Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Cég-alapítás (Kft-alapítás, Bt-alapítás) 

1. Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?

Először is, keressük fel ügyvédünket, hogy tájékozódhassunk a nekünk leginkább megfelelő vállalati formák felől. A cégformát nagyban meghatározza az, hogy mekkora céges vagyonnal kívánunk indulni: pl. betéti társaság alapításához a minimális összeg nincs meghatározva, míg a Kft. esetében ez hárommillió forint. A cég tartozásaiért fennálló felelősség is eltérő, a Bt. esetében a beltag a vállalkozás tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel, míg a Kft. esetében a tagok csak az üzletrészük erejéig.

2. Milyen adatokra van szükség egy Kft. megalapításához?

A tagok személyes adataira, amelyek:
- név
- születési név

- anyja neve
- lakcím
- születési hely, és idő

- adószám
- személyi igazolvány szám

Az ezeket igazoló okiratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, adókártya) feltétlenül vigyük magunkkal, hogy az ügyvéd ellenőrizni tudja őket.

Kft. adatlap letöltése

Egyszemélyes Kft. adatlap letöltése

3. Mit kell tennie a cég leendő tagjainak?

Megállapodni:
- a székhelyről: engedélyt kell kérni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosaitól, a székhely használatához.

- a cég nevéről: mely nem lehet összetéveszthető más működő vállalkozáséval, nem ütközhet közerkölcsbe, valamint az ún. védett nevek használatához előzetes engedélyt kell kérni. (Ez általában nem szokott problémát okozni, az ügyvéd a felvenni kívánt névről azonnal meg tudja mondani, hogy alkalmazható-e, avagy már foglalt.)

- a társaságon belüli viszonyokról: azaz az ügyvezetési és képviseleti jogról. Az ügyvezetés többféleképpen megoldható a társaságon belül:

- egyszemélyi vezetésként, ekkor egyetlen ügyvezető képviseli a társaságot a kívülállókkal szemben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a cég alkalmazottai felett, és hoz meg minden, hatáskörébe eső döntést.
- több-személyi vezetés: Ekkor a két vagy több ügyvezető képviseletei joga vagy:

- együttes, azaz minden esetben csak együtt járhatnak el, a társaság jognyilatkozatai csak mindkét vezető aláírásával érvényesek.
- önálló: ekkor hatásköreik vagy megegyezők, vagy megosztottak, a tulajdonosok döntésének megfelelően. Ha hatáskörük mindenben megegyezik, akkor egymás nélkül is aláírhatnak, dönthetnek a cég nevében, mindkettejük döntése azonos súlyú,és hatású. Ha megosztott hatáskörökkel bízzuk meg az ügyvezetőket, akkor a több területre felosztott vezetői hatáskör egy-egy része tartozik alájuk, és döntéseik csak ebben a körben kötelezőek. (Itt viszont rejtett buktatóként megjelenhet, hogy 3. jóhiszemű fél felé nem minden esetben hatályos ez a fajta korlátozás. Azaz: például A ügyvezető jogköre kiterjed a munkáltatói jogokra, míg B ügyvezető a stratégiai döntésekért felel, akkor A ügyvezető szerződést jogilag nem írhat alá, de egy esetleges perben a bíróság megállapíthatja, hogy a jóhiszemű külső cég, nem tudhatta a vállalkozás belső viszonyait, és joggal bízhatott abban, hogy az ügyvezető teljes jogkörrel járt el, vagyis az emiatt felmerült esetleges kár megfizetésére, a szerződés teljesítésére  is kötelezhető a cég.)

- a társaság által végezni kívánt tevékenységekről: Az úgynevezett TEÁOR lista, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - a Központi Statisztikai Hivatal kezelésében - tartalmazza azokat a kóddal ellátott tevékenységi osztályokat, és tevékenységi köröket, amelyeket a vállalkozni szándékozók kiválaszthatnak. Az új, 2008-ban módosított lista már Uniós szinten egységesített lista, amelyre azért van szükség, hogy az egyes államokban végzett, illetve hatóságilag ellenőrzött tevékenységek körei gördülékenyen meghatározhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A vállalkozásnak minimum egy tevékenységet ki kell választania, maximum nincsen meghatározva, de 15-20 tevékenységi körnél többet tapasztalataink szerint a cégek nem szoktak folytatni. A kiválasztott tevékenységi körök mindegyikét nem köteles a vállalkozás egyszerre gyakorolni, de csak azokkal a tevékenységekkel foglalkozhat, melyeket megjelölt. Hatósági engedélyköteles tevékenységek is megjelölhetőek, hiszen az engedélynek a ténylegesen ebbe a tevékenységbe eső munkavégzés megkezdésekor kell a vállalkozás rendelkezésére állnia. /A számlázás során azonban az SZJ számok alkalmazandók, amelyek a szolgáltatások jegyzékéből érhetők el./

- az adózás kérdéseiben: erről felvilágosítást főként könyvelő adhat, az ügyvéd előtt azonban a tagoknak nyilatkozniuk kell ebben a kérdésben, hiszen az egyéb okiratokkal együtt ezen döntésüket is meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely az NAV felé továbbítja az adatokat, ahol majd a cég adószámát ez alapján határozzák meg.

4. Milyen iratokat készít az ügyvéd?

- Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.

- Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének módja is.

- Ügyvédi meghatalmazás, az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során. Ügyvéd nélkül nem lehet a cégbíróság előtt eljárni mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.

- Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

- Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.

- Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során  hiteles „cégszerű” aláírásának.

- Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.

- Törzstőke befizetését igazoló ügyvezetői nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről illetve azt, hogy a törzstőke a társaság rendelkezésére áll.

- Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.

 WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az öröklési és ajándékozási illeték – alapból – elképesztően magas: 18%, lakás esetén 9%, tehát ha vadidegen ajándékozna bármit, jobban teszi, ha formálisan eladja nekünk, mert pl. lakás esetén a felénél is többet spórolhatunk az illetéken, ugyanis az adásvétel illetéke ingatlannál csak 4%. (Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12.§ (1-2), 19.§ (1) bekezdés.)

Ha tehát csak úgy nyakunkba szakad egy örökség, leginkább végrendelet alapján (törvényes öröklés útján többnyire akadnak mentességek), máris közel 20%-át bukjuk a hagyaték értékének, és közel 10%-át az ingatlannak, ami praktikusan azt jelenti, hogy hirtelen megörülünk a frissen szerzett 50 milliós háznak, de a postafordultával érkező 4.500.000.- Ft-os öröklési illetéknek már kevésbé, pedig ha azt nem rendezzük, akkor szépen ráterhelik a házra és ott figyel majd ítéletnapig... /  Ilyenkor a likviditás a gond: van egy nagy értékünk, de abban csak áll a pénz, az illetéket meg készpénzben kérik és azonnal. /

Ajándékozni - úgy általában - semmi értelme, nyilván úgy találták ki a parlamentben a jogszabályt, hogy eszébe ne jusson senkinek, akinek meg igen, az meg is érdemli a sorsát. Az Itv. 17.§ (1) p) pontjában felsorolt hozzátartozókon kívüli személyeknek jobb ha eladjuk a dolgot, a felsoroltaknak meg olcsóbb elajándékozni, mert utóbbi ügylet mentes az illetéktől. A mentesség a (déd/nagy)szülő – gyerek – (ük)unoka tengelyre terjed ki oda – vissza irányban és a házastársra.

A kedvezmény - le/felmenők között - igaz a haszonélvezetre is, tehát ha haszonélvező mond le gyermeke, szülője stb. javára, akkor a haszonélvezetről történő lemondás annak értéke ellenére is mentes lesz az illetékfizetési kötelezettség alól. Itt a dolog egyirányú, hiszen, haszonélvezetet elajándékozni nem lehet, az a jog az adott személyhez kötődik, csak lemondani lehet róla, így a haszonélvezeti jog megszűnik és ezzel - miután már nem korlátozza a használatban - gazdagodik a tulajdonos.

 Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Sokan gondolják úgy, hogy:

" Felőlem lehet nála a gyerek, ugyanúgy engedi, hogy láthassam. "

vagy:

" Felőle lehet nálam a gyerek, ugyanúgy engedem, hogy láthassa. "

 Közös megegyezéses bontás   Apaság vélelme  Egyezség bontóperben

A fenti mondattal alapvetően egyet lehet érteni, hiszen egy felelős szülő tudja, hogy a gyermeknek mindkét szülőre szüksége van, a házassági perben viszont külön döntést igényel a " gyermekelhelyezés " / szülői felügyeleti jog gyakorlása és a kapcsolattartás.

A szülői felügyeleti jog gyakorlása mindenképp  döntést igényel - egyezség hiányában -, még akár abban az esetben is, ha mindkét szülő belelegyezésével heti váltásban, felváltva vannak a gyerekek a két szülőnél. A bíróság ekkor is kénytelen dönteni: az egyik szülőnél elhelyezi a gyermeket, a másikat tartásra kötelezi.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Az első bekezdésben jelzett "gáláns" hozzáállással tehát nem lehet megspórolni a bírósági döntést, ebben az értelemben a döntés itt Igen -re vagy Nem -re egyszerűsödik. ( A két opció a teljeskörű egyezség létét vagy hiányát takarja. Ha van egyezség nincs szükség döntésre, ha nincs egyezség el kell dönteni, melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. )

Meg is van a Közérdekvédelmi Ügyészség ( ilyen is van, jujj, de jó! ) füstbomba - elkobzó  ( jól van, na! lefoglaló / lefoglalást fenntartó ) határozata (alább).

Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy:

- vitán felül oly mértékben kirívóan közösségellenesek / társadalomra veszélyesek és elharapódzottak a füstbombával elkövetett cselekmények, hogy kikövetelik maguknak az államapparátus komplett - lekötött és lekötetlen - erőforrásának mozgósítását azok  megfékezésére;

- a legnagyobb szigorral kell fellépni e cselekmények üldözése  során - amennyiben szisztematikus a jogalkalmazás -, ahogy eddig is a focimeccseken, és nem lehetünk elnézőek a szülinapi gyerekzsúrokkal szemben sem;

- következetes és helyes azon töretlen joggyakorlat, amely megköveteli, hogy védősapkát adjunk a füstbombánkra ( határozat 4. oldal 2. bekezdés ). Reméljük,  hogy e rendelkezést kiterjesztően értelmezi a jövőben a gyakorlat a nyári időszakra, és kitér a szállítás ( mozg/at/ás ) mellett az egy helyben ácsorgásra is.

Ügyvéd Világ 2008. július, 15-16. oldal. (Klikk a képre, nyílik az újság.)

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Érdekes kérdést feszeget Donáth Anna ügye gondoltam hát, utánaolvasok.

( Itt is van egy füstbomba - elkobzó határozat )

/ Mondjuk előfordulhat, hogy Őt nem csak ezzel vegzálják, de maradjunk a pirotechnikai eszköz használatánál. / 

Arra jutottam, hogy a füstbomba - tipikusan - P1-es kategóriába tartozik (a petárda P3-as, időbeli korláttal vásárlás / használat) - nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak - 173/2011. Korm. rendelet ****, 3.§ (3) bek a) pont, - de lehet épp színpadi pirotechnikai termék is (rendelet: 3. § (2) bek.), P1-es termékként nem engedélyköteles még zárt térben sem 103.§ (2) bek., csak az élet, testi épség, vagyon, környezet, tűzvédelmi szabályokra kell tekintettel lenni tárolásukkor illetve a jelen helyzetben használatukkor.

A 2012. évi II. szabálysértési törvény 182.§ (2) bekezdése szerint aki előbbi eszköz előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, szankcionálható. Ez a szabály bármire ráhúzható pl. testi épség, környezet, vagy tetőtérben / alagsorban  lakom és ott őrzöm a P1-es party-kellékem, tehát a szankciónak mindig lehet oka / ürügye, akár az élet, vagyon stb. biztonság és egyéb feltételek nem teljesülése esetén. Kérdéses az is, hogy az adott terület hogyan minősül, illetve azt hogyan minősítik,  milyen megítélés alá esik és mikortól tüntetés esetén (szimpla sorfal / művelet).

Ha viszont a jogszabály - kommentárja - azt mondja:

"173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint pirotechnikai terméknek minősül bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. Nem tartozik ebbe a körbe a gyufa és a csillagszóró."

látható, hogy a dolog szakkérdés (majdnem szagot írtam) -  nem a rendőrhatóság, hanem a (termo)kémiai és fizikai folyamatokban jártas szakember véleménye a döntő -, tehát arra is érdemes kitérni egy esetleges eljárás során *** (azaz kifejezetten /termokémiai/ szakértő kirendelését indítványozni), hogy volt -e és ha nem, milyen elegy az adott termékben - már ha megtalálják a nagy keveredésben / használat után el kell tenni, de az meg ugye birtoklás -, önfenntartó volt e az exoterm kémiai reakció - vagy segítségre szorult (pl. fújni kellett / endoterm volt) -, szabályozott volt e annak módja  (ha igen, hogyan), előre meghatározta e bárki a speciális hatást (vagy csak így alakult / " Odass, mekkora csillagszóró!!! " ), és ezek ismeretében lehet állást foglalni minden további kérdésben. Előbbiek igazolatlansága esetén / ismerete nélkül - konjunktív feltételek lévén elég ha egy tétel hiányzik - az eszköz nem tekinthető pirotechnikainak, ekként a pirotechnikai szabálysértés sem valósulhat meg. 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas

*** Ha korlátozná a hatóság a kapcsolattartást természetesen mindenki az életmentő gyógyszerére szorul (cukorbeteg, asztmás), ezzel azért többnyire ki lehet harcolni egy telefont. 

**** 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

2. § Pirotechnikai terméknek minősül
3. a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Melléklete szerinti veszélyes áruk 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0323, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termék, vagy
4. b) bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki.
5. A pirotechnikai termékek osztályba sorolása
6. § (1) A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével az a vállalkozás, amely saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatal céljából pirotechnikai terméket tervez, gyárt, illetve terveztet és gyártat (a továbbiakban: gyártó) a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja (nettó hatóanyag-tartalom, biztonsági távolság, zajszint) alapján - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint - osztályokba sorolja.

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről

A pirotechnikai termékre vonatkozó harmonizált szabványsorozat szerinti osztályozás kategóriája megfelel a 3. § szerinti pirotechnikai osztálynak.

A bejelentett szervezet az (1) bekezdésben meghatározott eljárás részeként tanúsítja a pirotechnikai terméknek a 3. § szerinti osztályba sorolását.

(2) A filmek és televíziós műsorok gyártását, vagy ezekhez hasonló felhasználást is ideértve, a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: színpadi pirotechnikai termék),

1. a) amely alacsony kockázattal jár, a T1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amelyet kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: pirotechnikus) által használható és kezelhető, a T2. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(3) A színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék),

1. a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet - beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is - behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba,
3. c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba,
4. d) amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

(4) Az 1. pirotechnikai osztály nem foglalja magában az olyan lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel, és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes pirotechnikai terméket, illetve annak telepet alkotó változatát, amely az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást kelt (a továbbiakban: petárda), a villanós petárdát, illetve annak telepet alkotó változatát, valamint azokat a durranó borsókat, amelyek 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot tartalmaznak.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek körébe nem tartozó, gyártói termék-megfelelőségi műbizonylattal rendelkező azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: egyéb pirotechnikai termék),

1. a) amely alacsony kockázattal jár, a P1. pirotechnikai osztályba,
2. b) amely kizárólag a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető, a P2. pirotechnikai osztályba

kell sorolni.

103. § (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket.

(3) Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék - a petárda kivételével - megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket

28. A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékekre vonatkozó speciális szabályok

109.§ (1) A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékre e rendelet előírásait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Színpadi és egyéb pirotechnikai terméket kizárólag gyártói termék-megfelelőségi műbizonylat megléte esetén, a használati és kezelési útmutatóban feltüntetett célra és módon lehet felhasználni.

(3) A T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termékek forgalmazásának bejelentésekor a 105. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) Nem kell engedély a nagykorú személy részére a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő, valamint a szcenikai tevékenységet végző vállalkozás képviselője vagy felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részére a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék maximum 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, tárolásához, valamint a használati és kezelési útmutatóban előírt célra és módon történő tárolásához és felhasználásához. A P1. és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék - e rendelet szerint engedélyezett tárolóhely hiányában - a 26. § szerint kialakított tárolóhelyen is tárolható.

(4a) A P1. osztályba tartozó, járművekhez használt pirotechnikai termékeket - ideértve a légzsák és a biztonsági övek előfeszítésére szolgáló rendszereket - szaktudással nem rendelkező személyek részére csak a járműbe vagy levehető járműrészbe beépített formában lehet forgalmazni.

(5) A T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel.

(6) Nem kell engedély az e rendelet szerinti tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás részére a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel.

(7) A színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.

(8) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű színpadi vagy egyéb pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

 2012. évi II. törvény 136. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés 182. § (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez és ezt a tényt haladéktalanul a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, szabálysértést követ el.

(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

Kommentár:

A polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint pirotechnikai terméknek minősül bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. Nem tartozik ebbe a körbe a gyufa és a csillagszóró. A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. tv. szerint polgári célú pirotechnikai tevékenységnek minősül a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése. A törvény szerint - főszabályként - a rendőrség által kiadott hatósági engedély szükséges a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.

A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre (petárdára) nem kell engedély a nagykorú személynek december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához.

A rendelet szerint magánszemély pirotechnikai terméket az alábbi előírások figyelembevételével tárolhat:

1. a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható,
2. b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül,
3. c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani,
4. d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható,
5. e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható,
6. f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel,
7. g) a pirotechnikai termékeredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét,
8. h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható,

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az örökös köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani  - mind a törvényes -, mind a végrendeleti öröklésnél - annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette  (Osztályrabocsátás ***), feltéve, hogy

1. hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy

2. feltehető, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

A juttatásnak (akár tartozáselengedésnek) tehát ellenérték nélkül, ingyenesen kellett történnie; azzal a kifejezett vagy feltehető kondícióval, hogy azt be kell számítani. A bizonyítás nehézségi foka a két esetben lényegesen különböző. A kifejezett kikötés nyilván könnyebben igazolható, mint a puszta feltevés: utóbbi esetben az ingyenesen szerző fél szinte biztosan azt feltételezi, hogy nem kell a közösbe bedobni az ajándékát, az ajándékot nem kapók pedig azt, hogy ezzel az ő örökségük értéke csökken, így az az érdekük (feltevésük) / " az örökhagyó akarata az lehetett " -, hogy a másik ajándékát hozzászámítsák a hagyatékhoz.

A hagyaték felosztásánál először az örökhagyó vagyonát kell összegezni - pozitív vagyon mínusz tartozások - , és ehhez kell a fentiek szerinti ingyenes juttatásokat hozzáadni, majd ez utóbbi egészet kell arányosan felosztani az örökösök között, levonva az adott örökös által osztályrabocsátott értéket.

A szokásos mértékű ajándék és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartás is az ingyenes adomány körébe tartozik, ám ezeket akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A foglaló a szerződés során vállalt kötelezettség biztosítéka ***: mutatja a szerződés létrejöttét, illetve a kötelezettségvállalást, továbbá a szerződés meghiúsulása esetén a foglaló elvesztése / kétszeres összegének visszaadása szankcionálja a meghiúsulásért felelős felet. A foglalót az különbözteti meg az előlegtől, hogy előleg az ügylet meghiúsulása esetén az azt átadónak visszajár.

Ha az ügylet sikerrel zárul, a foglaló összege beszámít a vételárba, biztosítéki (tényleges) funkciója tehát csak a meghiúsulás esetén jön elő.

A Ptk.-ban kizárólag pénz lehet foglaló, azaz ha mást adok át ekként megnevezve, azt nem lehet foglalónak tekinteni, tehát legfeljebb előlegnek minősülhet, így ha meg is hiúsul az ügylet, az átadónak visszajár. (A foglalóként átadott mobiltelefon mindenképp visszajár - már ha /valamelyik félnek felróható okból/ meghiúsul az ügylet - és furán is jönne ki, ha pl. kettő telefont (ugyanolyat, kétszer annyit.. pénznél ez nyilván nem kérdés) adna vissza az eladó, amennyiben miatta hiúsul meg az ügylet.)

A foglalót ma már nem csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni, teljesíteni, átadni, hanem banki úton is átutalhatják, egyéb módon is megfizethetik. A felek a szerződéskötéskor is megegyezhetnek a foglaló adásában, sőt azt utóbb is megfizethetik, de akár a szerződéskötés után is megegyezhetnek a foglaló adásában, de még a korábban adott összeget utóbb is minősíthetnek foglalónak. 

Az előlegnél a felróhatóság kérdése  - a meghiúsulás kapcsán - nem merül fel, és a teljesítés elmaradása esetén a kapott  összeg minden esetben visszajár, míg a foglaló - meghiúsulás esetén - a fentiek szerinti szankciót vonja maga után.

Plusz teher, hogy az elbukott, illetve a kétszeresen visszaadott foglaló nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól,  így a másik fél a teljesítést a foglalón felül is követelheti de dönthet úgy, hogy elfogadja: kútba esett az ügylet és mindössze a megtartott / kétszeresen visszakapott foglaló kárpótolja.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ptk. 6:185. § [Foglaló]
" (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. "

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek alperes általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az alperes páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az alperest minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az alperes páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik a felperes lakóhelye.

A felperes köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az alperesnek megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás a felperesnél vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az alperesnek fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

A felperes felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

A felperes abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az alperest a célország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az új ügyvédi törvény az ellenjegyzés – tipikusan ingatlan- és cégeljárás - kapcsán azt írja, hogy „ a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, továbbá minden oldalán a feleknek ... ... kézjegyével kell ellátnia...”

A témában kiadott kamarai tájékoztató ugyan az mondja, hogy ha a papíralapú okirat egyes lapjainak csak az egyik oldalán található szöveg, az üres oldalt nem kell oldalszámmal ellátni, mivel az üres oldal nem része az okirat tartalmának; a Fővárosi Földhivatalban viszont a következő a gyakorlat: 

„A törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt” a „folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek kézjegyükkel kell ellátnia.” 

Azaz: kivétel nincs, minden oldalra kell oldalszámozás (egy lapnak két oldala van), amelyiken meg oldalszám van, azt szignózni kell, így nyilván az üreset is. 

A probléma praktikusan a következő: egyoldalas nyomtatás mellett egy lapnak csak az egyik oldalára kerül szöveg. Ha a folyamatos sorszámozást a földhivatali gyakorlat szerint vesszük, a 2. lap első oldala sorszámozás szerint a 3. oldal lesz – az üres lap oldalszámát kénytelenek leszünk ráírni kézzel -, plusz még az élőlábbal is molyolhatunk oldalszámilag, továbbá a rendelkezést nem tartalmazó üres oldalt is szignóztathatjuk a felekkel. 

Hasonlóan jópofa ez a cégeljárásban: ha cégmintával dolgozunk, az ott szereplő rubrikákba írhatunk csak, nem írhatunk hozzá, nem módosíthatjuk, legfeljebb üresen hagyhatjuk, de ki nem ollózhatjuk, mert az onnantól már nem a MINTA.

Ehhez képest ezen okiratokat is folyamatos oldalszámozással kell ellátni, amit alapból nem tartalmaz a minta, tehát azt mégiscsak át kell dolgoznunk, be kell számoznunk. 

Ennél már csak az lenne szebb, ha a cégbíróság is átvenné a földhivatali gyakorlatot, akkor ugyanis minden oldalt be kellene scannelni, az egyébként üreset is, és akkor tényleg sikerülne köbre emelni az adminisztratív elmebajt. ***

Persze van megoldás: dobjuk ki a régi nyomtatót, vegyünk kétoldalas printert, vagy fűzzük a lapokat úgy össze, hogy azok az okirat sérelme nélkül ne legyenek megbonthatóak, ez esetben az okirat egyes oldalait a feleknek nem kell szignóznia - állítólag (v.ö. fenti jogszabály / joggyakorlat ) - , viszont sorszámozni akkor is muszáj. 

Ha így haladunk, megvalósítom egy régi ötletem: leporellóra nyomtatom az eddigi x oldalt, az ugye egy lap, azt csak legalul kell aláírni és ellenjegyezni, a földhivatalban meg majd ügyesen kihajtogatják... ****

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/ 

*** Teszteltem ezt is: az oldalszámozás hiánya miatti hiánypótlásra egy hátoldalon is sorszámozott, az üres oldalakon is aláírt - és  így scannelt - verziót küldtem be. A céget be is jegyezték, de a bejegyző végzéshez nem az utóbbi, hanem az eredeti - oldalszám nélküli - okiratot küldte meg a cégbíróság...

Külön érdekes lenne az iránymutatás szerint összefűzött - sorszámozott, de oldalanként alá nem írt - okirat beküldése, hiszen a scannelésen nem látszik, hogy az okirat sérelme nélkül megbonthatóak lennének e a lapok.

**** És akkor itt tartunk 2018. 02 . 15. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Fővárosi Földhivatalból több kollégánk azt jelenti, hogy ügyintézők szerint Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának állásfoglalása őrájuk nem vonatkozik. Az ország többi részéről nincsenek ilyen híreink. A Kamara úgy értesült, hogy a napokban születik döntés arról, hogy kormányrendeleti szinten kiadnak-e egy értelmező rendelkezést. Az IM helyettes államtitkárának korábban közölt állásfoglalásának tartalma egyébként helytálló. "

Még jó, hogy fenntartásokkal fogadtam a két héttel korábbi hírlevelet ("A földhivatali helyzetnek az IM állásfoglalása nyomán történt tisztázódására tekintettel az „üresoldali” problematika bizonytalankénti jelölése megszűnt. /Bár nem vagyunk meggyőződve, hogy minden rendben./)", így az eszement fővárosi gyakorlatnak megfelelően gyártottam le a bejegyzési engedélyt.

És itt tartunk 2018. 04 . 05. napján:

A Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele

" A Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkárától származó információ szerint a földügyi tárca is az igazságügyi tárca mellé tette le a garast. A múlt héten elindult az az utasítás, amely szerint: „az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az a helyes eljárásrend, ha az ingatlanügyi hatóság a szerződés szempontjából érdemi tartalmat nem tartalmazó, illetve üres oldalak vonatkozásában a kézjegy és oldalszám megléte vonatkozásában nem vizsgálja”.

Az idén benyújtott, tavalyi ellenjegyzésekkel kapcsolatban pedig a 384/2016. (XII. 2.) számú Kormányrendelet- szintén a múlt héten már eldöntött - értelmező módosítása kifejezetten rögzíti, hogy az Üttv. rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után keletkezett iratoknál kell figyelembe venni. "

Jujj de jó! Negyed év sem kellett hozzá, hogy a hivatal rögeszméjévé vált sületlen gyakorlatot kiiktassák... És azokkal mi lesz, akik ezzel szívtak közben?! Mi lesz a felesleges / jogszabálysértő hiánypótlások, elutasítások; bebukott hitelek, meghiúsult ügyletek által generált értelmetlen károkkal és költségekkel?!