Jogról közérthetően

JOG

JOG

A CSOK-os ingatlanok hátrányai

2024. február 20. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

A CSOK-ra vonatkozó törvények rögzítik, hogy azt az ingatlant, amelyt a CSOK segítségével vásároltak, nem hasznosíthatják a lakáscéltól eltérően, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást.

Az alábbi esetekben kell visszafizetni a támogatást a késedelmi kamattal együtt:

  •  ha lebontják az ingatlant,
  •  ha a lakáscéltól eltérő célra használják. (Viszont a CSOK kedvezményezett ingatlan már lehet vállalkozás székhelye.)
  • ha megváltozik a támogatott személy lakhelye, (10 évig életvitelszerűen, tehát lakcímkártyán bejelentve az ingatlanban kell lakni.)
  • ha átengedik másnak a lakáshasználatot (albérletbe kiadott a lakás),
  • az ingatlan eladása, ajándékozása esetén, kivéve, ha a gyermek lesz az új tulajdonos.

A CSOK rendelet egyértelműen kimondja, hogy büntető kamattal terhelve vissza kell fizetni a CSOK támogatást és kedvezményes hitelt is, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintettek egy harmadik személynek átengedik az ingatlan használati jogát, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak. Az ingatlan kiadása ebbe a kategóriába számít. Ráadásul a felvett összegekre büntető kamatot is kell fizetni, amely a Ptk. által meghatározott késedelmi kamat a szerződés napjától számítva.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Kapcsolódó anyagok:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Munkaviszony megszüntetés - Azonnali hatályú felmondás

Kirúgtak

A megszüntetés egy tevőleges (szándékolt) aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy azonnali hatályú.

Felmondásnál a munkaviszony megszüntetését csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen ok viszi a felmondó felet a döntésre, beszélhetünk rendes, illetve azonnali hatályú felmondásról.

222_1.jpg

Az azonnali hatályú felmondásnak rendkívüli oka kell, hogy legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél

- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tehát az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti.

A törvény tételes felsorolást tartalmaz a felmondásra okot adó körülményekre nézve, de mivel a felsorolás szubjektív – emberi (bírói) mérlegelés körébe eső - elemekből áll, előjön az élet ama nagy igazsága, hogy minden eset egyedi. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megítélésekor valamennyi (jogi) jelentőséggel bíró körülményt, gondos mérlegelés körébe kell vonni.

Az azonnali hatályú felmondás két esetében közös, hogy az arra okot adó magatartásnak a másik féltől kell származnia, azaz nem a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől és nem is a felmondás gyakorlójától. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmondás gyakorlója a saját (felróható) magatartásából eredeztetne jogot, ami a polgári jog általános elve szerint jogellenes.

I.) Az azonnali hatályú felmondás oka egyrészt

• kötelezettségből fakad (a fél felelősségi körébe eső „feladat”),
• a magatartás maga a „megszegés” (tevékenysége során annak „szabályait, gyakorlásának módját” szegi meg a fél),
• munkaviszonyból ered a kötelezettség (tehát nem vállalkozási és főleg nem megbízási jogviszonyból),
• lényeges (a kötelezettség, amely a munkaviszonyból ered), (egy asszisztenstől azonnal megválni, mert rendetlenség van az íróasztalán aligha lehet ilyen, de a hanyag irattározás, illetve ha a munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti már talán),
• jelentős mértékű (a „megszegés”. Ez igen szubjektív kategória, az adott eset alapján ítélhető meg csupán a „mérték”. A „szabálytalan sávváltás” aligha jelent ilyet, de az ittas járművezetés biztosan jelentős KRESZ szabályszegésnek tekinthető egy gépkocsivezetőtől, munkajogi szempontból is.),

• szándékosan („direkt”), vagy súlyosan gondatlansággal („nemtörődöm”) elkövetett cselekményből ered (a magatartás tanúsítójának pszichikus viszonya - a saját cselekményéhez - felróható (emberileg „negatívnak” értékelhető)). Kiemelendő, hogy a jogszerű felmondáshoz a gondatlanságnak súlyos mértékűnek kell lennie.

A fenti körülmények - beleértve az munkaviszony megszüntetés közös jellemzőjeként írottakat is (alább, írásbeliség stb.) - együttes megléte igazolja csak az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Bármelyik fenti körülmény hiánya, a jogellenes munkaviszony megszüntetést támasztja alá.

II.) Az azonnali hatályú felmondás másik esetkörét a törvény az alábbiak szerint szabályozza:

Az azonnali hatályú felmondás oka másrészt
• minden olyan egyéb dolog,
•ami magatartásban, cselekvésben (tevésben, nem tevésben, mulasztásban) nyilvánul meg,
• és lehetetlenné teszi,
• a munkaviszony fenntartását.

Itt is igaz, hogy a fenti körülmények - beleértve a felmondás közös jellemzőiként írottakat is (írásbeliség, indoklás stb.) - együttes megléte igazolja csak a rendkívüli felmondás jogszerűségét.

A II.) pont tulajdonképpen az I.) pont „gumiszabálya”, ami alá minden más eset besorolható, ha az I.) pont tételes rendelkezéseit az adott cselekmény nem merítené ki ugyan, ám ezzel olyan helyzet adódna, amely jogi nonszenszre vezetne. (A „főnök-beosztott” viszonyt nem csak a fenti, tételesen felsorolt jellemzőkkel bíró magatartás lehetetlenítheti el. Ilyenkor hiba lenne a feleket munkakapcsolatra „kárhoztatni” - akár csak egy újabb napra is -, ha egyébként életszerűtlen a munkaviszony fenntartása.)

Az azonnali hatályú felmondás esetén (a rendes felmondással ellentétben) mind a munkáltató mind a munkavállaló köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a felmondást gyakorló félnek kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a fenti pontokban foglalt okokon alapulhat.

III.) Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása határidőhöz kötött. Azt a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Korábbi példánál maradva: Ha az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti, a határidő az alábbiak szerint alakulhat:

• ha a munkáltató az esetnél jelen volt (valószínűleg tudomást is szerzett a „cselekményről”) az esetet követő naptól számítottan 15 napja van az azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően – ugyanezen okból - csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de három hónap múlva – egy kolléga jóvoltából – tudomást szerzett a történtekről, ismét csak 15 napja van - a kolléga beszámolójától számítottan - az  azonnali hatályú felmondás gyakorlására. (Ezt követően is csak rendes felmondásra, és persze közös megegyezésre ugyancsak bármikor),
• ha a munkáltató az esetnél nem volt jelen, de a cselekmény elkövetésétől számított tizenhárom hónap múlva szerez tudomást az ügyről, az azonnali hatályú felmondás jogát – az adott cselekményre alapított indokkal - már nem gyakorolhatja. (Ezt követően csak rendes felmondás szerint, vagy persze a közös megegyezést követően válhatnak meg a felek egymástól).

Más a helyzet – munkakörben elkövetett - bűncselekmény esetén (hűtlen-, hanyag kezelés, sikkasztás-, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetési cselekmények stb.). Ilyenkor „a büntetőjogi következmények alkalmazhatóságáig” joghatályosan közölhető az azonnali hatályú felmondás. 

Az azonnali hatályú felmondásnál a leggyakoribb munkáltatói hiba, - hogy elmarad a munkavállaló, jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez – akárcsak az indoklás – a munkáltató általi azonnali hatályú felmondás lényeges eleme, amely elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti. A tájékoztatás szövegszerűen mindössze ennyi:

„Tájékoztatom, hogy a(z azonnali hatályú) felmondással szemben – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az illetékes munkaügyi bíróság előtt jogorvoslattal élhet”.

Talán mondanom sem kell, de mégis megemlítem, hogy fenti aktusokat, nyilatkozatokat – már csak utólagos bizonyíthatóságuk érdekében is – feltétlenül írásban kell megtenni. Ez egyaránt igaz a munkaviszony létesítésére, módosítására, és megszüntetésére is.

Alkalmazottként és munkáltatóként is elkerülhetetlen a munkaviszony megszüntetésének problémája, így a témát érintő munkajogi kötelezettségek és lehetőségek ismerete elengedhetetlen mindenki számára.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szülői felügyeleti jog a gyermekről történő gondoskodás (vinni, hozni, ellátni), ügyintézés (orvos, hatóság), a gyermek vagyonának kezelése. ( A gyermek nevének meghatározása, és a gyámnevezés is ide tartozik, de nem napi szintű probléma, kb. egyszer/sem merül fel az életben. A tartózkodási helyének meghatározása már inkább, de ez akkor is a szülők  közös döntése, ha csak egyikük gyakorolja a szülői felügyelet jogát.)

111.jpeg

A bíróság nem igényt vizsgál, hanem indokolt szükségletet, mert egy gyermekre bármennyit el lehet költeni.

Kérelem (kereset) hiányában is szabályoznia kell a kapcsolattartást a bíróságnak, de olyan döntést nem hozhat és nem hagyhat jóvá, ami teljesen kötetlen és szabad, mert az nem hajtható végre.

A felek egyezsége is végrehajtható okirat, amelytől úgy térhetnek el, ahogy csak akarnak mert azzal, ami a papíron van (ítélet/végzés) a bíróság pusztán a minimumot foglalja határozatba. Magyarul: a felek vagy a bíróság döntenek valamit, aztán mindenki azt csinál, amit akar mindaddig, amíg valamelyik fél számon nem kéri az adott döntést, és nem jelzi a másik szülőnek, hogy ragaszkodik az okirat tartalmához és végrehajtásához.

Ha a bíró határoz – és ítéletet hoz -, azt pontosan ugyanúgy lehet lobogtatni, mint az egyezséget, hiszen a két határozat alkalmazhatósága ugyanaz; a kérdés (különbség) csak az, hogy a bíró döntött e (ítélet), vagy a peres felek (egyezség, amit a bíróság hagyott jóvá).

WW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Hétköznapi szerződéskötési tanácsok

Az utóbbi időben „érdekes”  szerződésekkel találkoztam. Közös vonásuk, hogy több oldalasak (8-10), tele vannak bonyolult jogi fogalmakkal és nem jogvégzett emberben azt a benyomást keltik, hogy nincs itt csalás, ámítás, profi munka, minden korrekt, majd amikor teljesíteni kellene a szerződésben foglaltakat (pl: a szerződés szerinti „szerződésszegési díjat” fizetni) akkor  magyarázatok, „szerződésértelmezések”, egyeztetések végtelen sora következik, amíg a másik fél bele nem fárad és veszni hagyja az egészet.

222.jpeg

Majdnem így járt egy ügyfelem is, ő viszont segítséget kért, miután már hetek óta egyeztettek a jogvitáról - eredménytelenül. A tét szabad szemmel is jól látható összeg, mintegy 1.500.000 Ft-ra lenne jogosult ügyfelem a szerződése szerint, mint „szerződésszegési díj”, azonban ezt az összeget valamiért nem szeretnék neki kifizetni.

A szerződést átnézve, az ügy nem áll a messze a csalás büntetőjogi tényállásától, de először érdemes megpróbálni a szerződés szerinti jogos követelést megszerezni.

Mit tehetünk ilyen esetben? Forduljunk ügyvédhez, aki fizetési felszólító levéllel vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti a követelésünket.

Tanácsom pedig bármilyen jellegű szerződéskötésnél, legyen az akár egy vállalkozói szerződés egy villanyszerelővel, hogy alaposan olvassuk végig, ne írjuk alá rögtön, és ha úgy értékeljük a dolgot, kérjük ki ügyvéd véleményét az aláírás előtt.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Szerződés részleges érvénytelensége

Kártérítés

Szabálysértés

Kicsit szigorú mostanában a szabálysértési hatóság (rendőrség). Egy ügyfelemmel történt, hogy az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése miatt 30.000 Ft pénzbírsággal sújtották és 2 hónapra mindennemű jármű vezetésétől eltiltották.

333.jpeg

 

A szabálysértési hatóság határozata több szempontból is jogszabálysértő volt. A döntés ellen a közlésétől számított 8 napon belül kifogással lehet élni, melyet a bíróság fog elbírálni. Ez fontos határidő, hiszen ha nem élünk kifogással, akkor az átvételtől számított 9. napon jogerős, melyről a rendőrség értesíti az okmányirodát és 2 hónapra elköszönhetünk a jogosítványtól. (Tehát nincs jelentősége, hogy le adjuk-e a jogosítványt.)

 

A balesetet a 2. fokon eljáró bíróság szerint is figyelmetlenség okozta, valamint a robogóval közlekedő másik fél közrehatása is jelentős volt, mivel egy kereszteződésében a gyalogátkelőhelyen – szabálytalanul – kismotorral haladt át, amikor már az ügyfelem nem tudott megállni és neki ütközött a kismotornak a gépjárműjével. Személyi sérülés nem történt.

 

A bíróság a pénzbírság összegén a jogszabály alapján nem tudott változtatni, azonban méltányossági jogkörében mellőzte a járművezetéstől való eltiltást, tekintettel arra, hogy a munkavégzéshez és családi ügyek miatt szükséges a jogosítvány, továbbá enyhítő körülményként vette figyelembe a tiszta előéletet és a sértetti közrehatást. A bíróság nyomatékosan kiemelte azonban a tárgyaláson is, hogy ez a kedvezmény csak egyszeri, újabb hasonló szabálysértés esetén nincs rá lehetőség.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Gyerek vagyonszerzése

Sokan szeretnének a gyermekük anyagi biztonságáról mielőbb gondoskodni, ezért még a gyermek 18. életévének betöltése előtt a gyermeküknek ajándékoznak ingatlant vagy egyéb nagyobb értékű vagyontárgyat. Gyakori, hogy a jogosítvány megszerzését követően a 17 éves gyermek részére autót vásárolnak. 

Azonban mielőtt vagyont juttatunk a gyermeknek nem árt tisztában lenni vele, hogy a törvény szerint a gyermek tulajdonában álló ingatlan eladásához, megterheléshez vagy az 1.282.500 Ft-ot meghaladó vagyontárgy (pl:autó) eladásához a gyámhivatal engedélye kell. 

A gyámhivatal ez eljárása során meghallgatja a gyereket és a szülőt is, majd hatósági eljárás keretében - 60 napon belül - dönt az ügylet jóváhagyásáról.  A gyámhivatal akkor hagyja jóvá az ügyletet, ha azt a gyermek érdekében állónak találja. / Érdekesség: azt gondolhatnánk, hogy az ajándék, mint ingyenes juttatás egyértelműen a gyermek érdekében álló (amennyiben nem veszteséges dolgot, mínuszt, passzívát ajándékoznak neki), hiszen csak szerez, és a korábbi vagyonához  képest ellentételezés nélkül lesz többje. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a fenti ügyletekbe is beavatkozik a gyámhivatal, de azt legalább következetlenül: hol igen, hol nem, ízlése szerint.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Hagyaték

Öröklési és ajándékozási illeték

Ajándék hozzászámítása hagyatékhoz

Kötelesrész, betudás

 

Hivatkozott jogszabályok:

Ptk. 2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

  1. a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
  2. b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
  3. c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
  4. d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
  5. e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés (2023-ban ez az összeg 1.282.500 Ft)

esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk. 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]

(1) A szülő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

Kiskorú cég-öröklése

1.) Amennyiben a gyermek elhunyt szülője után a másik szülő is örököl cégüzletrészt (végrendelet vagy házasság útján), a szülő nem képviselheti (elvileg) a gyermeket a céges ügyekben. Az elhunyt helyett viszont be kell jelenteni az új tulajdonosokat (örökös) és ügyvezetőt a cégbíróságon, aki eljárhat a cég nevében: benyújtja a beszámolót, befizeti a befizetendőket stb.

Fenti esetben eseti gyámot kell kérni, amelyet a gyámhivatal intéz. A gyám csak az adott ügyben képviseli a kiskorút, az adott esetre nézve, ezért eseti gyám, egyébként az élő szülője a törvényes képviselő, a gyám csak addig képviseli a gyermeket, amíg szükséges (pl. éves beszámoló elfogadása).

Az eseti gyám óradíja a törvényt szerint 6.000 Forint / óra, amit a gyámhivatal állapít meg és nála kell befizetni.

2.) Ha a szülő el akarja adni a gyermeke üzletrészét – szabadulva a fenti macerától -, akkor a gyámhivatal engedélyét kell beszereznie. / Előbbi szempontból praktikus fentieket inkább végrendeletben előre meghatározni, hogy a szülőnek ne kelljen bajlódnia utóbb a gyámhivatallal és az eseti gyámmal. /

3.) Sokan szeretnének a gyermekük anyagi biztonságáról mielőbb gondoskodni, ezért még a gyermek 18. életévének betöltése előtt a gyermeküknek ajándékoznak ingatlant vagy egyéb nagyobb értékű vagyontárgyat. Gyakori, hogy a jogosítvány megszerzését követően a 17 éves gyermek részére autót vásárolnak. 

Azonban mielőtt vagyont juttatunk a gyermeknek nem árt tisztában lenni vele, hogy a törvény szerint a gyermek tulajdonában álló ingatlan eladásához, megterheléshez vagy az 1.282.500 Ft-ot meghaladó vagyontárgy (pl:autó) eladásához a gyámhivatal engedélye kell. 

A gyámhivatal ez eljárása során meghallgatja a gyereket és a szülőt is, majd hatósági eljárás keretében - 60 napon belül - dönt az ügylet jóváhagyásáról.  A gyámhivatal akkor hagyja jóvá az ügyletet, ha azt a gyermek érdekében állónak találja. / Érdekesség: azt gondolhatnánk, hogy az ajándék, mint ingyenes juttatás egyértelműen a gyermek érdekében álló (amennyiben nem veszteséges dolgot, mínuszt, passzívát ajándékoznak neki), hiszen csak szerez, és a korábbi vagyonához  képest ellentételezés nélkül lesz többje. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a fenti ügyletekbe is beavatkozik a gyámhivatal, de azt legalább következetlenül: hol igen, hol nem, ízlése szerint.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Hagyaték

Öröklési és ajándékozási illeték

Ajándék hozzászámítása hagyatékhoz

Kötelesrész, betudás

 

Hivatkozott jogszabályok:

Ptk. 2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

  1. a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
  2. b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
  3. c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
  4. d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
  5. e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés (2023-ban ez az összeg 1.282.500 Ft)

esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk. 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]

(1) A szülő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése

2023. január elsejétől változtak a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének szabályai: mostantól már nem vizsgálják a kérelmező anyagi helyzetét. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését a gyámhivataltól kell kérni ezen a formanyomtatványon.

66666.jpg

Az előlegezésre akkor van mód, ha van: 

- jogerős bírósági ítélet/egyezséget jóváhagyó végzés, amiben megállapították a gyermektartásdíj összegét,

 - a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, azaz a jogosult szülő kezdeményezte a megállapított tartásdíj végrehajtás útján történő érvényesítését és az nem vezetett eredményre.  (Tehát járt már a végrehajtónál és a végrehajtó kiállította a végzést a követelés behajthatatlanságáról. )

A gyermektartásdíj megelőlegezésére a gyermek nagykorúvá válása után is van mód  addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek huszadik évének betöltéséig. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

 

A megelőlegezett tartásdíj összege:

A gyámhatóság a bíróság ítéletében / végzésében (egyezség) meghatározott tartásdíjat előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 %-át.

2022. évben a minimálbér a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021.(XII.15.)Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében 200.000.- Ft, így a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege gyermekenként 60.000.- Ft/hó összeg lehet, amennyiben ilyen összegű tartási kötelezettséget állapított meg a bíróság a különélő szülő terhére.

Ha a tartásdíj összege változik, akár csökken, akár emelkedik, a megelőlegezés összegét a gyámhatóság  felülvizsgálja és az ellátást a változás időpontjára visszamenőlegesen  módosított összegben rendeli folyósítani.

WW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

A tizennegyedik évét betöltött gyermek saját álláspontjával ellentétes döntés az elhelyezésével kapcsolatban csak akkor hozható, ha az általa preferált megoldás hosszútávon őt magát veszélyezteti. Adott esetben az átlagosnál gyengébb nevelési képességű szülőhöz is kerülhet a gyermek, még ha ugyan a másik szülő nevelési képessége átlagos, de a gyermek nem őt választja és a kevésbé alkalmas szülőnél veszélyeztetés nem merül föl; jobban felismeri és figyelembe veszi a gyermek igényeit.

Fenti szempontból az ellennevelés is relatív, mert ha egy 14 éves gyerek úgy éli és ítéli meg, hogy neki az adott szülőnél jobb, akkor azzal nem nagyon lehet mit kezdeni, ebben az esetben ugyanis nem pusztán azt vizsgálja a bíróság, hogy melyik szülő az alkalmasabb, hanem az adott 14 éves gyermek választását, amelyet el is fogad és aszerint dönt, amennyiben az nem veszélyezteti a gyermek (értelmi) fejlődését.

A gyermek tehát nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem quasi dönt, és esetleges rossz döntésének viseli a következményeit.

Kézzelfogható veszélyeztetés esetén szembe lehet menni a gyermek döntésével, a szubjektív feltétel (a gyermek támogató illetve tiltakozó álláspontja) mellett a szülői veszélyeztetés az objektív feltétele a döntésnek.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntethető (Ptk. 5:83.§ - 5:84.§) akként – és itt elsősorban az ingatlanon fennálló tulajdonjog megszüntetése merül fel -,  hogy az egyik fél tulajdoni hányadát adott megváltási ár ellenében a másik fél tulajdonába adja a bíróság és ezen összeget meghatározott időn belül köteles megfizetni a tulajdont szerző fél kérve egyúttal a földhivatalt, hogy az eképp megszüntetett/szerzett tulajdon alapján a szerződő fél tulajdonjogát jegyezze be, a tulajdonjogát elvesztő felet pedig kötelezze a bíróság annak tűrésére, hogy ezen földhivatali bejegyzés megtörténjen.

Fenti esetben a megváltási ár, az árverési értékesítés (amikor egyik tulajdonos sem képes vagy kész a dolog magához váltására) útján történő közös tulajdon megszüntetési kérelemnél a legkisebb árverési vételár meghatározására is szükség van.

A közös tulajdon tárgyait (amennyiben több dologról van szó) elsősorban természetben kell megosztani, de ez a gyakorlatban ritkán merül fel. Az a gyakoribb, hogy egy adott lakás használata és tulajdonjoga kapcsán nem tudnak dűlőre jutni a felek, ahol a megosztás fizikálisan nem kivihető, így a megváltás a közös tulajdon megszüntetésének praktikus módja.

Kapcsolódó oldalak:

 

 

süti beállítások módosítása