Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó

• leszármazóját,
• házastársát és
• szülőjét,

ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne ***.

A kötelesrész annak az egyharmada, ami egyébként törvényes örökösként járna.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.

Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Életszerűen a dolog a következőképp merül fel:  a szülőnek egyik gyermekével rossz a kapcsolata, így végrendeletben mindent a másikra hagy. Ebben az esetben is kérheti a „kisemmizett” gyermek, hogy a hagyaték harmadát neki adják át és számoljon el vele a testvére, a végrendeleti örökös.

Ha a szülő még életében elajándékozta a számára kedvesebb gyermeknek a hagyaték tárgyait – azaz tulajdonképpen üres a hagyaték – az csak abban az esetben megoldás, ha ezt a halálát megelőző tíz éven túl tette, vagy úgy rendelkezett a végrendeletben, hogy ennek az ajándéknak az értékét kifejezetten nem kéri betudni a hagyaték egészébe, azaz ahhoz azt nem kéri hozzászámítani.

Megjegyzés: ***

A polgári törvénykönyvről:

7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

7:80 (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]

(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

7:82. § [A kötelesrész mértéke]

(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Ingatlan-átruházásra irányuló szerződéskötéskor az ügyintézés menete a következő:

• az ingatlan, valamint a szerződő felek adatainak és lehetőség szerint személyi okmányainak megküldése e-mailben,
• a tulajdoni lap lekérése,
• a fizetési feltételek, ütemezés, hiteladatok egyeztetése, tanácsadás az adó és az illeték körében,
• az adásvételi szerződés tervezetének megszerkesztése, és valamennyi érintettnek történő megküldése,
• a szerződő felek és hitelintézet javaslatainak átvezetése,
• a szerződés aláírására történő időpont egyeztetés,
• a szerződés aláírása, ellenjegyzése, díjak rendezése, bejegyzési engedély letétbe vétele, NAV adatlap kitöltése,
• a szerződés és a NAV adatlap földhivatali benyújtása, földhivatali eljárási díj /6.600,-Ft/ benyújtással egyidejű megfizetése,
• a hozzájáruló nyilatkozat (bejegyzési engedély) földhivatali benyújtása a vételár megfizetésekor,
• földhivatali ügyintézés és jogi képviselet az ügylet lezárultáig, azaz a vevői tulajdonjog bejegyzéséig.

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I.) A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

1991.évi LXIV. törvény,  a gyermekek jogairól szóló New Yorki egyezmény kihirdetéséről úgy rendelkezik,  hogy bíróságok, hatóságok, törvényhozó szervek minden a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

Akkor lehet tehát a szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) újra rendezésének helye, ha a korábbi elhelyezés nem szolgálja gyermek érdekét: kevésbé alkalmassá vált a másik fél a szülői felügyeleti jog gyakorlására, ám mindenekelőtt a gyermek érdekében áll a változtatás. Tisztázni kell, hogy a gondozás és nevelés a gyermek érdekeinek megfelelő e. Fontos szempont, hogy a gyermek élete gyökeresen ne változzon meg alapos ok nélkül. Ilyen alapos ok lehet ha nem járatja iskolába, elhanyagolja a gyermeket, iszik stb. a gondozó szülő. Lényeges, hogy együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem teszi lehetővé a gondozó szülőnek, hogy önkényesen kizárja a másik felet a szülői jog gyakorlásából, a kapcsolattartásból.

II.) A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

A kialakult gyakorlat szerint a megváltoztatására a tartás megállapításánál figyelembe vehető  bármelyik körülmény alapot adhat, így a gyermek tényleges szükségleteinek, megváltozása is. A tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényeges megváltozása esetén a már megállapított gyermektartásdíj leszállításának van helye.

Ilyen lényeges körülmény változás lehet az, ami súlyosan sérti a másik fél lényeges jogi érdekét, ami okán nem várható el a korábbi tartás nyújtása. Fontos, hogy ne szenvedjenek hiányt a gyermekek a korábbi tartáshoz képest a változtatást követően. Amennyiben a tartást nyújtó szülőnél bekövetkezett változás nem veszélyezteti a gyermek ellátásának képességét, nem megalapozott a tartásdíj csökkentése.

Ha a tartásdíj indokolatlan, túlzó, mert már nem nincs a gyermeknek olyan szükséglete, amely azt indokolná, helye lehet a tartásdíj újrarendezésének.

A tartásdíj „rendes” részébe a gondozás, nevelés, tartás, élelmezés költségei esnek; a rendkívülibe többek között a tábor, a tb. által nem finanszírozott orvosi ellátások, sporttevékenységek.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Haszonélvezeti jog alapításával arra vállalkozik a (rész)tulajdonos, vagy majdani tulajdonos (vevő), hogy a saját tulajdonjoga terhére, azt korlátozva, - tehát saját "kárára" - átengedi a használat jogát másnak. Ezzel gyakorlatilag azt vállalja fel, hogy amennyiben a haszonélvező használni kívánja a dolgot, akkor azt őt megelőzően megteheti, tulajdonosként ő csak annyiban használhatja, amennyiben az a haszonélvezőt nem korlátozza.

A haszonélvezeti jog ingatlanon történő alapítása földhivatali eljáráshoz kötött, a földhivatali eljárás és a haszonélvezeti jogot alapító okirat ellenjegyzése pedig ügyvéd közreműködéséhez.

A haszonélvezeti jog értékkel bír, amelynek a számítási módját jogszabály rendezi.

Amennyiben ilyen jellegű kérdése merül fel, keressen az alábbi elérhetőségeimen.

Az alapítás menete alapvetően megegyezik az adásvételi szerződésnél írottakkal.

Kapcsolódó linkek:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az illetékről szóló törvény 72. § (1) szerint: „ A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.”

Azaz egy 10 millió forintos ingatlan esetében az egy évi érték ennek 1/20-a azaz 500.000. –Ft lesz.

A jogszabály 72. § (4) szerint „ Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

„

Miután haszonélvezeti jogot leginkább „holtig tartó haszonélvezetként” szokták megjelölni, azaz „valamely személy életének idejére terjed”, a vagyoni jog értéke:

• 25 évesnél fiatalabb haszonélvező esetében 10 x 500.000.-Ft= 5 millió Forint,
• 25-50 év közötti haszonélvező esetében 8 x 500.000.-Ft= 4 millió Forint,
• 51-65 év közötti haszonélvező esetében 6 x 500.000.-Ft= 3 millió Forint,
• 65 évnél idősebb haszonélvező esetében 4 x 500.000.-Ft= 2 millió Forint lesz.

Ez lesz tehát a haszonélvezeti jog értéke.

Fenti összeg a haszonélvezet értékét jelölik, és nem a fizetendő illetéket!

Az adott összegek 4%-a lesz ingatlan átruházás esetén a haszonélvező által megszerzett vételárra vetítetten megfizetendő illeték:

• 25 évesnél fiatalabb haszonélvező esetében 5 millió Forint érték után annak 4% = 200.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 25-50 év közötti haszonélvező esetében 4 millió Forint érték után annak 4% = 160.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 51-65 év közötti haszonélvező esetében 3 millió Forint érték után annak 4% = 120.000.- Ft lesz a fizetendő illeték,
• 65 évnél idősebb haszonélvező esetében 2 millió Forint érték után annak 4% = 80.000.- Ft lesz a fizetendő illeték.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A társasház (értve alatta a továbbiakban a lakásszövetkezetet is) egy speciális közös tulajdoni forma - annak minden ismert hátulütőjével -, amely tulajdont terhelő költségek a közösség egészére esnek az egyes tulajdonosok tulajdoni aránynak megfelelő mértékben.

Tulajdonos illetve bérlő elmaradása elsősorban a közös költségből, bérleti díjból (saját tulajdonú lakások, illetve üzlethelyiségek, közös helyiségek bérleti díjai) eredhet. A nemfizető tulajdonos elmaradását a közösség kénytelen rendezni, majd a közös vagyon terhére történt kifizetést utóbb érvényesíteni a nemfizető tulajdonossal szemben.

Az elmaradás behajtásának lépései – a fokozatosság elvének betartása mellett – a következő:

1. Ügyvédi felszólítás a tartozás rendezésére:

A felszólítást a polgári perrendtartás kézbesítési szabályainak megfelelően kell megküldeni. A postai úton megküldött iratokat kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzett az átvételt megtagadta, ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kell azt kézbesítettnek tekinteni. A felszólítás a posta-, illetve egyéb felmerült költségre is kitér.

2. Jelzálogjog bejegyzése:

Amennyiben az ügyvédi felszólítás eredménytelen, a három hónapot meghaladó közös költség-tartozás vonatkozásában jelzálogjog kerülhet bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, az érintett ingatlanra nézve.

3. Fizetési meghagyás:

Az előző pontokban felsorolt cselekményen kívül lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására. A fizetési meghagyás – eredményessége esetén – gyorsabb megtérülést biztosít, mint az ingatlant terhelő zálogjog alapján történő kielégítés. A fizetési meghagyás díjköteles, a díja a követelés összegének 3%-a, de legalább 5.000,- Ft.

4. Végrehajtási eljárás:

Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és a hátralékot fölhalmozó tulajdonostárs a tartozását a jogerő ellenére sem rendezi, végrehajtási eljárás megindításának van helye. A végrehajtási eljárás költsége minimum 5.000,- Ft eljárási díj illetve a tartozás értékének 1%-a, amelyet a társasház előlegez meg ugyan, de a végrehajtás során a fizetéssel elmaradt tulajdonostársra terhelik.

A késedelmi kamaton felül a behajtással kapcsolatos minden egyéb költség is a hátralékos lakástulajdonost, illetve a bérlőt terheli.

Amennyiben kintlévőségei behajtásában illetve társasház alapításában (alapító okiratának elkészítésében) segítségére lehetek, kérem jelezze az info@tokar.hu  címemen.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az egyezség ilyen tömör is lehet, amennyiben közös marad a szülői felügyelet (SZFJ) :

Közös megegyezéses bontás,  Apaság vélelme

• A házasságból született kiskorú közös gyermekek felett felek a továbbiakban is közösen kívánják gyakorolni a szülői felügyeleti jogot, ezért nem kérik a különélő szülő és a gyermekek közötti kapcsolattartás szabályozását. / Közös SZFJ –nél nem kötelező szabályozni a kapcsolattartást. /
• A gyermekek mindenkori lakóhelye a felperes mindenkori lakóhelyével azonos. / Közös SZFJ –nél nem a tartózkodási-, hanem lakóhelyet kell megjelölni. /
• Alperes vállalja a gyermekenkénti xx.000,- Ft összegű gyermektartásdíj fizetést jelen hónap 1. napjától kezdődően, minden hónap 10. napjáig a felperes részére teljesítve.
• A felperes elfogadja az alperes önkéntes gyermektartásdíj fizetését. / Nem kéri közvetlen bírósági felhívás kibocsátását (végrehajtást) /

Fenti tartalmú, közös SZFJ –re irányuló egyezségnek csak akkor van helye, ha a közös gyermekek érdekében álló, kiegyensúlyozott a mindennapi együttműködés a felek között.

Amennyiben minden járulékos kérdésben megegyeztek felek (SZFJ, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat), úgy a bontóper során a házasság megromlására vezető okokat nem kel feltárni.

Az életközösség végleges és mindenre kiterjedő megszűnése: a felek közötti érzelmi, gazdasági, szexuális kapcsolat megszűnése.

Házasság hiányában – „csak” kapcsolatból született gyermek esetében - az SZFJ -vel kapcsolatos per illetéke 21.000.- Ft, a tartásdíjé a követelt havi díj 12 szeresének 6%-a, amely illetékek a házasság bontása esetén, annak 30.000.- Ft-os illetékébe benne foglaltatnak.

A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) módosítását tervezi. Az erről szóló javaslat a Parlament elé T/8039-es számon kerül. Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, Előadó: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvénymódosításról szóló zárószavazás a Parlament ülésrendje szerint 2019. december 9. és 11. között esedékes.

A törvénymódosítás leglényegesebb módosítási indítványa a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A Kbt. 5. § (3) bekezdése szól(t) arról, hogy uniós és vagy hazai támogatási forrásból származó támogatás esetén, az ott szabályozott feltételek megvalósulásakor a támogatásban részesülő szervezetek közbeszerzési eljárás lefolytatására (voltak) kötelesek.

/ Megjegyzés: a közbeszerzésben alapvetően kétfajta jogalany van. vannak az un. klasszikus ajánlatkérők, azaz azon szervezetek, akik a törvény erejénél fogva közbeszerzésre kötelesek (pl. állam, önkormányzat, állami cégek, pl MÁV). vannak olyan szervezetek, amelyek csak arra tekintettel válnak közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles jogalannyá, hogy támogatást kapnak. /

/ Megjegyzés: a támogatást elnyert szervezetek két esetben válhattak jogalannyá, egyrészt a Kbt. 5. § (2) bek. szerint, másrészt a Kbt. 5. § (3) bek. szerint. Az 5. § (2) bek. szerinti jogalanyiság gyakorlatilag elenyésző, mert speciális beszerzési tárgyakra vonatkozik és az összes közbeszerzés volumenére vetítetten eddig is viszonylag kis számú ilyen beszerzés történt. Ehhez képest meghatározó volt a Kbt. 5. § (3) bekezdésén alapuló jogalanyiság. /

A jogszabálymódosítás indoka a szabályozási kötelezettség hiánya; az alapja ugyanis az, hogy azt az uniós jogszabályok sem írják elő.

A jogszabálymódosítás lényege tehát, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik támogatást elnyert szervezetek közbeszerzési kötelezettsége.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha egy gazdasági társaság uniós vagy hazai forrásból származó támogatást nyer el egy beruházása, (pl eszközpark bővítésre, fejlesztésre, vagy valamilyen szolgáltatás vásárlásra, pl. honlapfejlesztés, oktatás, képzés, rendezvényszervezés), akkor a jövőben nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

Hogy mi ezzel a gond?

A közbeszerzés megszüntetése nem jelent beszerzés mentességet, azaz a pályázati pénzek elköltése során továbbra is szükséges lesz valamilyen fajta beszerzési eljárás lefolytatására. (hiszen az uniós források felhasználásának ellenőrzése megmarad, azaz nem lehet „ész nélkül" költeni azokat.

A beszerzések megvalósítására a a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok, valamint az azokon alapuló joggyakorlat és intézményrendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság) eddig valamilyen fajta biztos, ismert, valamelyest kiszámítható környezetet teremtettek. Ha nincs Kbt., akkor kérdéses, milyen jogszabályi környezethez lehet igazodni a beszerzések megvalósítása során különös tekintettel arra, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése továbbra is megmarad. Amennyiben viszont nincs hazai jogszabály, úgy az uniós jogszabályokat kell megtalálni, megtanulni, majd alkalmazni.

A tervezett jogszabály-módosítással a Kormány nehogy enyhített volna a Kedvezményezettek terhein, de valószínűsíthetően növelte azokat.

Amennyiben nem kell meghirdetni az eljárásokat, nem tudni, hogyan valósul meg a nyilvánosság, átláthatóság, )hogyan biztosítható a tényleges, valódi verseny. Más megközelítésben: Ha a széles nyilvánosság (a potenciális ajánlattevői kör) nem is értesülhet  egy esetleges beszerzésről, kiesik számos piaci versenyző, amelynek piactorzító hatása nyilvánvaló. 

De talán a legfontosabb kérdés az, hogy amennyiben kiveszik a beszerzéseket a Kbt. hatálya alól, akkor milyen jogorvoslati fórumon lehet majd fellépni az esetleges jogsérelemmel szemben.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek apa általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az apa páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az apát minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az apa páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik az  anya lakóhelye.

Az anya köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az apának megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás az anyánál vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az apának fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

Az apa felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

Az apa abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az anyát acélország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás    

     Apaság vélelme

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

• neve meghatározásának,
• gondozásának,
• nevelésének,
• tartózkodási helye meghatározásának,
• vagyona kezelésének,
• törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
• a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

• Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
• Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása