóként:

- " Talán előbb meg kellene venned, nem? Majd aztán eladhatod! "

Persze előfordulhat, hogy csak adminisztrációs csúszás van a háttérben, és a széljegyen sorban álló vevő be tudja jegyeztetni magát tulajdonosnak.

Addig azonban életveszélyes belemenni a vásárlásba, hiszen nem tulajdonostól nem lehet szerezni, vagy ha mégis - mint reménybeli tulajdonos - az csak kötelmi (szerződéses) igény lesz ***/ a földhivatal közhiteles nyilvántartásának ismeretében, abban bízva, bár az nem sok jóval biztat /, aztán az újabb vevő hajkurászhatja az eladóját, az meg esetleg az ő eladóját, hogy végül felkerülhessen a neve a tulajdoni lapra****(nem széljegyként, hanem tulajdonosként); már ha egyáltalán technikailag és jogilag kivihető a dolog.

Ingatlan

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ha utóbb gáz van, tulajdonjogunk bejegyzését nem követelhetjük - ja dehogynem, csak elhajtanak -, legfeljebb csak a teljesített kifizetéseink és a kárunk megtérítését. 

**** Az új vevő gondja lesz - ha mégis leszerződik -, hogy a korábbi ügyletet - majd azt követően a sajátját - átvezettesse a földhivatali nyilvántartáson, ami egyszerűbb ha csak adminisztrációs hiba történt kissé bonyolultabb; ha pl. azért nem jegyezték be az előző vevőt, mert nem fizette ki a vételárat...

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I.) A kisértékű perek perrendtartásbéli szabályozásának (Pp. 387.§-394/A.§) az lett volna az eredeti célja, hogy

1. piti ügyekkel lehetőleg ne terhelje senki a rendszert,

2. ha mégis, gyorsan lezáruljon a kisértékű jogvita.

Tekintve viszont, hogy az idevágó szabályozást rendre fakultatív jelleggel alkalmazzák a bíróságok, ez a jogintézmény sem tölti be funkcióját.

A speciális eljárási szabályok akkor alkalmazhatóak, ha

• egymillió forintot meg nem haladó,
• pénz fizetésére irányuló követelést érvényesítenek, és
• az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré.

Azaz: a pert megelőzően Fmh-ban indultunk, csak pénzt akarunk, és azt is max. 1 millát.***

A fenti feltételeknek együttesen kell fennállnia.

II.) A rendes szabályoktól való eltérés lényege:

A bizonyítási indítványok előterjesztésére, a keresetváltoztatásra, a viszontkereset-indításra és a beszámítási kifogás előterjesztésére legkésőbb az első tárgyaláson kell(ene) nyilatkozni. Azaz az első tárgyaláson mindenki teríti a lapjait, nincs taktikázás, a „még nem vesszük elő” módszer nem alkalmazható. Ha perdöntő bizonyítékkal késlekedünk, vagy közvetlenül a második tárgyalás előtt derül ki, hogy pl. a szomszéd néni értékes nyilatkozatot tehetne az ügyben, gyakorlatilag (na jó, valójában csak elméletileg****) cseszhetjük.

Kivétel persze akad: ha az ellenérdekű fél hozzájárul ahhoz, hogy a rendes szabályokra térjünk át mehet a jöhet, kérdéses persze, miért tenne ilyet.

Hasonló a gond a kereset-változtatással: a ”mégsem ezt szeretném” -et csak egyszer sütheti el az ember: az első tárgyaláson kivéve persze, ha másik fél ehhez hozzájárul, de ő aligha fogja megtenni nekünk ezt a szívességet.

III.) Hasonló a helyzet a másodfokkal is: fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye, tehát itt is nehezített a pálya.

Tekintve viszont, hogy az egyes indítványok előterjesztésének fenti törvényi korlátait ízlés szerint alkalmazzák a bíróságok, érdemes próbálkoznunk a rendes szabályok adta lehetőségekkel, hiszen elég nagy arányban bejönnek még mindig; ha pedig a másik oldal próbálkozna ilyesmivel, haladéktalanul hívjuk fel a bíróság figyelmét a kirívó jogszabálysértésre.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ha meg akarjuk kerülni a speciális szabályokat, vagy ne Fmh-val kezdjünk (egyből keresetlevél), vagy kérjünk mást is a pénz mellé pl.: toronyórát lánccal (ettől az igénytől később - ha már a rendes szabályok szerint folyik az eljárás - ügyesen eláll6unk), vagy toljuk fel a követelést 1.000.001.-Ft-ra.

**** - Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

        - Elméletben semmi...

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az elévülés az időmúlás jog(keletkeztető)hatása, amelynek következtében a követelés nem érvényesíthető bíróság útján.* Az indoka a bizonytalan helyzet keretek közé szorítása: akinek nem volt fontos évekig a követelése, nem tett semmit azért, hogy a pénzéhez jusson, az magára vessen. A követelések – főszabály szerint – öt év alatt évülnek el.** Az elévülést „elvileg” nem lehet hivatalból figyelembe venni, tehát hivatkozni kell rá. Magyarán: mindig elő kell venni, legfeljebb nem jön be.

Az elévülés a jogvesztésnél annyival „jobb” csak - „jobb”, amennyiben a jogosult oldalon állunk -, hogy az elévült tartozását rendező fél, a teljesítését nem követelheti vissza. ***

Ha az elévülés megszakad, az a félbeszakadás pillanatától újból és elölről kezdődik, tehát ha az öt éves elévülési időbe eső igényem az esedékességét követő ezredik napon bíróság elé viszem / és persze teljesülnek az egyéb törvényi feltételek /, újra elkezd ketyegni az öt év.

A korábbi Ptk. szerint a kötelezett írásbeli felszólítása is megszakította az elévülést, azaz ha az elévülési időn belül írásban (igazolhatóan) felszólítottam a kötelezettet a teljesítésre, az elévülés számítása kezdődött elölről. Ha anno négy és fél évente megléptem a fentieket, akár évtizedes távlatból is nekikezdhettem pereskedni, ha épp úgy jött ki jobban a lépés.

Az új Ptk. leépítette az írásbeli felszólítást. / Lehet vele játszani, csak nem szakítja meg az elévülést. /

Megszakítja viszont: ****

• A tartozás elismerése. (A kötelezett ismeri el, és azt a jogosultnál teszi meg; rendez valamennyit a tartozásából, kamatot fizet. / Jó vicc, 0.9% /)

• A megállapodás módosítása, egyezség. (Nyilván: ugyanarra nézve ismét megállapodunk, változtatunk rajta, egyezkedünk, sőt: egyezséget is kötünk.) 

• A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. / A régi Ptk. szerint elegendő volt az eljárás megindítása - keresetlevél benyújtása -, ez ma már nem jó semmire. / A kártérítéseknél – ha a kárt bűncselekménnyel okozták, - a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje szerint alakul a polgárjogi elévülés is. ***** A keresettel történő igényérvényesítéssel (+ jogszabályi többletfeltételek) egy tekintet alá esik a perbehívás, beszámítás, és a fizetési meghagyás kibocsátása is. 

• A követelés csődeljárásban történő bejelentése. 

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az elévülés nem minden esetbe öt év, az akár a felek megállapodása alapján is módosítható. / Persze… megveszem a szomszéd robogóját, és azon fogunk rugózni, hogy „kössünk ki 2 év 4 hónapot, nem is! Legyen inkább 3 év 9 hónap!”  Ugyan már! /

Viszont jogszabály (sőt: törvény) is ismer kivételeket. A Ptk.-ban is akad pár, mivel azonban viszonylag kevesen szállítmányoznak / fuvaroznak (egy-egy év), mondok egy másik kivételt:

A gázszolgáltatóval kötött elosztóhálózat-használati szerződés alapján keletkező igény / talán így ismerősebb: gázszámla / elévülési ideje két év. ****** Ha tehát a gázszolgáltató a számlát anélkül követeli két éven túl, hogy az elévülést megszakította volna – fizetési meghagyást bocsátottak volna ki, keresetlevelet nyújtott volna be / + jogerős érdemi… / stb. – a követelése elévült. Ha mégis kifizetjük az elévült számlát, buktuk a megfizetett összeget, hiszen élő igényt teljesítettünk önként annak ellenére, hogy teljesítésre a bíróság sem kötelezhetett volna. Ennél bosszantóbb dolog pedig tényleg kevés van. *******

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

* Ptk. 6:21. § [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

** Ptk. 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.  (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.  (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.  (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

*** Ptk. 6:23. § [Az elévülés joghatásai]  (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. (2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. (3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

**** Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]  (1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

***** Ptk. 6:533. § [Elévülés] (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.

****** 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról: 28/A. §  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

******* Ha nem dobjuk be a perben az elévülést, simán megítélhetik a tartozást, aztán meg jön a végrehajtó, hiszen akkor már egy perben született ítélet lesz az alap és nem az amúgy elévült tartozás; tehát a lustaságunkkal/figyelmetlenségünkkel bírói úton ki nem kényszeríthető igényt is kikényszeríthetővé konvertálhatunk.

Utolsó lépések: sikeres cég alapítás

A korábbi két részben tisztáztuk, hogy a mik a feltételei a cégalapításnak, illetve, hogy milyen iratokat kell az ügyvédnek elkészíteni ilyen esetben. Most pedig kiderül, mik az utolsó simítások cégalapítás esetén.

Melyek a további teendők?

2008. július 1-től új eljárási rend van érvényben, amely szerint kizárólag elektronikus formában nyújthatóak be a cégbíróság felé a vállalkozások okiratai.

Miután a fenti dokumentumokat a tulajdonosok aláírták, és az ügyvéd elvégezte ezek ellenőrzését, elkészíti a szükséges elektronikus forma-nyomtatványokat és dokumentumokat is, majd az illeték és költség megfizetés igazolásával megküldi azokat a cégbíróság részére.

A cégbíróság a rá vonatkozó szabályok szerinti határidőben köteles elbírálni a bejegyzési kérelmet. Ezen előírt határidőt sajnos nem minden bíróság tudja tartani, de a kezdeti dömpingszerű benyújtási hullám, ami felduzzasztotta a cégbíróságok előtt lévő ügyeket egyre inkább apadóban van, így folyamatosan gyorsul a cégek bejegyzése.

Mit kell még tennie a cégnek és tulajdonosainak?

A további feladatokról - főként az adóügyi és könyvelési kérdésekben - a cég könyvelője tud felvilágosítást nyújtani, illetve a bankszámla nyitáshoz a kiválasztott bank.

Amennyiben a cég a későbbiekben úgy dönt, hogy újabb tevékenységi köröket szeretne bevonni, székhelyét vagy egyéb adatát szeretné módosítani, azt működése során bármikor megteheti, amennyiben lerója a tizenötezer forintos változásbejegyzési illeték, és a háromezer forintos közzétételi költségtérítés díját.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/