Valamelyik nyáron a Római parton bóklásztam, mire visszaértem a motoromhoz egy 30.000.-Ft-os bírság várt a plexi mögött. Nem fizettem; kértem, hogy engedjék el mert egyrészt tök aranyos vagyok, másrészt a csekkel együtt már elképesztő drága lenne a fagyim, erre ezt a levelet küldték:

Ezt követően a rendőrségnek is kifejtettem, hogy

„ A motorkerékpárt a parkolóban leállítottam, ám újraindítanom nem sikerült; így betoltam egy általam biztonságosabbnak ítélt helyre, a betonelemek és körülbelül fél méterre a tiltó tábla mögé. Utóbb szerencsére sikerült elhárítanom a műszaki problémát, így el tudtam vinni a járművet.

Fentiek alapján a kiszabott szankció mellőzését, az eljárás megszüntetését másodlagosan a bírság összegének jelentős csökkentését kérem, mert az aligha lehetett a jogalkotói cél, hogy műszaki hibás járművet – amely nem hajt, hajtás hiányában a „behajtás” fogalmilag sem elképzelhető -  ne lehetne a forgalom szempontjából biztonságos helyre tolni. (A KRESZ  56.§ (1-7) bekezdése a műszaki hiba kapcsán éppen erre az esetkörre vonatkozik.) "

A rendőrség kedvesebb volt. Megszüntette a szabálysértési eljárást:

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

1.) A kapcsolattartás körében rendre felmerül, hogy „ …én a gyermekkel szoktam egyeztetni, nem egyeztetek az apjával, mert mi nem kommunikálunk.”

A kapcsolattartás körében a feleknek kell/ene egymással egyeztetni, és nem a közös gyermekkel, - akkor sem, ha a gyermek kora, ítélőképessége alapján ő maga is tudna nyilatkozni a kérdésben, hanem a különélő szülőnek a kapcsolattartás érdekében elsősorban gondozó szülővel kell ezt megtennie.

2.) A nevelési, pedagógia, egészségügyi kérdések és kiadások körében a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a gondozó szülőt terheli.

3.) Az életközösség megszakadásának későbbi időpontját megjelölő felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség, a bizonyítatlanság az ő terhére esik; a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa előadottak alapján és az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség a felek között.

4.) A gyermektartásdíj körében a gyermek indokolt szükségleteivel kapcsolatban az egyik fél által megjelölt másik által vitatott tételek esetén az előbbit terheli a bizonyítás, bizonyítatlanság ugyancsak az ő terhére esik.

5.) A bíróság a hivatalból történő bizonyítás keretében a felek tartózkodási helyéről környezettanulmányt, a gyermek vonatkozásában pedagógiai véleményt szerez be.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Közös megegyezéses bontás             

Apaság vélelme

Szülői felügyeleti Jog

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I.) Havi 25.000.-Ft tartásdíjig a Kúria iránymutatása alapján  - elvileg (1) - semmit nem kell vizsgálnia a bíróságnak az  indokolt – havi rendes -  szükségletek kapcsán, legfeljebb a szülő tartási képességét; azaz amennyiben a szülő igazoltan képtelen megfizetni ezen minimális összeget, akkor mehet lejjebb a tartásdíj.

II.) A jövedelem mellett a lakásköltséget és szükségeteket elegendő mindössze megjelölni. A Kúria álláspontja az, hogy a gyermek szükségletét a bíróság mérlegeli a havi rendes költségek körében, ami viszont rendkívüli és átlagot meghaladó költség annak kapcsán igazolandó a rászorultság ténye és a rendkívüli költség összegszerűsége. Rendkívüli költségek többek között például az allergia-gyógyszer, szemüveg, fogszabályzó.

III.) Elvileg nem lehet vizsgálni a tartásdíj mértéke kapcsán azt sem, hogy az adókedvezmény,t családi pótlékot ki veszi fel; ez a személy pedig rendre a gondozó szülő, a szülői felügyeleti jog gyakorlója.

IV.) A természetbeni tartás során is mérlegelendő a teherviselés aránya. A két szülő együtt 100%, viszont 50%-50%-os megoszlás nem lehet, csak attól eltérően állapítható meg a teherviselés aránya. (30%-70% - 40%-60% stb.)

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

(1) Megjegyzés:

Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

Elméletben semmi.

Kapcsolódó anyagok:

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Íme egy újabb gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Ezután a felek úgy nyilatkoznak, hogy egyezséget kívánnak kötni.

Ezután a felek érdemben tárgyaltak és létrejött közöttük az alábbi egyezség.

A peres felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból 2………. . napján született ………. utónevű gyermekük felett a szülői felügyeleti jogot teljeskörűen felperes (anya) gyakorolja azzal, hogy a gyermek sorsát érintő – jogszabályban meghatározott – lényeges kérdésekben a alperes (apa) szülői felügyeleti joga fennáll.

Felperes köteles a fenti kiskorú gyermeke tartására 20….. …. napjától kezdődően havonta előre esedékesen minden hónap 10-ig ….000 (…..ezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat megfizet azzal, hogy a jogosult kijelenti, hogy a kötelezettnek 20…. ….. napjáig tartásdíj hátraléka nincsen.

A felperes vállalja, hogy rendkívüli kiadásként a tb által nem finanszírozott egészségügyi ellátás költségét és a kötelező iskolai tábor költségeit félévre összesen …..000 (….ezer)forintot, egy évre összesen ….000 ( …. ezer) forintot, annak felmerülésekor megfizet az alperes részére a számla bemutatását követő 15 nap alatt a fent megjelölt összeghatárig.

Felperes jogosult a fenti kiskorú gyermeket minden héten szerdán az oktatási intézményben lévő foglalkozások végétől, de legkésőbb 18 órától magával vinni és  csütörtökön az oktatás kezdetére legkésőbb 7 óra 30 percre az iskolába bevinni. Iskola hiányában minden héten szerdán 8 órától a gyermeket jogosult magával vinni és csütörtökön 9 órára az alpereshez visszavinni.

Nyáron a felperes külön megállapodás hiányában jogosult a gyermeket minden évben június 18-án 9 órától július 19-én 19 óráig magával vinni azzal, hogy a felek minden év május 31-ig állapodnak meg. Karácsonykor minden évben jogosult a felperes a gyermeket december 24-én 9 órától magával vinni és december 25-én 10 órára az alpereshez visszavinni.

Páratlan évben a pünkösdi, húsvéti ünnepeket a gyermek az alperesnél, páros évben minden

évben a felperesnél tölti azzal, hogy a gyermeket jogosult a kezdő napon 9 órától magával

vinni és a záró nap 18 órára az alpereshez visszavinni.

A téli, tavaszi, őszi szünidő első felében jogosult a gyermeket magával vinni, a kezdő napon

9 órától a záró nap 10 órájáig azzal, hogy amennyiben a szünet páratlan napszámból áll, minden évben a többletnap az alperest illeti meg.

A gyermek átadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, ennek hiányában az alperes mindenkori lakóhelye. Visszaadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, iskola hiányában az alperes mindenkori lakóhelye, időszakos kapcsolattartás esetében az alperes mindenkori lakóhelye.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül, de a kezdő időpontot megelőzően legalább 24 órával hitelt érdemlő módon kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül azonos időtartamban pótolni kell.

A folyamatos kapcsolattartás esetében a kapcsolattartást a következő héten hétfő reggel 9 órától kedd reggel 10 óráig kötelesek pótolni.

A nyári kapcsolattartást július 18-tól augusztus 19-ig ugyanazon kezdő időponttól és záró időpontig, a téli, tavaszi, őszi szünidőt annak második felében, ugyanazon kezdő és záró időponttal azzal, hogy az ünnepnapokat a felek nem pótolják.

A felek megállapodnak abban, hogy az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.  

A peres felek megállapodnak abban, hogy a …………szám alatti ingatlan használatát a felek az alábbiak szerint osztják meg:

A vázrajzon a …… m2-es lakószoba, továbbá a ………. m2-es tároló a pincében a alperes, a vázrajzon a …… m2-es és a …… m2-es lakószobák az felperes kizárólagos használatába kerülnek az egyéb helyiségek közös használata mellett.

Ezután a bíróság meghozta és kihirdette az alábbi

 I.- v é g z é s t.

A bíróság a felek egyezségét a Pp.239.§.(1). bekezdése alapján jóváhagyja.

A végzés ellen a kihirdetéstől számított 15 nap alatt, jelen bíróságon benyújtandó, Fővárosi

Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

Felperesi képviselő:

Felperes a végzést tudomásul veszi, fellebbezési jogáról lemond.

Alperes:

A végzést tudomásul veszem, fellebbezési jogomról lemondok.

A bíróság tanúsítja, hogy az I. számú végzés a mai napon jogerős.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

 Thököly út 58-60. Budapest 1146   info@tokar.hu   +36 1 343 44 36

 +36 1 343 44 36  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I. A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A közös vagyon megosztása egyrészt a vagyonközösség tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek szétosztását jelenti, másrészt az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is.

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása.

Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Az egységes rendezés ellenpéldája, amikor a felek egyéb vagyoni vitájuk mellett a közös házon fennálló tulajdoni arányukat külön perben lezárták, és ott arra jutott a bíróság, hogy nem 50%-50%, hanem 30%-70% a tulajdoni arány közöttük. A fennmaradó vagyonra folyó újabb perben ezen korábbi döntést furcsállta a bíróság, de szerintem belefér: egy adott elem aránya legalább eldöntött, és a fennmaradó vagyonelemek elosztása pedig ezen korábbi – egyébként jogerős – döntés  figyelembevételével történik majd.

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

II. Ha tehát nem külön tételeket perelnek a felek, akkor kénytelenek vagyonmérleget készíteni az egyes vagyontárgyak életközösség-megszűntekori érték-megjelölésével, és az adott tételek elszámolási igényével, majd az életközösség megszakadása követően az adott fél által a közös vagyonra fordított kiadásokkal, amelyek megtérítését kérhetik a felek.

Az így elkészülő vagyonmérleg-táblázatnak tételes listának kell(ene) lennie, a fenti időpontokkal, az egyes dolgok akkori és mostani értékek-, birtokállapot megjelölésével: most kinél van az adott dolog, kinél legyen majd a döntést követően. Azaz a egyes dolgok milyen módon történő rendezését szeretnénk kérni a bíróságtól.

Az idevágó kommentár szerint: „A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.

A törvény ebben a §-ban nem tartalmazza, de a rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak egymással nemcsak vagyoni, hanem elsősorban érzelmi kapcsolatban élő személyek, akik pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoznak. Az a követelmény, hogy a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt, a 4:4. § alapelvi szintű rendelkezéséből következik.

A megtérítési igény elszámolásánál vagyonközösség megszűnésekor fennállt értékből és állapotból kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 Thököly út 58-60. Budapest 1146   info@tokar.hu   +36 1 343 44 36

 +36 1 343 44 36  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házassági életközösség megszűnik.

A kialakult gyakorlat szerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll és annak rendszerint tartalmi elemei a közös háztartás, a közös gazdálkodás, illetve a bensőséges személyi viszony.

A különélés az életközösség megszakadását jelenti. Nem állapítható meg viszont az életközösség végleges megszakadása például akkor, ha a házastársak érzelmileg elhidegültek, de köztük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés megmarad.

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

Ez így kellően prózain hangzik, de nem is várható el több a Ptk.-tól és a kommentárjától.

Az életközösségnek nem csak a házasság végével, de azt megelőzően is lehet jelentősége: amennyiben az életközösséget házasság követi az életközösség kezdő időpontja – házasság fennállta – életközösség megszakadása egységbe olvadhat annak vagyonjogi következményeivel azaz a házastársi vagyonközösséggel együtt. (Másként alakul a helyzet például házasság alatti vagyonközösség megszüntetésnél, eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződésnél.)

Ha például 2 évet együttélés után kötnek házasságot a felek, és a házasságot megelőző két évben szerzett értéket az egyik fél, azt jó eséllyel úgy próbálja majd különvagyonává tenni, hogy a házasságot megelőző életközösség fennálltát, illetve annak szakadatlan voltát igyekszik megkérdőjelezni. Például: találkozgattunk, csak egy bőröndöm volt ott, max a fogkefém stb.

A házasság végével is felmerülhetnek olyan kérdések, hogy bár ki nem állták a felek egymást, de mosott, főzött egyik a másikára (közös háztartás), ami az életközösség fennállta irányába mutat, azonban mérlegelni kell, hogy gazdálkodásuk mennyiben volt közös vagy esetleg elkülönült és ennek fényében lehet meghatározni az életközösség fennálltát vagy hiányát, amely kihatással lesz a vagyonközösség időtartamára, azaz például az érzelmi elkülönülés után szerzett vagyon sorsára.

Ha tehát az érzelmi elhidegülést követően szerez vagyontárgyat a házaspár az abból részesülni kívánó igazolni próbálja, hogy volt közös gazdálkodás a felek között (egy bankszámláról fizették a felek a kiadásaikat) a másik fél pedig előveheti, hogy már a hűtőben is külön polcon tartották az élelmiszert és ez a gazdálkodás elkülönülésére utal.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 Thököly út 58-60. Budapest 1146   info@tokar.hu   +36 1 343 44 36

 +36 1 343 44 36  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

A házassági bontóper (válóper) minden esetben keresetlevélel elindul, akár  megegyeznek a felek  akár nem. Aki beadja a keresetet az lesz a perben a felperes, a másik fél az alperes. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek ezen a nyomtatványon kell előterjesztenie a keresetet, de más   a hivatkozási alap ha megegyeztek a felek, megint más ha nem tudnak egészséget csatolni a beadványukhoz.

Ha a keresetlevél megfelel a feltételeknek (csatolták a házassági anyakönyvi kivonatot, a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát stb.), azt megkapja a másik fél, akinek 45 napja lesz írásbeli ellenkérelmének előterjesztésére. Amennyiben egyetért a keresettel vagy nem reagál rá, akkor a keresetlevél szerinti döntést hoz a bíróság, tehát úgy dönt, ahogy az a felperes kérelmében szerepelt. Ha egyezséget csatolnak a keresethez, akkor azt hagyja jóvá a bíróság, amennyiben a jogszabályoknak és a felek akaratának megfelel.

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

A bontóper illetéke 30.000.- Ft.

Amennyiben nincs egyezség, tehát klasszikus per folyik a felek között, akkor részletesen le kell írni a felek történetét – ez lesz a tényállás -,  csatolni kell bizonyítékot – okiratok és tanúk megjelölése - és majd ezek alapján dönt a bíróság. Ha viszont egyezséget kötöttek a felek, nem kell bizonyíték, hiszen a felek egyezően nyilatkoztak a megállapodásukban.

Egyezség esetén akár azonnal születhet döntés az első tárgyaláson, ha közös kiskorú gyermek van, akkor a második tárgyaláson.

Ha nincs megállapodás a felek között, akkor viszont minden kérdés tisztázni kell – hiszen az egyik fél állít, a másik azt kétségbe vonja -, bizonyítani kell az előadottakat (a házasság megromlására vezető okokat, a gyermek szükségleteit, felek jövedelmi és vagyoni viszonyait, a felek gyermeknevelési alkalmasságát stb.)

A perlekedés heteket, hónapokat vehet igénybe; a megállapodással egy-két tárgyaláson lezárul a válóper főleg, hogy ha megállapodtak a felek és egyezséget hagy jóvá bíróság általában a fellebbezésről is lemondanak a felek és akkor a kihirdetés napján jogerős lesz az egyezséget jóváhagyó végzés.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

 Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Foglaló: Amennyiben az adásvétel az eladónak felróható okból hiúsul meg, akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles a vevő részére megfizetni. Amennyiben a szerződés a vevőnek felróható okból hiúsul meg akkor a vevő az adott foglalót elveszíti. Amennyiben a szerződés egyik félnek sem felróható, illetve mindkét félnek felróható okból hiúsul meg, a foglaló a vevőnek visszajár.

Előleg: Az előlegként megfizetett összeg a szerződés meghiúsulása esetén mindenképpen visszajár a vevőnek, akár ő volt az oka a szerződés nem teljesülésének, akár nem.

Foglaló: A foglaló sorsa differenciált. Attól függ, hogy az eladó megtarthatja e a foglalóként átvett összeget illetve, hogy a vevő a kétszeresét köteles e visszaadni, melyikőjük felelős azért, hogy kútba esett az ügylet. Ha senki nem volt oka, vagy mindkét fél oka volt a meghiúsulásnak, azaz közös a felelősségük ebben, vagy egyikőjük sem felelős érte, szintén visszajár a foglaló a vevőnek.

Meghiúsulás: Ha nem megy végbe a jogügylet: például végül nem fizetik meg a vételárat, nem léphet birtokba a vevő vagy nem szerez tulajdonjogot stb.

Kapcsolódó oldalak:

• Haszonélvezet alapítás
• Haszonélvezeti jog értéke
• Tulajdoni lap és széljegy
• Ingatlan utáni adózás
• Lakás illetéke
• Függőben tartás
• Ajándék illetéke
• Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

 Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó

• leszármazóját,
• házastársát és
• szülőjét,

ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne ***.

A kötelesrész annak az egyharmada, ami egyébként törvényes örökösként járna.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.

Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Életszerűen a dolog a következőképp merül fel:  a szülőnek egyik gyermekével rossz a kapcsolata, így végrendeletben mindent a másikra hagy. Ebben az esetben is kérheti a „kisemmizett” gyermek, hogy a hagyaték harmadát neki adják át és számoljon el vele a testvére, a végrendeleti örökös.

Ha a szülő még életében elajándékozta a számára kedvesebb gyermeknek a hagyaték tárgyait – azaz tulajdonképpen üres a hagyaték – az csak abban az esetben megoldás, ha ezt a halálát megelőző tíz éven túl tette, vagy úgy rendelkezett a végrendeletben, hogy ennek az ajándéknak az értékét kifejezetten nem kéri betudni a hagyaték egészébe, azaz ahhoz azt nem kéri hozzászámítani.

Megjegyzés: ***

A polgári törvénykönyvről:

7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

7:80 (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]

(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

7:82. § [A kötelesrész mértéke]

(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Ingatlan-átruházásra irányuló szerződéskötéskor az ügyintézés menete a következő:

• az ingatlan, valamint a szerződő felek adatainak és lehetőség szerint személyi okmányainak megküldése e-mailben,
• a tulajdoni lap lekérése,
• a fizetési feltételek, ütemezés, hiteladatok egyeztetése, tanácsadás az adó és az illeték körében,
• az adásvételi szerződés tervezetének megszerkesztése, és valamennyi érintettnek történő megküldése,
• a szerződő felek és hitelintézet javaslatainak átvezetése,
• a szerződés aláírására történő időpont egyeztetés,
• a szerződés aláírása, ellenjegyzése, díjak rendezése, bejegyzési engedély letétbe vétele, NAV adatlap kitöltése,
• a szerződés és a NAV adatlap földhivatali benyújtása, földhivatali eljárási díj /6.600,-Ft/ benyújtással egyidejű megfizetése,
• a hozzájáruló nyilatkozat (bejegyzési engedély) földhivatali benyújtása a vételár megfizetésekor,
• földhivatali ügyintézés és jogi képviselet az ügylet lezárultáig, azaz a vevői tulajdonjog bejegyzéséig.

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/