Jogról közérthetően

JOG

JOG

Füstbomba - elkobzás, határozat

2019. február 20. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Meg is van a Közérdekvédelmi Ügyészség ( ilyen is van.. ) füstbomba - elkobzó  ( lefoglaló / lefoglalást fenntartó ) határozata (alább).

Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy:

- vitán felül oly mértékben kirívóan közösségellenesek / társadalomra veszélyesek és elharapódzottak a füstbombával elkövetett cselekmények, hogy kikövetelik maguknak az államapparátus mozgósítását azok  megfékezésére;

- a legnagyobb szigorral kell fellépni e cselekmények üldözése  során - amennyiben szisztematikus a jogalkalmazás -, ahogy eddig is a focimeccseken, és nem lehetünk elnézőek a szülinapi gyerekzsúrokon "elműködtetett" party-kellékek szankcionálása során sem;

- következetes és helyes azon töretlen joggyakorlat, amely megköveteli, hogy védősapkát adjunk a füstbombánkra ( határozat 4. oldal 2. bekezdés ). Reméljük,  hogy e rendelkezést kiterjesztően értelmezi a jövőben a gyakorlat a nyári időszakra, és kitér a szállítás ( mozg/at/ás ) mellett az egy helyben ácsorgásra is.

img_20190220_181007.jpg

 

img_20190220_175106.jpg

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas

Ajándék hozzászámítása a hagyatékhoz - Osztályrabocsátás

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az örökös köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani  - mind a törvényes -, mind a végrendeleti öröklésnél - annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette  (Osztályrabocsátás ***), feltéve, hogy

1. hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy

2. feltehető, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

A juttatásnak (akár tartozáselengedésnek) tehát ellenérték nélkül, ingyenesen kellett történnie; azzal a kifejezett vagy feltehető kondícióval, hogy azt be kell számítani. A bizonyítás nehézségi foka a két esetben lényegesen különböző. A kifejezett kikötés nyilván könnyebben igazolható, mint a puszta feltevés: utóbbi esetben az ingyenesen szerző fél szinte biztosan azt feltételezi, hogy nem kell a közösbe bedobni az ajándékát, az ajándékot nem kapók pedig azt, hogy ezzel az ő örökségük értéke csökken, így az az érdekük (feltevésük) / " az örökhagyó akarata az lehetett " -, hogy a másik ajándékát hozzászámítsák a hagyatékhoz.

fekete.jpg

A hagyaték felosztásánál először az örökhagyó vagyonát kell összegezni - pozitív vagyon mínusz tartozások - , és ehhez kell a fentiek szerinti ingyenes juttatásokat hozzáadni, majd ez utóbbi egészet kell arányosan felosztani az örökösök között, levonva az adott örökös által osztályrabocsátott értéket.

A szokásos mértékű ajándék és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartás is az ingyenes adomány körébe tartozik, ám ezeket akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/


*** 7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

Foglaló, előleg

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A foglaló a szerződés során vállalt kötelezettség biztosítéka ***: mutatja a szerződés létrejöttét, illetve a kötelezettségvállalást, továbbá a szerződés meghiúsulása esetén a foglaló elvesztése / kétszeres összegének visszaadása szankcionálja a meghiúsulásért felelős felet. A foglalót az különbözteti meg az előlegtől, hogy előleg az ügylet meghiúsulása esetén az azt átadónak visszajár.

mo.jpg

Ha az ügylet sikerrel zárul, a foglaló összege beszámít a vételárba, biztosítéki (tényleges) funkciója tehát csak a meghiúsulás esetén jön elő.

A Ptk.-ban kizárólag pénz lehet foglaló, azaz ha mást adok át ekként megnevezve, azt nem lehet foglalónak tekinteni, tehát legfeljebb előlegnek minősülhet, így ha meg is hiúsul az ügylet, az átadónak visszajár. (A foglalóként átadott mobiltelefon mindenképp visszajár - már ha /valamelyik félnek felróható okból/ meghiúsul az ügylet - és furán is jönne ki, ha pl. kettő telefont (ugyanolyat, kétszer annyit.. pénznél ez nyilván nem kérdés) adna vissza az eladó, amennyiben miatta hiúsul meg az ügylet.)

A foglalót ma már nem csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni, teljesíteni, átadni, hanem banki úton is átutalhatják, egyéb módon is megfizethetik. A felek a szerződéskötéskor is megegyezhetnek a foglaló adásában, sőt azt utóbb is megfizethetik, de akár a szerződéskötés után is megegyezhetnek a foglaló adásában, de még a korábban adott összeget utóbb is minősíthetnek foglalónak. 

Az előlegnél a felróhatóság kérdése  - a meghiúsulás kapcsán - nem merül fel, és a teljesítés elmaradása esetén a kapott  összeg minden esetben visszajár, míg a foglaló - meghiúsulás esetén - a fentiek szerinti szankciót vonja maga után.

Plusz teher, hogy az elbukott, illetve a kétszeresen visszaadott foglaló nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól,  így a másik fél a teljesítést a foglalón felül is követelheti de dönthet úgy, hogy elfogadja: kútba esett az ügylet és mindössze a megtartott / kétszeresen visszakapott foglaló kárpótolja.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ptk. 6:185. § [Foglaló]
" (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. "

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

 

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

szegenyke.jpg

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek alperes általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az alperes páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az alperest minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az alperes páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik a felperes lakóhelye.

A felperes köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az alperesnek megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás a felperesnél vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az alperesnek fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

A felperes felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

A felperes abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az alperest a célország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Ellenjegyzés

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az új ügyvédi törvény az ellenjegyzés – tipikusan ingatlan- és cégeljárás - kapcsán azt írja, hogy „ a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, továbbá minden oldalán a feleknek ... ... kézjegyével kell ellátnia...

signsing.jpg 

A témában kiadott kamarai tájékoztató ugyan az mondja, hogy ha a papíralapú okirat egyes lapjainak csak az egyik oldalán található szöveg, az üres oldalt nem kell oldalszámmal ellátni, mivel az üres oldal nem része az okirat tartalmának; a Fővárosi Földhivatalban viszont a következő a gyakorlat: 

„A törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt” a „folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek kézjegyükkel kell ellátnia.” 

Azaz: kivétel nincs, minden oldalra kell oldalszámozás (egy lapnak két oldala van), amelyiken meg oldalszám van, azt szignózni kell, így nyilván az üreset is. 

A probléma praktikusan a következő: egyoldalas nyomtatás mellett egy lapnak csak az egyik oldalára kerül szöveg. Ha a folyamatos sorszámozást a földhivatali gyakorlat szerint vesszük, a 2. lap első oldala sorszámozás szerint a 3. oldal lesz – az üres lap oldalszámát kénytelenek leszünk ráírni kézzel -, plusz még az élőlábbal is molyolhatunk oldalszámilag, továbbá a rendelkezést nem tartalmazó üres oldalt is szignóztathatjuk a felekkel. 

Hasonlóan jópofa ez a cégeljárásban: ha cégmintával dolgozunk, az ott szereplő rubrikákba írhatunk csak, nem írhatunk hozzá, nem módosíthatjuk, legfeljebb üresen hagyhatjuk, de ki nem ollózhatjuk, mert az onnantól már nem a MINTA.

Ehhez képest ezen okiratokat is folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amit alapból nem tartalmaz a minta, tehát azt mégiscsak át kell dolgoznunk, be kell számoznunk. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha a cégbíróság is átvenné a földhivatali gyakorlatot, akkor ugyanis minden oldalt be kellene scannelni, az egyébként üreset is, és akkor tényleg sikerülne köbre emelni az adminisztratív elmebajt. ***

Persze van megoldás: dobjuk ki a régi nyomtatót, vegyünk kétoldalas printert, vagy fűzzük a lapokat úgy össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül ne legyenek megbonthatóak, ez esetben az okirat egyes oldalait a feleknek nem kell szignóznia - állítólag (v.ö. fenti jogszabály / joggyakorlat ) - , viszont sorszámozni akkor is muszáj. 

Ha így haladunk, megvalósítom egy régi ötletem: leporellóra nyomtatom az eddigi x oldalt, az ugye egy lap, azt csak legalul kell aláírni és ellenjegyezni, a földhivatalban meg majd ügyesen kihajtogatják... ****

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/ 

*** Teszteltem ezt is: az oldalszámozás hiánya miatti hiánypótlásra egy hátoldalon is sorszámozott, az üres oldalakon is aláírt - és  így scannelt - verziót küldtem be. A céget be is jegyezték, de a bejegyző végzéshez nem az utóbbi, hanem az eredeti - oldalszám nélküli - okiratot küldte meg a cégbíróság...

Külön érdekes lenne az iránymutatás szerint összefűzött - sorszámozott, de oldalanként alá nem írt - okirat beküldése, hiszen a scannelésen nem látszik, hogy az okirat sérelme nélkül megbonthatóak lennének e a lapok.

**** És akkor itt tartunk 2018. 02 . 15. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele


" A Fővárosi Földhivatalból több kollégánk azt jelenti, hogy ügyintézők szerint Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának állásfoglalása őrájuk nem vonatkozik. Az ország többi részéről nincsenek ilyen híreink. A Kamara úgy értesült, hogy a napokban születik döntés arról, hogy kormányrendeleti szinten kiadnak-e egy értelmező rendelkezést. Az IM helyettes államtitkárának korábban közölt állásfoglalásának tartalma egyébként helytálló. "

Még jó, hogy fenntartásokkal fogadtam a két héttel korábbi hírlevelet ("A földhivatali helyzetnek az IM állásfoglalása nyomán történt tisztázódására tekintettel az „üresoldali” problematika bizonytalankénti jelölése megszűnt. /Bár nem vagyunk meggyőződve, hogy minden rendben./)", így az eszement fővárosi gyakorlatnak megfelelően gyártottam le a bejegyzési engedélyt.

És itt tartunk 2018. 04 . 05. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától származó információ szerint a földügyi tárca is az igazságügyi tárca mellé tette le a garast. A múlt héten elindult az az utasítás, amely szerint: „az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az a helyes eljárásrend, ha az ingatlanügyi hatóság a szerződés szempontjából érdemi tartalmat nem tartalmazó, illetve üres oldalak vonatkozásában a kézjegy és oldalszám megléte vonatkozásában nem vizsgálja”.

Az idén benyújtott, tavalyi ellenjegyzésekkel kapcsolatban pedig a 384/2016. (XII. 2.) számú Kormányrendelet- szintén a múlt héten már eldöntött - értelmező módosítása kifejezetten rögzíti, hogy az Üttv. rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után keletkezett iratoknál kell figyelembe venni. "

Jujj de jó! Negyed év sem kellett hozzá, hogy a hivatal rögeszméjévé vált sületlen gyakorlatot kiiktassák... És azokkal mi lesz, akik ezzel szívtak közben?! Mi lesz a felesleges / jogszabálysértő hiánypótlások, elutasítások; bebukott hitelek, meghiúsult ügyletek által generált értelmetlen károkkal és költségekkel?!

Ítélet, végzés

vegzes.jpg

A perben határozatokat hoz a bíróság: ítéletet és végzést. (Ja, meg meghagyást is néha ... ***)

A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. Ítéletben a jogvitát vagy annak egy részét dönti el azaz, a keresetben foglalt igény kérdésében dönt: feltárja a tényállást, lefolytatja a bizonyítást  - kivéve pl. ha olyan lusta az alperes, hogy nem is reagál (érdemben) a keresetre -, mert ilyenkor a kereset szerint marasztal, lévén nincs tényleges (jog)vita. ****

Az ítélet lehet megállapító (jár / nem jár, hasonlít időnként a közbenső ítéletre, de előbbinél eleve csak a megállapítást kérik, utóbbinál mást is, aztán a jogalap kérdésében döntenek, a mi-mennyi (összegszerűség) kapcsán meg folyik tovább a per), vagy marasztaló (fizess, teljesíts, tűrj stb.). A pernyertesség/vesztesség kapcsán pedig helyt adó, elutasító vagy a kettő között valamilyen arányban döntő (a keresetnek részben helyt adó). Ha a jogalap *** kérdését elbírálta: közbenső az ítélet, ha önállóan elkülöníthető kérdésben döntött: részítélet.

Ami fennmaradt, mint döntés, az - majdnem - mind *** végzés: idézés, halaszás, szakértő kirendelés, tanú-berendelés, áttétel, elkülönítés, egyesítés, egyezség jóváhagyás, szünetelés, félbeszakadás, permegszüntetés stb.

Amúgy meg tök egyszerű: ha pont került az ügy (egyik) végére, akkor nagy valószínűséggel ítélet született...

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kakukktojás határozatok:

- meghagyás (ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, védekezést nem terjesztett elő, akkor a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyással kötelezik, amennyiben a másik fél ezt kéri),

- érdemi döntés, mégis csak végzés az egyezség jóváhagyása - jó, mondjuk munka nincs vele, a peres felek akarják így, akkor legyen! - , bizonyos permegszüntető végzések,

- ítélet, de nem feltétlen érdemi döntés, ha az csak megállapításra irányul / vagy de, hisz csak ezt kérték/akkor sem! /, a közbenső ítélet is fura, hiszen csak jogalapban dönt, ami nem a jogvita egésze, így csak részbeli a bíróság "érdeme", részítéletnél szintúgy "rész az érdem", hiszen marad még az ügyben eldöntendő kérdés.

**** Aki nem vitatja, amit követelnek tőle, az nyilván maga is úgy gondolja, hogy jár a másiknak ezért, helyénvaló a másik kérését ítéletbe foglalni.

 

 

Szülői Felügyeleti Jog (SZFJ)

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

gyerek.jpg

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás   

 Apaság vélelme

Egyezség bontóperben

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

  • neve meghatározásának,
  • gondozásának,
  • nevelésének,
  • tartózkodási helye meghatározásának,
  • vagyona kezelésének,
  • törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
  • a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

  • Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
  • Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Ügyvéd / jogász különbsége

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Számtalanszor hallgattam meg, miután elárultam a hivatásom: " Ja, a barátom is jogász... " ( Elvégezte a jogi egyetemet. )

jog.jpg

Ezen akár meg is sértődhetnék, no de honnan is tudhatná ezt bárki. 

Hadd magyarázzam el a különbéget egy távoli példán *** keresztül tudván azt, hogy minden példa sántít:

  1. Sokan tanulnak / tudnak autót vezetni. Ehhez csak autó kell (meg benzin), jogosítvány nem. Legyen ez a jogi tanulmányok folytatása, az esetünkben a jogi egyetem hallgatója, azaz az egyetemista.
  2. Akinek jogosítványa van, már  forgalomban is vezethet, most és itt: befejezi az egyetemet, jogi végzettséget szerez. Ő a jogász, aki akár ügyvédjelölt is lehet. (Nem csak abszolitoriuma van, hanem diplomája is.) 
  3. Aki ezt követően versenyzői engedélyt is szerez, az akár versenyezhet **** is, már ha akar. *****  Legyen ez a jogi szakvizsga párja.
  4. És aki ténylegesen versenyzésre használja a versenyzői engedélyét, tehát versenyez is, az a következő kategória, esetünkben az ügyvéd.

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd. Azaz a többen - ügyvéd - benne van a kevesebb ( jogász).

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Gondolkodtam a taxis példán is ( hiszen az is a piacon versenyez ), de ott vélhetően kisebb a távolság a jogosítvány és a taxizás - személyi - engedélyeztetése között ( a tárgyi feltételek egy másik kérdés ), mint a diploma megszerzése és a szakvizsga között. A taxi ráadásul kétoldalú ügylet ( utas / sofőr / kivéve: pl. baleset/ ), míg a versenyzés / ítélkezés bírót is igényel. / Persze van olyan ahol van bíró, de nincs jogvita: cégeljárás; és olyan is ahol alapból nincs bíró - csak utóbb, jogvita esetén - : hatósági eljárások, földhivatal stb. / A piac és a igazságszolgáltatás határterületén történő működéshez, egyértelműen a versenyzői ( sport / show / üzlet ) példát érzem közelebbinek a két terület speciális jogi szabályozására tekintettel. ( Sportbaleset jogi megítélése / ügyvédi működés körében kifejtettek stb. )

**** Nyilván legálisan. ( Az utcai gyorsulási verseny illegális, akárcsak a zugírászat. ) Az alkalmazott ügyvéd helyzete speciális, mert ő szakvizsgázott jogász, tehát van engedélye, ám mégis az őt alkalmazó ügyvéd nevében jár el, az ő " bélyegzője alatt " dolgozik, így önálló ellenjegyzési joga sincs. ( Kb. a tesztpilóta megfelelője. )

***** Kérdezhetnénk: és hol a bíró? Neki versenyzői engedélye - szakvizsgája - is van ( és köztársasági elnöki kinevezése és mentelmi joga ), tehát versenyezhetne is, nyilván tudna is ha akar – sőt! a legtöbbje azért igen ért hozzá -, de ő másik szerepet választott. ( Társadalmi presztízs, életpálya, hivatástudat. ) / Az egyébként közel sem biztos, hogy versenybíróból jó versenyző válna, és fordítva. /

Vállalkozás (1), megbízás (2), munkaviszony (3)

Hosszadalmas elhatárolás helyett hadd legyek demagóg*** a konkrét eredményre (1) irányuló, a legnagyobb gondossági (2), és a standby (3) jogviszony összehasonítása kapcsán 

(1) A szerelőnek azt mondod: " - Csináld meg! " (  " - Legyen használható! " )

(2) Az ügyvédnek: " - Csináljad! " ( " - Legyél rajta! " )

(3) A munkavállalónak: " - (Legalább) Csinálj úgy... " ( " - Legyél itt! " )

Dióhéjban kb. ennyi. 

question.jpg

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Kivétel persze mindenhol akad:

(1) " - Nézzen ki valahogy! "

(2) Sikerdíj.

(3) Lelkiismeretes munkavállaló.

süti beállítások módosítása