Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Egyik ügyfelem szerette volna átvenni a nevelőapja nevén lévő telket, de sokallta a visszterhes átruházás 4%-os illetékét (Itv.19.§(1)). Minthogy az egyenes ági rokonok között az ajándékozás illetékmentes (Itv.17.§(1)p)), a legolcsóbb megoldásnak az tűnt, ha a nevelőapa a saját fiának - ügyfelem féltestvérének - ajándékozza a telket, hiszen ő egyenes ági rokona, a féltestvér tovább ajándékozza az ügyfelemmel közös édesanyjának (le-, illetve felmenő rokonok), ügyfelem anyukája pedig az ügyfelemnek.

www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

A fenti módszerrel 3 ajándékozás földhivatali költségével (20.000.-Ft) letudtuk az ügyletet, a telek reális árán számolva viszont közel negyedmillió lett volna az illeték.

Ez a megoldás egyébként csak egyenes ági rokonok között működik, mert ha nem talál az ember egyéb kedvezményt a törvényben, akkor az ajándékozási illeték 18%, lakástulajdonnál 9% (Itv.12.§), tehát abszolút értelmetlen és formális jogszabályi lehetőség, hiszen ember nincs aki majd’ 10, illetve 20 százalékos költség mellett ajándékozna,  ha egy formális adásvétellel a töredékéből megúszhatja az átruházást.

Önnek is jogi segítségre lenne szüksége ajándékozással kapcsolatban? Forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

A cég adataiban történő változás cégbírósági bejegyzéséhez (tőkeemelés, székhelyváltás) alapvetően az alábbiakra van szükség:

1. a változó és átvezetendő adatok listája,
2. a társaság legutóbbi társasági szerződése, (Nem a bíróság bejegyző végzése, hanem a tagok által aláírt, legutóbbi alapító okirat!)
3. a tagok adatai,
4. az ügyvezető adatai,
5. a székhely-használati engedély.

Ha fentiek megvannak - személyi okmányok másolatai és fenti okiratok eljutnak hozzám mailben, - már el lehet indulni, szerkeszthetőek az iratok, a tervezeteket megvitathatjuk mailben,  és elegendő az aláíráskor találkoznunk.

A változás-bejegyzés során tekintettel kell lenni az alapítás (bejegyzés) kapcsán írottakra is.

Ha mindez átláthatatlan az Ön számára, vagy bármilyen egyéb kérdése volna cégjoggal kapcsolatban, forduljon bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámhoz segítségért!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Alapvetően akkor van végrendeletre szükség, ha halála esetére a törvénytől eltérően ( mértékben, sorrendben stb.) szeretne az örökhagyó  juttatni a vagyonából.

Törvényes öröklés:

Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Fentiek a házastárs hiányában történő öröklést szabályozzák. Ha van házastárs, egy gyerekrészt örököl, tehát a hagyatékot úgy kell felosztani, mintha egyel több gyerek lenne. Ha a gyermek kiesik, az ő részét annak gyermekei (örökhagyó unokái) öröklik fejenként egyenlő arányban. Fentieken felül a házastárs holtig tartó haszonélvezet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Külön kérdés, hogy házassági közös vagyonról beszélünk e, hiszen annak fele eleve az özvegyé és csak a másik fél rész kapcsán merülhet fel öröklés.

Leszármazó hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakat (egészben), és az előbbieken felüli hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha az öröklés megnyílásakor az életközösség a házastársak között nem állt fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás, a házastárs kiesik az öröklésből. ***

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek. ****

Végrendelet:

A végrendeletben foglaltak - amennyiben létezik végrendelet - megelőzik a törvényes öröklés szabályait, ha érvényes (alakilag, tartalmilag megfelel a jogszabálynak) és hatályos (ténylegesen alkalmazható: pl.: nem készült újabb, nem vonták vissza) végrendeletről beszélünk, ami egyúttal teljesen kimeríti a hagyaték egészét. A végrendelkezés szabadságának korlátja a kötelesrész, amely a törvényes örökrész harmada, és a leszármazót, házastársat, szülőt illeti, ha az a végrendelet hiányában törvényes örökös lenne.

A végrendelet megtámadása:

A végrendeletet annak érdekében, hogy azt ne / eltérően lehessen alkalmazni, azaz annak alapján örökölni, meg kell támadni. A megtámadás oka érvénytelenség és/vagy hatálytalanság lehet, és az jogosult annak megtámadására, aki az eredményes megtámadással örökölne, vagy teher alól mentesülne. A megtámadási jog öt év alatt elévül.

Érvénytelenségi okok:

- végrendelkezési képesség hiánya (cselekvőképtelenség),

- akarati hiba (tévedés, jogellenes fenyegetés)

- tartalmi hiba (tanúnak juttatott hagyaték)

- alaki hiba (a keltezés *****, a tanúk jelenlétének, illetve aláírásának hiánya. Amennyiben több lapból áll a végrendelet, akkor minden lapját sorszámozni kell, és a végrendelkezőnek, és a tanúknak alá kell írnia.)

A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága hivatalból nem vizsgálható, hanem csak akkor, ha az arra jogosult személy hivatkozik rá és azok megjelölésével megtámadja azt.

Ügyvéd közreműködése a végrendelkezés során azért is praktikus, mert egyrészt ő maga is tanúsítja a történteket, másrészt elhelyezi a végrendeletet a kamarai nyilvántartásba, így az el nem veszhet, meg nem semmisülhet, nem tagadhatják le annak létezését.

Amennyiben kérdése lenne örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban, keresse fel budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** A bejegyzett élettársak öröklési jogai megegyeznek a házastársak jogaival.

**** Ági öröklés akkor merül fel, ha nem az örökhagyó leszármazója az aki a törvény szerint örökölne.

***** A Polgári Törvénykönyv Magyarázata című több, mint kétezer oldalas kiskönyvben rengeteg érdekes jogesetet találni a régi Ptk. kapcsán:

(csak ízelítőül)

- A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabályszerűnek azt a végrendeleti keltezést miszerint: "prágai utam előtt írtam" tekintve, hogy a prágai út időpontja nem volt pontosan behatárolható,

- Jogszabályszerű viszont ez keltezés: "Az Úr 1936. évének 51. hete után soron következő 27. holdtöltét követő hetedik szombaton." tekintve, hogy ezen időpont pontosan megjelölhető, kiszámítható,

- "... a közönséges írástól eltérő  magánvégrendelet érvénytelen." törvényi fordulaton is sokat merenghettek egyesek. Bacsó Jenő szerint éppen ezért érvénytelen a a görög betűkkel magyar nyelven írt végrendelet, mert a magyar nyelv a latin betűket használja, tehát a görög betűkkel történő írás a közönséges írástól eltérő írásnak számít. / Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Második kötet, Harmadik, átdolgozott kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1995, 1799. oldal. / Más kérdés, hogy mennyire életszerű, hogy a fentiekhez hasonló végrendelet szülessen...

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Bárkivel előfordulhat, hogy postai küldeményről (levél) nem szerez tudomást, ami akkor gond igazán, ha a küldemény hivatalos irat és a kézbesítéséhez joghatás fűződik.

A postai szolgáltatásokat a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályozza, amely szerint a hivatalos iratok kézbesítésére (fizetési meghagyás, közjegyzői-, hatósági, bírósági irat stb.) külön szabály vonatkozik, amely szerint a postás megkísérli átadni a küldeményt és amennyiben ez a kísérlete eredménytelen értesítőt hagy hátra, majd a fenti eseményeket követő ötödik munkanapon ismét a levél átadásával próbálkozik.

A második kísérlet eredménytelensége esetén – amelyről szintén értesítőt hagy a postás – öt munkanapig őrzik a postán a küldeményt.

Mindennek azért van jelentősége, mert a hivatalos irat – átvétel hiányában is –10 munkanapon belül kézbesítettnek tekintendő – beáll a kézbesítési vélelem –, az adott levélben foglalt határidők (pl.: fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra rendelkezésre álló tizenöt nap) ettől a vélelmezett időponttól indulnak, ha tudjuk mi volt az adott levélben, ha nem.

Miután fenti kézbesítési időpont – tudomásszerzés - csak valószínűsített, vélelmezett, helye van a vélelem megcáfolásának, azaz a kézbesítési vélelem megdöntésének.

A polgári perrendtartás szerint (99/A. § (3)) ez akkor terjeszthető elő, amennyiben a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű.

Fentieket természetesen – önhiba hiánya, szabálytalan kézbesítés - igazolni kell. (A levélen szereplőtől eltérő állandó lakcímet, betegséget, külföldi tartózkodást stb.)

Amennyiben az igazolást a bíróság elfogadja, azaz megdől a kézbesítés vélelme, az azt jelenti, hogy az adott eljárásban, nem kezdődtek meg a határidők, a címzett nem esett késedelembe, nem mulaszt, s ami a legfontosabb, nem emelkednek jogerőre a szabálytalanul kézbesített végzések és határozatok, azokhoz joghatás nem fűzhető.

Minthogy vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények – vélelem megdöntése esetén – hatálytalanok, a kézbesítést illetve a korábban megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - immár szabályos eljárásban – meg kell ismételni.

Budapest területén jogi kérdésekkel forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

www.tokar.hu: közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A megszüntetés egy szándékolt aktus. Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

A különbség leginkább talán abban ragadható meg, hogy a azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja. Ilyen ok lehet például, amikor az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti.

Rendes felmondás esetén a felek között megmarad a jó viszony, így lehetővé válik a felek további együttműködése a munkaviszony tényleges megszűnéséig. Az egyik fél közli szándékát, majd a felmondási idő alatt a felek kereshetnek új munkaerőt, illetve új munkahelyet, a munkavállaló pedig átadhatja munkahelyét (részben tapasztalatát) az új kollégának, zavartalan ügymenetet biztosítva ezzel.

A rendes felmondás törvényi szabályai eltérnek a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén. Határozott idejű munkaviszony esetében a rendes felmondás mindkét oldalról (munkáltató és munkavállaló) kizárt. A munkáltató is csak akkor alkalmazhat egy „quasi rendes felmondást”, ha a munkavállalónak egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díjat megfizeti.

A határozatlan idejű munkaviszonyt a felek (munkáltató és munkavállaló) rendes felmondással megszüntethetik. A munkáltató (és csak a munkáltató) azonban köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy pl.: a munkáltató nem hivatkozhat – felmondása indoklásaként - alappal arra, hogy feleslegessé vált az adott munkavállalója, illetve annak munkaköre, munkahelye, ha a felmondását követő rövid időn belül, ugyanazon helyre és feladatra vesz fel új munkavállalót. 

A leggyakoribb munkáltatói hiba - a felmondás mindkét fajtája esetében, - hogy elmarad a munkavállaló jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez is a - munkáltató általi  - felmondás lényeges eleme. Ennek elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. Amennyiben viszont a valós és okszerű indoklás marad ki a felmondásból, az a munkaviszony jogellenes megszüntetését eredményezi.

Amennyiben átláthatatlannak, vagy bonyolultnak találja a munkajogi kérdéseket, forduljon hozzám bizalommal; a munkajog minden területén legjobb tudásom szerint leszek segítségére.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

www.tokar.hu: közös megegyezés, rendes felmondás

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A megszüntetés egy tevőleges (szándékolt) aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

Felmondásnál a munkaviszony megszüntetését csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen ok viszi a felmondó felet a döntésre, beszélhetünk rendes, illetve azonnali hatályú felmondásról.

Az azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél

- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Tehát az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti.

A törvény tételes felsorolást tartalmaz a felmondásra okot adó körülményekre nézve, de mivel a felsorolás szubjektív – emberi (bírói) mérlegelés körébe eső - elemekből áll, előjön az élet ama nagy igazsága, hogy minden eset egyedi. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megítélésekor valamennyi (jogi) jelentőséggel bíró körülményt, gondos mérlegelés körébe kell vonni.

Az azonnali hatályú felmondás két esetében közös, hogy az arra okot adó magatartásnak a másik féltől kell származnia, azaz nem a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől és nem is a felmondás gyakorlójától. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmondás gyakorlója a saját (felróható) magatartásából eredeztetne jogot, ami a polgári jog általános elve szerint jogellenes.

I.) Az azonnali hatályú felmondás oka egyrészt

• kötelezettségből fakad (a fél felelősségi körébe eső „feladat”),
• a magatartás maga a „megszegés” (tevékenysége során annak „szabályait, gyakorlásának módját” szegi meg a fél),
• munkaviszonyból ered a kötelezettség (tehát nem vállalkozási és főleg nem megbízási jogviszonyból),
• lényeges (a kötelezettség, amely a munkaviszonyból ered), (egy asszisztenstől azonnal megválni, mert rendetlenség van az íróasztalán aligha lehet ilyen, de a hanyag irattározás, illetve ha a munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti már talán),
• jelentős mértékű (a „megszegés”. Ez igen szubjektív kategória, az adott eset alapján ítélhető meg csupán a „mérték”. A „szabálytalan sávváltás” aligha jelent ilyet, de az ittas járművezetés biztosan jelentős KRESZ szabályszegésnek tekinthető egy gépkocsivezetőtől, munkajogi szempontból is.),

• szándékosan („direkt”), vagy súlyosan gondatlansággal („nemtörődöm”) elkövetett cselekményből ered (a magatartás tanúsítójának pszichikus viszonya - a saját cselekményéhez - felróható (emberileg „negatívnak” értékelhető)). Kiemelendő, hogy a jogszerű felmondáshoz a gondatlanságnak súlyos mértékűnek kell lennie.

A fenti körülmények - beleértve az munkaviszony megszüntetés közös jellemzőjeként írottakat is (alább, írásbeliség stb.) - együttes megléte igazolja csak az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Bármelyik fenti körülmény hiánya, a jogellenes munkaviszony megszüntetést támasztja alá.

II.) Az azonnali hatályú felmondás másik esetkörét a törvény az alábbiak szerint szabályozza:

Az azonnali hatályú felmondás oka másrészt
• minden olyan egyéb dolog,
•ami magatartásban, cselekvésben (tevésben, nem tevésben, mulasztásban) nyilvánul meg,
• és lehetetlenné teszi,
• a munkaviszony fenntartását.

Itt is igaz, hogy a fenti körülmények - beleértve a felmondás közös jellemzőiként írottakat is (írásbeliség, indoklás stb.) - együttes megléte igazolja csak a rendkívüli felmondás jogszerűségét.

A II.) pont tulajdonképpen az I.) pont „gumiszabálya”, ami alá minden más eset besorolható, ha az I.) pont tételes rendelkezéseit az adott cselekmény nem merítené ki ugyan, ám ezzel olyan helyzet adódna, amely jogi nonszenszre vezetne. (A „főnök-beosztott” viszonyt nem csak a fenti, tételesen felsorolt jellemzőkkel bíró magatartás lehetetlenítheti el. Ilyenkor hiba lenne a feleket munkakapcsolatra „kárhoztatni” - akár csak egy újabb napra is -, ha egyébként életszerűtlen a munkaviszony fenntartása.)

Az azonnali hatályú felmondás esetén (a rendes felmondással ellentétben) mind a munkáltató mind a munkavállaló köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a felmondást gyakorló félnek kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a fenti pontokban foglalt okokon alapulhat.

III.) Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása határidőhöz kötött. Azt a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Korábbi példánál maradva: Ha az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti, a határidő az alábbiak szerint alakulhat:

• ha a munkáltató az esetnél jelen volt (valószínűleg tudomást is szerzett a „cselekményről”) az esetet követő naptól számítottan 15 napja van az azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően – ugyanezen okból - csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de három hónap múlva – egy kolléga jóvoltából – tudomást szerzett a történtekről, ismét csak 15 napja van - a kolléga beszámolójától számítottan - az  azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően is csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre ugyancsak bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de a cselekmény elkövetésétől számított tizenhárom hónap múlva szerez tudomást az ügyről, az azonnali hatályú felmondás jogát – az adott cselekményre alapított indokkal - már nem gyakorolhatja. (Ezt követően csak rendes felmondás szerint, vagy persze a közös megegyezést követően válhatnak meg a felek egymástól).

Más a helyzet – munkakörben elkövetett - bűncselekmény esetén (hűtlen-, hanyag kezelés, sikkasztás-, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetési cselekmények stb.). Ilyenkor „a büntetőjogi következmények alkalmazhatóságáig” joghatályosan közölhető az azonnali hatályú felmondás. 

Az azonnali hatályú felmondásnál a leggyakoribb munkáltatói hiba, - hogy elmarad a munkavállaló, jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez – akárcsak az indoklás – a munkáltató általi azonnali hatályú felmondás lényeges eleme, amely elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. A tájékoztatás szövegszerűen mindössze ennyi:

„Tájékoztatom, hogy a(z azonnali hatályú) felmondással szemben – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az illetékes munkaügyi bíróság előtt jogorvoslattal élhet”.

Talán mondanom sem kell, de mégis megemlítem, hogy fenti aktusokat, nyilatkozatokat – már csak utólagos bizonyíthatóságuk érdekében is – feltétlenül írásban kell megtenni. Ez egyaránt igaz a munkaviszony létesítésére, módosítására, és megszüntetésére is.

Alkalmazottként és munkáltatóként is elkerülhetetlen a munkaviszony megszüntetésének problémája, így a témát érintő munkajogi kötelezettségek és lehetőségek ismerete elengedhetetlen mindenki számára.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

www.tokar.hu: rendes / azonnali hatályú felmondás

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A megszüntetés egy szándékolt aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás lehet rendes, vagy azonnali hatályú.

A dolog tipikus, a gyakorlatban rendre keveredik a felmondás és a közös megegyezéssel történő megszüntetés fogalma.

A lényeges különbség köztük, hogy a felmondás egyoldalú aktus, a közös megegyezés pedig kétoldalú. Azaz egyszerűbben fogalmazva: az utóbbit mindkét félnek alá kell írnia, míg az előbbit az egyik fél közli a másikkal, természetesen írásban. Közös megegyezés során előzetesen egyeztetnek a felek, majd megegyeznek. Felmondás során, sosem kérik ki a másik oldal véleményét a döntésről. (Legfeljebb annyiban amennyiben a két dolog összefügg: egy felajánlott egyezség el nem fogadása nagy valószínűséggel előrevetíti a felmondást az ajánlattevői oldalról. Ilyenkor a sikertelen egyezségi kísérletet követi egy egyoldalú döntés.)

A közös megegyezés ekként quasi új szerződés, amiben a felek ismételten megállapodnak a korábbi munkaszerződésben foglaltakra nézve, de ekkor már azzal a szándékkal, hogy annak véget vessenek. Az ilyen szerződésbe praktikusan bármilyen kondíció belefoglalható. A lényeg, hogy a felek akaratát tükrözze, és ne ütközzön jogszabályba. Lehet benne szó pénzbeli juttatásról, eszközök megváltásáról, szabadság kiadásáról, és egyebekről.

A felek ekkor együttesen döntenek az elválás mellett. Ennek megfelelően (a szándékegységük miatt) másként alakul a közös megegyezés bíróság előtti megtámadása, mint a felmondás során. Ilyenkor ugyanis a felperes a saját nyilatkozatát is támadja, tehát azt is bizonyítania kell, hogy a döntése meghozatalában aggályos módon orientálta őt a másik fél, illetve saját maga nem volt minden információ birtokában, amikor jóváhagyta az egyezséget. Tévedett, megtévesztették, kényszeríttették, fenyegették. A dolog nem lehetetlen, de nyilván problémás, ha adott esetben komoly összegű juttatás mellett távozik valaki egy cégtől, majd utólag kezd el méltatlankodni.

Ügyvédi irodám munkaviszonyból, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, és egyéb; munkaviszony jellegű jogviszonyból eredő igények érvényesítésével, egyeztetések lefolytatásával és bíróság előtti igényérvényesítéssel, munkaszerződések szerkesztésével és kontrolljával, valamint munkaerő-kölcsönzés és közvetítés kapcsán felmerülő kérdésekkel is foglalkozik.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Ingatlanvásárlás, ház-vásárlás

Az ingatlanvásárláshoz nyújtott banki pénzek esetében kifejezetten kölcsönről van szó, de a napi gyakorlatban a bankok is „hitelként” emlegetik az általuk nyújtott kölcsönt. A hitel ugyanis rendelkezésre tartást, míg a kölcsön rendelkezésre bocsátást jelent. Azaz az előbbi esetben „készenlétben” van a pénz, az utóbbiban eleve oda is kerül kölcsönvevőhöz.

Ha a vevő nem képes azonnal rendezni a vásárlandó ingatlan teljes árát csak annak egy részét, az eladó reakciója logikus: nem mond le tulajdonjogáról, de jelezve, hogy komolyan gondolja az ügyletet: a tulajdonjoga fenntartásával történő eladás tényének földhivatali bejegyzéséhez hozzájárul.

Az ingatlan-adásvételi szerződések azért olyan bonyolultak mert - a vevő pénztelensége miatti kényszerből - többszereplős ügyletek (eladó, vevő, bank).

A tulajdonjog fenntartásával történő eladás: tény, de még nem jog. Mindössze arra szolgál, hogy ugyanazon ingatlan ismételt (újabb vevőnek történő) eladásának elejét vegye. Amennyiben újabb eladás történne, a korábban (megkötött) iktatott ügylet megelőzi a későbbit.

Ahhoz, hogy a vevő tulajdonjogot szerezzen, fizetnie kell. Ha pénze nincs, beszáll a bank is a játékba.

A bank – érthető okokból – komoly listával készül az adásvételre: saját feltételeinek felsorolásával. Külön formanyomtatványán (banki követelménylista) instruálja a vevőt és az ügyvédet, hogy mely elvárásait szeretné viszontlátni az adásvételi szerződésben, és a kölcsön folyósításáról rendelkező közjegyzői okiratban. A banki instrukció nem puszta jó tanács. Épp ellenkezőleg: ellentmondást nem tűrő diktátum.

Azért kell meghajolni a bank akarata előtt vevőnek, eladónak, ügyvédnek, mert ha nem tesznek eleget a banki követelménylistának, nincs pénz. Ilyen egyszerű ez.

Budapesti ingatlaneladással vagy ingatlanvásárlással, illetve minden egyéb ingatlant érintő jogi kérdésben forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Miután a szerződésekkel (jog- és cselekvőképes) emberek dolgoznak, az egyes megállapodások kapcsán eshetnek hibák (felróhatóak, vagy vé(le)tlenek), amelyek mértékük függvényében kihathatnak a szerződés hatályára, azaz annak tényleges alkalmazhatóságára.

A törvény - attól függően, hogy a hiba (akarati, formai, tartalmi stb.) milyen mértékű – különbséget tesz az egyes szerződések tényleges alkalmazhatósága között.

I.) Ha a szerződésben a hiba olyan mértékű, amely a szerződés érdemét, lényegét, kötelező formáját (pl. írásbeli alakiság) érinti, a szerződéshez joghatás nem fűzhető. Az ilyen szerződés abszolút érvénytelen, semmis lesz, azaz külön eljárás és per nélkül is alkalmatlan lesz joghatás kiváltására. Az így „szerzett” jogára eredményesen senki sehol nem hivatkozhat (pl. szóbeli megállapodással csak semmisen adhatok túl a lakásomon).

II.) Amennyiben a felmerülő hiba kevésbé jelentős, a szerződés kötelezően alkalmazandó (hatályos) lesz egészen addig, amíg azt bíróság előtt sikeresen (!!!) meg nem támadják. (Azaz az érvénytelenítési pert meg is kell nyerni.) Megtámadási okok többek közt a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a kényszer stb. Tehát amennyiben a szerződés kényszer, tévedés stb. hatása alatt született, akkor az relatív érvénytelen (megtámadható) lesz. /Relatív, azaz a megtámadás eredményének függvényében érvénytelen/.

Fentiekből következik, hogy a semmis (I.) és a sikeresen megtámadott (II.) megállapodás: érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűzhető, az ilyen szerződésnek sem jogosultja, sem kötelezettje nem lesz, pontosabban lesz, csak nem lesz jogosult illetve kötelezett semmire.

III.) A relatív érvénytelenséget gyakran keverik össze a részleges érvénytelenséggel:

Ptk. 239. § (1) "A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.”

Mit is takar a fenti mondat? Azt az esetet, amikor egy szerződés több különálló kérdést is szabályoz, és azok egyike utóbb aggályossá válik (pl. generál-kivitelezés esetén az építési munka hibátlan, a gáz-bekötés során azonban kiderül: megvalósíthatatlan ( lehetetlen ) dolog létrehozására kötöttek szerződést a felek).

A szerződés egészét ilyenkor hiba lenne hatálytalanítani (az eredeti állapotot helyreállítani). Ekkor lép be a fenti kisegítő szabály: a szerződésből alkalmazható kondíciókat alkalmazni is kell, az alkalmazhatatlant viszont nem szabad.

A megfelelő ügyvédi segítség megkönnyíti a szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések orvoslását.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Laky Adolf  utca 18. Budapest 1145  info@tokar.hu  

  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Cég-alapítás (Kft-alapítás, Bt-alapítás) 

1. Hogyan alapítsunk Kft-t?

Először is, keressük fel ügyvédünket, hogy tájékozódhassunk a nekünk leginkább megfelelő cégformákról. A cégformát nagyban meghatározza a majdani tevékenységi kör, illetve az, hogy mekkora céges vagyonnal kívánunk indulni: pl. betéti társaság alapításához a minimális összeg nincs meghatározva, míg a Kft. esetében ez hárommillió, zártkörű Rt. esetében ötmillió, míg nyílt Rt.-nél húszmillió forint. A felelősség mértéke is lényegesen eltér; a Bt. esetében a beltag a vállalkozás tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel, míg a Kft. esetében a tagok csak az üzletrészük erejéig.

2. Milyen adatokra van szükség egy Kft. megalapításához?

A tagok személyes adataira, amelyek:

- név
- születési név

- lakcím
- születési hely, és idő

- anyja neve

- adószám
- személyi igazolvány szám

A cég adataira:

- név

- székhely

- főtevékenység

- Adózási forma

- céges email

- ügyvezető adatai, tevékenysége ellátásának módja (munkaviszony/megbízás)

Az ezeket igazoló okiratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, adókártya) feltétlenül vigyük magunkkal az egyeztetésre, hogy az ügyvéd ellenőrizni tudja őket.

3. Mit kell tennie a cég leendő tagjainak?

Megállapodni:

- a székhelyről: engedélyt kell kérni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosaitól, a székhely használatához.

- a cég nevéről: mely nem lehet összetéveszthető más működő vállalkozáséval, nem ütközhet közerkölcsbe, valamint az ún. védett nevek használatához előzetes engedélyt kell kérni. (Ez általában nem szokott problémát okozni, az ügyvéd a felvenni kívánt névről azonnal meg tudja mondani, hogy alkalmazható-e, avagy már foglalt.)

- a társaságon belüli viszonyokról: azaz az ügyvezetési és képviseleti jogról. Az ügyvezetés többféleképpen megoldható a társaságon belül:

o egyszemélyi vezetésként, ekkor egyetlen ügyvezető képviseli a társaságot a kívülállókkal szemben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a cég alkalmazottai felett, és hoz meg minden, hatáskörébe eső döntést.

o több-személyi vezetés: Ekkor a két vagy több ügyvezető képviseletei joga vagy:

• együttes, azaz minden esetben csak együtt járhatnak el, a társaság jognyilatkozatai csak mindkét vezető aláírásával érvényesek.

• önálló: ekkor hatásköreik vagy megegyezők, vagy megosztottak, a tulajdonosok döntésének megfelelően. Ha hatáskörük mindenben megegyezik, akkor egymás nélkül is aláírhatnak, dönthetnek a cég nevében, mindkettejük döntése azonos súlyú,és hatású. Ha megosztott hatáskörökkel bízzuk meg az ügyvezetőket, akkor a több területre felosztott vezetői hatáskör egy-egy része tartozik alájuk, és döntéseik csak ebben a körben kötelezőek. (Itt viszont rejtett buktatóként megjelenhet, hogy 3. jóhiszemű fél felé nem minden esetben hatályos ez a fajta korlátozás. Azaz: például A ügyvezető jogköre kiterjed a munkáltatói jogokra, míg B ügyvezető a stratégiai döntésekért felel, akkor A ügyvezető szerződést jogilag nem írhat alá, de egy esetleges perben a bíróság megállapíthatja, hogy a jóhiszemű külső cég, nem tudhatta a vállalkozás belső viszonyait, és joggal bízhatott abban, hogy az ügyvezető teljes jogkörrel járt el, vagyis az emiatt felmerült esetleges kár megfizetésére, a szerződés teljesítésére is kötelezhető a cég.)

- a társaság által végezni kívánt tevékenységekről: Az úgynevezett TEÁOR lista, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - a Központi Statisztikai Hivatal kezelésében - tartalmazza azokat a kóddal ellátott tevékenységi osztályokat, és tevékenységi köröket, amelyeket a vállalkozni szándékozók kiválaszthatnak. Az új, 2008-ban módosított lista már Uniós szinten egységesített lista, amelyre azért van szükség, hogy az egyes államokban végzett, illetve hatóságilag ellenőrzött tevékenységek körei gördülékenyen meghatározhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A vállalkozásnak minimum egy tevékenységet ki kell választania, maximum nincsen meghatározva, de 15-20 tevékenységi körnél többet tapasztalataink szerint a cégek nem szoktak folytatni. A kiválasztott tevékenységi körök mindegyikét nem köteles a vállalkozás egyszerre gyakorolni, de csak azokkal a tevékenységekkel foglalkozhat, melyeket megjelölt. Hatósági engedélyköteles tevékenységek is megjelölhetőek, hiszen az engedélynek a ténylegesen ebbe a tevékenységbe eső munkavégzés megkezdésekor kell a vállalkozás rendelkezésére állnia. /A számlázás során azonban az SZJ számok alkalmazandók, amelyek a szolgáltatások jegyzékéből érhetők el./

- az adózás kérdéseiben: erről felvilágosítást főként könyvelő adhat, az ügyvéd előtt azonban a tagoknak nyilatkozniuk kell ebben a kérdésben, hiszen az egyéb okiratokkal együtt ezen döntésüket is meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely a NAV felé továbbítja az adatokat, ahol majd a cég adószámát ennek alapján adják ki .

Amennyiben a fenti információk az ügyvéd rendelkezésére állnak, illetve a vállalkozni szándékozók minden kérdésben megegyeztek, valamint az előírt illeték és költségtérítés összegét is lerótták, az ügyvéd elkészíti a szükséges iratokat, majd egy újabb időpontban fogadja a feleket az okiratok aláírására. 

4. Milyen iratokat készít az ügyvéd?

- Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.

- Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének ténye is.

- Ügyvédi meghatalmazás, az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során, (ügyvéd nélkül egyébként sem lehet a cégbíróság előtt eljárni) mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.

- Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

- Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.

- Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során  hiteles „cégszerű” aláírásának.

- Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.

- Törzstőke befizetését igazoló ügyvezetői nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről.

- Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.

5. Melyek a további teendők? A cégeljárás elektronikus, annak során a jogi - ügyvédi - képviselet kötelező.

Miután a fenti dokumentumokat a tulajdonosok aláírták, és az ügyvéd elvégezte ezek ellenőrzését, elkészíti a szükséges elektronikus forma-nyomtatványokat és dokumentumokat is, majd az illeték és költség megfizetés igazolásával megküldi azokat a cégbíróságnak.

A cégbíróság a rá vonatkozó szabályok szerinti határidőben köteles elbírálni a bejegyzési kérelmet.

6. Mit kell még tennie a cégnek és tulajdonosainak?

A további feladatokról - főként az adóügyi és könyvelési kérdésekben - a cég könyvelője tud felvilágosítást nyújtani, illetve a bankszámla nyitáshoz a tagok által kiválasztott bank.

Amennyiben a cég a későbbiekben úgy dönt, hogy székhelyét vagy egyéb adatát szeretné módosítani, azt működése során bármikor megteheti, amennyiben lerója a tizenötezer forintos változásbejegyzési illeték, és a háromezer forintos közzétételi költségtérítés díját, valamint az ügyvédi munkadíjat.

 WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/