1.) A kapcsolattartás körében rendre felmerül, hogy „ …én a gyermekkel szoktam egyeztetni, nem egyeztetek az apjával, mert mi nem kommunikálunk.”
A kapcsolattartás körében a feleknek kell/ene egymással egyeztetni, és nem a közös gyermekkel, - akkor sem, ha a gyermek kora, ítélőképessége alapján ő maga is tudna nyilatkozni a kérdésben, hanem a különélő szülőnek a kapcsolattartás érdekében elsősorban gondozó szülővel kell ezt megtennie.
2.) A nevelési, pedagógia, egészségügyi kérdések és kiadások körében a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a gondozó szülőt terheli.
3.) Az életközösség megszakadásának későbbi időpontját megjelölő felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség, a bizonyítatlanság az ő terhére esik; a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa előadottak alapján és az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség a felek között.
4.) A gyermektartásdíj körében a gyermek indokolt szükségleteivel kapcsolatban az egyik fél által megjelölt másik által vitatott tételek esetén az előbbit terheli a bizonyítás, bizonyítatlanság ugyancsak az ő terhére esik.
5.) A bíróság a hivatalból történő bizonyítás keretében a felek tartózkodási helyéről környezettanulmányt, a gyermek vonatkozásában pedagógiai véleményt szerez be.
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
Kapcsolódó anyagok:
Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása
Házassági vagyonközösség megszűnése
Egyezség házassági bontóperben
A házastársi közös vagyon megosztása
