Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az illetékről szóló törvény 72. § (1) szerint: „ A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.”

Azaz egy 10 millió forintos ingatlan esetében az egy évi érték ennek 1/20-a azaz 500.000. –Ft lesz.

A jogszabály 72. § (4) szerint „ Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

„

Miután haszonélvezeti jogot leginkább „holtig tartó haszonélvezetként” szokták megjelölni, azaz „valamely személy életének idejére terjed”, a vagyoni jog értéke:

• 25 évesnél fiatalabb haszonélvező esetében 10 x 500.000.-Ft= 5 millió Forint,
• 25-50 év közötti haszonélvező esetében 8 x 500.000.-Ft= 4 millió Forint,
• 51-65 év közötti haszonélvező esetében 6 x 500.000.-Ft= 3 millió Forint,
• 65 évnél idősebb haszonélvező esetében 4 x 500.000.-Ft= 2 millió Forint lesz.

Ez lesz tehát a haszonélvezeti jog értéke.

Fenti összeg a haszonélvezet értékét jelölik, és nem a fizetendő illetéket!

Az adott összegek 4%-a lesz ingatlan átruházás esetén a haszonélvező által megszerzett vételárra vetítetten megfizetendő illeték:

• 25 évesnél fiatalabb haszonélvező esetében 5 millió Forint érték után annak 4% = 200.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 25-50 év közötti haszonélvező esetében 4 millió Forint érték után annak 4% = 160.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 51-65 év közötti haszonélvező esetében 3 millió Forint érték után annak 4% = 120.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 65 évnél idősebb haszonélvező esetében 2 millió Forint érték után annak 4% = 80.000.- Ft lesz a fizetendő illeték.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A társasház (értve alatta a továbbiakban a lakásszövetkezetet is) egy speciális közös tulajdoni forma - annak minden ismert hátulütőjével -, amely tulajdont terhelő költségek a közösség egészére esnek az egyes tulajdonosok tulajdoni aránynak megfelelő mértékben.

Tulajdonos illetve bérlő elmaradása elsősorban a közös költségből, bérleti díjból (saját tulajdonú lakások, illetve üzlethelyiségek, közös helyiségek bérleti díjai) eredhet. A nemfizető tulajdonos elmaradását a közösség kénytelen rendezni, majd a közös vagyon terhére történt kifizetést utóbb érvényesíteni a nemfizető tulajdonossal szemben.

Az elmaradás behajtásának lépései – a fokozatosság elvének betartása mellett – a következő:

1. Ügyvédi felszólítás a tartozás rendezésére:

A felszólítást a polgári perrendtartás kézbesítési szabályainak megfelelően kell megküldeni. A postai úton megküldött iratokat kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzett az átvételt megtagadta, ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kell azt kézbesítettnek tekinteni. A felszólítás a posta-, illetve egyéb felmerült költségre is kitér.

2. Jelzálogjog bejegyzése:

Amennyiben az ügyvédi felszólítás eredménytelen, a három hónapot meghaladó közös költség-tartozás vonatkozásában jelzálogjog kerülhet bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, az érintett ingatlanra nézve.

3. Fizetési meghagyás:

Az előző pontokban felsorolt cselekményen kívül lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására. A fizetési meghagyás – eredményessége esetén – gyorsabb megtérülést biztosít, mint az ingatlant terhelő zálogjog alapján történő kielégítés. A fizetési meghagyás díjköteles, a díja a követelés összegének 3%-a, de legalább 5.000,- Ft.

4. Végrehajtási eljárás:

Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és a hátralékot fölhalmozó tulajdonostárs a tartozását a jogerő ellenére sem rendezi, végrehajtási eljárás megindításának van helye. A végrehajtási eljárás költsége minimum 5.000,- Ft eljárási díj illetve a tartozás értékének 1%-a, amelyet a társasház előlegez meg ugyan, de a végrehajtás során a fizetéssel elmaradt tulajdonostársra terhelik.

A késedelmi kamaton felül a behajtással kapcsolatos minden egyéb költség is a hátralékos lakástulajdonost, illetve a bérlőt terheli.

Amennyiben kintlévőségei behajtásában illetve társasház alapításában (alapító okiratának elkészítésében) segítségére lehetek, kérem jelezze az info@tokar.hu  címemen.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az egyezség ilyen tömör is lehet, amennyiben közös marad a szülői felügyelet (SZFJ) :

Közös megegyezéses bontás,  Apaság vélelme

• A házasságból született kiskorú közös gyermekek felett felek a továbbiakban is közösen kívánják gyakorolni a szülői felügyeleti jogot, ezért nem kérik a különélő szülő és a gyermekek közötti kapcsolattartás szabályozását. / Közös SZFJ –nél nem kötelező szabályozni a kapcsolattartást. /
• A gyermekek mindenkori lakóhelye a felperes mindenkori lakóhelyével azonos. / Közös SZFJ –nél nem a tartózkodási-, hanem lakóhelyet kell megjelölni. /
• Alperes vállalja a gyermekenkénti xx.000,- Ft összegű gyermektartásdíj fizetést jelen hónap 1. napjától kezdődően, minden hónap 10. napjáig a felperes részére teljesítve.
• A felperes elfogadja az alperes önkéntes gyermektartásdíj fizetését. / Nem kéri közvetlen bírósági felhívás kibocsátását (végrehajtást) /

Fenti tartalmú, közös SZFJ –re irányuló egyezségnek csak akkor van helye, ha a közös gyermekek érdekében álló, kiegyensúlyozott a mindennapi együttműködés a felek között.

Amennyiben minden járulékos kérdésben megegyeztek felek (SZFJ, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat), úgy a bontóper során a házasság megromlására vezető okokat nem kel feltárni.

Az életközösség végleges és mindenre kiterjedő megszűnése: a felek közötti érzelmi, gazdasági, szexuális kapcsolat megszűnése.

Házasság hiányában – „csak” kapcsolatból született gyermek esetében - az SZFJ -vel kapcsolatos per illetéke 21.000.- Ft, a tartásdíjé a követelt havi díj 12 szeresének 6%-a, amely illetékek a házasság bontása esetén, annak 30.000.- Ft-os illetékébe benne foglaltatnak.

A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) módosítását tervezi. Az erről szóló javaslat a Parlament elé T/8039-es számon kerül. Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, Előadó: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvénymódosításról szóló zárószavazás a Parlament ülésrendje szerint 2019. december 9. és 11. között esedékes.

A törvénymódosítás leglényegesebb módosítási indítványa a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A Kbt. 5. § (3) bekezdése szól(t) arról, hogy uniós és vagy hazai támogatási forrásból származó támogatás esetén, az ott szabályozott feltételek megvalósulásakor a támogatásban részesülő szervezetek közbeszerzési eljárás lefolytatására (voltak) kötelesek.

/ Megjegyzés: a közbeszerzésben alapvetően kétfajta jogalany van. vannak az un. klasszikus ajánlatkérők, azaz azon szervezetek, akik a törvény erejénél fogva közbeszerzésre kötelesek (pl. állam, önkormányzat, állami cégek, pl MÁV). vannak olyan szervezetek, amelyek csak arra tekintettel válnak közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles jogalannyá, hogy támogatást kapnak. /

/ Megjegyzés: a támogatást elnyert szervezetek két esetben válhattak jogalannyá, egyrészt a Kbt. 5. § (2) bek. szerint, másrészt a Kbt. 5. § (3) bek. szerint. Az 5. § (2) bek. szerinti jogalanyiság gyakorlatilag elenyésző, mert speciális beszerzési tárgyakra vonatkozik és az összes közbeszerzés volumenére vetítetten eddig is viszonylag kis számú ilyen beszerzés történt. Ehhez képest meghatározó volt a Kbt. 5. § (3) bekezdésén alapuló jogalanyiság. /

A jogszabálymódosítás indoka a szabályozási kötelezettség hiánya; az alapja ugyanis az, hogy azt az uniós jogszabályok sem írják elő.

A jogszabálymódosítás lényege tehát, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik támogatást elnyert szervezetek közbeszerzési kötelezettsége.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha egy gazdasági társaság uniós vagy hazai forrásból származó támogatást nyer el egy beruházása, (pl eszközpark bővítésre, fejlesztésre, vagy valamilyen szolgáltatás vásárlásra, pl. honlapfejlesztés, oktatás, képzés, rendezvényszervezés), akkor a jövőben nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Hogy mi ezzel a gond?

A közbeszerzés megszüntetése nem jelent beszerzés mentességet, azaz a pályázati pénzek elköltése során továbbra is szükséges lesz valamilyen fajta beszerzési eljárás lefolytatására. (hiszen az uniós források felhasználásának ellenőrzése megmarad, azaz nem lehet „ész nélkül" költeni azokat.

A beszerzések megvalósítására a a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok, valamint az azokon alapuló joggyakorlat és intézményrendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság) eddig valamilyen fajta biztos, ismert, valamelyest kiszámítható környezetet teremtettek. Ha nincs Kbt., akkor kérdéses, milyen jogszabályi környezethez lehet igazodni a beszerzések megvalósítása során különös tekintettel arra, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése továbbra is megmarad. Amennyiben viszont nincs hazai jogszabály, úgy az uniós jogszabályokat kell megtalálni, megtanulni, majd alkalmazni.

A tervezett jogszabály-módosítással a Kormány nehogy enyhített volna a Kedvezményezettek terhein, de valószínűsíthetően növelte azokat.

Amennyiben nem kell meghirdetni az eljárásokat, nem tudni, hogyan valósul meg a nyilvánosság, átláthatóság, )hogyan biztosítható a tényleges, valódi verseny. Más megközelítésben: Ha a széles nyilvánosság (a potenciális ajánlattevői kör) nem is értesülhet  egy esetleges beszerzésről, kiesik számos piaci versenyző, amelynek piactorzító hatása nyilvánvaló. 

De talán a legfontosabb kérdés az, hogy amennyiben kiveszik a beszerzéseket a Kbt. hatálya alól, akkor milyen jogorvoslati fórumon lehet majd fellépni az esetleges jogsérelemmel szemben.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek apa általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az apa páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az apát minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az apa páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik az  anya lakóhelye.

Az anya köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az apának megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás az anyánál vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az apának fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

Az apa felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

Az apa abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az anyát acélország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás    

     Apaság vélelme

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

• neve meghatározásának,
• gondozásának,
• nevelésének,
• tartózkodási helye meghatározásának,
• vagyona kezelésének,
• törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
• a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

• Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
• Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás      

   Apaság vélelme   

Szülői felügyeleti Jog

I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni. Ezért születik az eljárás végén egyezséget jóváhagyó végzés és nem ítélet.

Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):

a közös gyermek tekintetében:

-  a szülői felügyelet gyakorlása,

- kapcsolattartás,

valamint:

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata,

- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.

Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik  a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.

II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.

A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)

Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:

• Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),

• Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),

• Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.

• Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****

• Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)

1. Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
2. Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...

Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.

Válóper

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.

**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett  az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. / Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen... / mégsem, mert bár kitűzte, de beteget jelentett, így más tárgyalta le az ügyet. Hiába no, szakmai presztízs is van a világon! / A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.

Egyébként mindössze arról volt szó, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Egy - majdnem - tökéletes tulajdoni lap:

Kapcsolódó oldalak:

• Haszonélvezet alapítás
• Haszonélvezeti jog értéke
• Tulajdoni lap és széljegy
• Ingatlan utáni adózás
• Lakás illetéke
• Függőben tartás
• Ajándék illetéke
• Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Korábban ecseteltem, hogy a tulajdoni lap III. RÉSZE kapcsán akkor van helye örömnek, ha nincs rajta semmi. Nos, az alábbi tulajdoni lap pont ilyen! Attól tehát nem kell tartania a(z újabb) vevőnek, hogy bármilyen teher korlátozni fogja az ingatlan használatában, amennyiben a lenti ingatlant megveszi.

Attól viszont inkább, hogy alapvető hiba van az I. RÉSZ felett: Az ingatlanon korábban túladtak... A régi "tulaj" már nem(biztos); az új "tulaj" még (biztos)nem tulajdonos, ugyanis a korábbi szerződés alapján indult földhivatali eljárás még nem zárult le.

Klasszikus patthelyzet:

Ha a II. RÉSZben tulajdonosként feltüntetett szeretné eladni  az ingatlant, rögtön felmerül, hogy:

- " Hé, kis pajtás! Hányszor szeretnéd elpasszolni ugyanazt? "

Ha a széljegyen szereplő lép fel eladóként:

- " Talán előbb meg kellene venned, nem? Majd aztán eladhatod! "

Persze előfordulhat, hogy csak adminisztrációs csúszás van a háttérben, és a széljegyen sorban álló vevő be tudja jegyeztetni magát tulajdonosnak.

Addig azonban életveszélyes belemenni a vásárlásba, hiszen nem tulajdonostól nem lehet szerezni, vagy ha mégis - mint reménybeli tulajdonos - az csak kötelmi (szerződéses) igény lesz ***/ a földhivatal közhiteles nyilvántartásának ismeretében, abban bízva, bár az nem sok jóval biztat /, aztán az újabb vevő hajkurászhatja az eladóját, az meg esetleg az ő eladóját, hogy végül felkerülhessen a neve a tulajdoni lapra****(nem széljegyként, hanem tulajdonosként); már ha egyáltalán technikailag és jogilag kivihető a dolog.

Ingatlan

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ha utóbb gáz van, tulajdonjogunk bejegyzését nem követelhetjük - ja dehogynem, csak elhajtanak -, legfeljebb csak a teljesített kifizetéseink és a kárunk megtérítését. 

**** Az új vevő gondja lesz - ha mégis leszerződik -, hogy a korábbi ügyletet - majd azt követően a sajátját - átvezettesse a földhivatali nyilvántartáson, ami egyszerűbb ha csak adminisztrációs hiba történt kissé bonyolultabb; ha pl. azért nem jegyezték be az előző vevőt, mert nem fizette ki a vételárat...

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az elévülés az időmúlás jog(keletkeztető)hatása, amelynek következtében a követelés nem érvényesíthető bíróság útján.* Az indoka a bizonytalan helyzet keretek közé szorítása: akinek nem volt fontos évekig a követelése, nem tett semmit azért, hogy a pénzéhez jusson, az magára vessen. A követelések – főszabály szerint – öt év alatt évülnek el.** Az elévülést „elvileg” nem lehet hivatalból figyelembe venni, tehát hivatkozni kell rá. Magyarán: mindig elő kell venni, legfeljebb nem jön be.

Az elévülés a jogvesztésnél annyival „jobb” csak - „jobb”, amennyiben a jogosult oldalon állunk -, hogy az elévült tartozását rendező fél, a teljesítését nem követelheti vissza. ***

Ha az elévülés megszakad, az a félbeszakadás pillanatától újból és elölről kezdődik, tehát ha az öt éves elévülési időbe eső igényem az esedékességét követő ezredik napon bíróság elé viszem / és persze teljesülnek az egyéb törvényi feltételek /, újra elkezd ketyegni az öt év.

A korábbi Ptk. szerint a kötelezett írásbeli felszólítása is megszakította az elévülést, azaz ha az elévülési időn belül írásban (igazolhatóan) felszólítottam a kötelezettet a teljesítésre, az elévülés számítása kezdődött elölről. Ha anno négy és fél évente megléptem a fentieket, akár évtizedes távlatból is nekikezdhettem pereskedni, ha épp úgy jött ki jobban a lépés.

Az új Ptk. leépítette az írásbeli felszólítást. / Lehet vele játszani, csak nem szakítja meg az elévülést. /

Megszakítja viszont: ****

• A tartozás elismerése. (A kötelezett ismeri el, és azt a jogosultnál teszi meg; rendez valamennyit a tartozásából, kamatot fizet. / Jó vicc, 0.9% /)

• A megállapodás módosítása, egyezség. (Nyilván: ugyanarra nézve ismét megállapodunk, változtatunk rajta, egyezkedünk, sőt: egyezséget is kötünk.) 

• A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. / A régi Ptk. szerint elegendő volt az eljárás megindítása - keresetlevél benyújtása -, ez ma már nem jó semmire. / A kártérítéseknél – ha a kárt bűncselekménnyel okozták, - a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje szerint alakul a polgárjogi elévülés is. ***** A keresettel történő igényérvényesítéssel (+ jogszabályi többletfeltételek) egy tekintet alá esik a perbehívás, beszámítás, és a fizetési meghagyás kibocsátása is. 

• A követelés csődeljárásban történő bejelentése. 

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az elévülés nem minden esetbe öt év, az akár a felek megállapodása alapján is módosítható. / Persze… megveszem a szomszéd robogóját, és azon fogunk rugózni, hogy „kössünk ki 2 év 4 hónapot, nem is! Legyen inkább 3 év 9 hónap!”  Ugyan már! /

Viszont jogszabály (sőt: törvény) is ismer kivételeket. A Ptk.-ban is akad pár, mivel azonban viszonylag kevesen szállítmányoznak / fuvaroznak (egy-egy év), mondok egy másik kivételt:

A gázszolgáltatóval kötött elosztóhálózat-használati szerződés alapján keletkező igény / talán így ismerősebb: gázszámla / elévülési ideje két év. ****** Ha tehát a gázszolgáltató a számlát anélkül követeli két éven túl, hogy az elévülést megszakította volna – fizetési meghagyást bocsátottak volna ki, keresetlevelet nyújtott volna be / + jogerős érdemi… / stb. – a követelése elévült. Ha mégis kifizetjük az elévült számlát, buktuk a megfizetett összeget, hiszen élő igényt teljesítettünk önként annak ellenére, hogy teljesítésre a bíróság sem kötelezhetett volna. Ennél bosszantóbb dolog pedig tényleg kevés van. *******

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

* Ptk. 6:21. § [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

** Ptk. 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.  (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.  (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.  (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

*** Ptk. 6:23. § [Az elévülés joghatásai]  (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. (2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. (3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

**** Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]  (1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

***** Ptk. 6:533. § [Elévülés] (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.

****** 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról: 28/A. §  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

******* Ha nem dobjuk be a perben az elévülést, simán megítélhetik a tartozást, aztán meg jön a végrehajtó, hiszen akkor már egy perben született ítélet lesz az alap és nem az amúgy elévült tartozás; tehát a lustaságunkkal/figyelmetlenségünkkel bírói úton ki nem kényszeríthető igényt is kikényszeríthetővé konvertálhatunk.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Dióhéjban: lakás, ház és egyéb ingatlan eladása után - az ingatlan szerzését követő ötödik év elteltével - nem kell adózni az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény) 62.§ (6)  bekezdése szerint. Kár is tovább olvasni. Ennyi.

A lényegtelen(nek tűnő) részletek iránt érdeklődők kedvéért:

Adózás szempontjából - 2016. december 31-ig - az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés/minősítés volt a döntő, és nem a tényleges használati mód azaz, ha  lakásnak használtuk a nyilvántartás szerint műhelynek, garázsnak stb. minősített ingatlanunk, akkor 15 év elteltével is adózhattunk utána (2017. január 1-től egységes a lakó és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok megítélése), ha jövedelem szerzése mellett értékesítettük, nem is beszélve arról, hogy pl. a garázs nem lövi ki a szerzési illetéket.

Érdemes tisztázni, hogy az adónak semmi köze az illetékhez. Az illetéket a tranzakció után fizeti a szerző fél (mindenképp, és fix 4%-on), adózni az eladás utáni bevétel (jövedelem) után kell/ene/, idővel arányosan "lecsúsztatva".

Azaz az első kérdés: többért adjuk e el az ingatlant, mint amennyiért szereztük, hiszen a többlet a jövedelem. Ha a válasz nemleges (ugyanannyiért, vagy kevesebbért adjuk el, mint amennyiért vettük), nem kell adóznunk.

A jövedelem azonban nem feltétlen egyenlő a pozitív érték- / árkülönbözettel, hiszen az értékesítéssel szerzett jövedelemből lejön:

• az eladott ingatlan megszerzésére fordított összeg,
• az értéknövelő beruházás, és
• az átruházással kapcsolatos kiadások.

(Szja törvény 62.§ (1) a.), b.), c.) bekezdés).

Ha a fentiek levonása után többlet (jövedelem) marad lakás vagy ház eladását követően, a szerzett többlet után adózni kell:

Ha 10 M-ért eladtam, a 8M-ért szerzett lakásom, és 1M levonható költséget (ráfordítás, beruházás) tudok igazolni, a 10 és a 8 közötti 2M-s többletből, csak 1M számít, így a jövedelmem alapja 1M forint lesz, amely a szerzés évében és az azt követő évben eladott ingatlan esetén teljes egészében adó alá esik (15% = 150.000.-Ft), a 2. évben csak a 90%-a (15%-on = 135.000.-Ft), a 3. évben a 60%-a (15% = 90.000.-Ft), a 4. évben a 30%-a (15% = 45.000.-Ft), az 5. évben és azt követően pedig 0%-a (15% = 0 Ft), adót kell fizetni.

A jövedelemszerzés időpontja (az évforduló számításának kezdőnapja)  adásvételi szerződés földhivatali iktatásának napja.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

(C)