Jogról közérthetően

JOG

Közös Megegyezéses Válás Egyezsége

2019. október 05. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Így fest egy kellően (bár szerintem inkább túlzóan) részletes, gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Közös megegyezéses bontás                 Apaság vélelme                  Szülői felügyeleti Jog

family-3090056_960_720.jpg

I. A peres felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolatukból ... -én született ... utónevű gyermek  vonatkozásában a szülői felügyeletet a felperesi anya gyakorolja.

Az alperesi apa a szülői felügyeleti jogokat a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések - a kiskorú gyermekek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása – kivételével nem gyakorolhatja.

II. Kötelezi magát az alperes, hogy a fent nevezett gyermek tartására  ... -től kezdődően, minden hónap 10. napjáig, havonta előre megfizet a felperesnek ... -Ft határozott összegű gyermektartásdíjat. 

A felek megállapodnak abban is, hogy a gyermektartásdíj összege ... -től kezdődően évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül módosul.

III. Az alperes a gyermeket folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult minden páratlan héten csütörtökön a nevelési, oktatási intézményekből a  foglakozások végeztével magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni. 

Jogosult továbbá páratlan pénteken 18.00 órától vasárnap 18.00 óráig a gyermeket magával vinni.  Páros héten héten szerdán és csütörtökön a foglalkozások végeztével a nevelési, oktatási intézményekből jogosult a gyermeket magával vinni, és köteles őt másnap reggel a nevelési, oktatási intézményekbe az intézmények által előírt időpontra visszavinni.

Időszakos kapcsolattartás keretében a rövidebb (óvodai, iskolai) szünidők első felében a kezdőnap 8.00 órától a zárónap 18.00 órájáig viheti el a gyermeket az alperes.

A karácsonyi ünnepeket a téli szünet időtartamából, a húsvéti ünnepeket a tavaszi szünetből le kell vonni, és a fennmaradó napok felezendők. Ha páratlan napszámú nap áll rendelkezésre, akkor a gyermekek apa általi visszavitele a felezőnap 12.00 órája.

A nyári szünidő alatt az alperest 2x8 nap időtartam kapcsolattartás illeti meg, melynek beosztásáról a szülők minden évben május 15-ig kötelesek megállapodni. Eltérő megállapodás hiányában a kapcsolattartás az alperest minden évben július 07-től 17-ig és augusztus 15-től 25-ig a kezdőnap 8.00 órájától a zárónap 18.00 órájáig.

A páros ünnepek tekintetében a húsvéti ünnepek alkalmával az apa páros években nagypéntek 8.00 órájától nagyszombat 18.00 órájáig, míg páratlan években húsvét vasárnap 8.00 órától húsvét hétfő 18.00 órájáig viheti el a gyermeket.

A pünkösdi ünnepek másnapján 8.00 órától 18.00 óráig illeti meg az apát minden évben a kapcsolattartás.

A karácsonyi ünnepeket illetően az apa páros években december 24-én 8.00 órától 16.00 óráig és 26-án 8.00 órától 18.00 óráig jogosult magával vinni a gyermekeket, páratlan években pedig december 24. 16.00 órájától december 25. 18.00 órájáig.

A gyermekek átadásának és átvételének a helye – ha a fenti rendelkezésekből más nem következik az  anya lakóhelye.

Az anya köteles a gyermeket a kapcsolattartás kezdetekor az apának megfelelően felkészítve átadni és a kapcsolattartás végeztével a gyermekeket fogadni.

A felek a kapcsolattartás előtt legalább 24 (Huszonnégy) órával kötelesek egymást a kapcsolattartás előre látható akadályáról lehetőleg írásban vagy egyéb ellenőrizhető módon értesíteni. Ha a kapcsolattartás az anyánál vagy a gyermekeknél felmerülő ok miatt marad el, azt a következő héten azonos időtartamban vagy a szünidő további részében, azonos időtartamban pótolni kell.

A kapcsolattartás fentiek szerinti pótlásának abban az esetben is helye van, ha az az apának fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Hat hónapon túl pótlásnak helye nincs.

Az apa felügyelet nélkül jogosult a kapcsolattartásra.

Az apa abban az esetben viheti a gyermekeket a kapcsolattartások idején külföldre, ha az utazás kezdőnapját megelőzően legalább egy héttel, írásban vagy e-mailben tájékoztatja az anyát acélország és a tervezett  hely megjelölésével a tervezett utazásról.

IV. A peres felek megállapodnak abban, hogy az ... szám alatti lakóingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítják fel.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Szülői Jogok

A szülői felügyeleti jog (SZFJ) bíróság általi szabályozásakor minden szülő azon aggódik,  hogy pontosan mitől is fosztja meg őt a bírói döntés, amennyiben a másik szülőt jogosítják fel teljeskörűen ezen jog gyakorlására. Vannak persze akik nem aggodalmaskodnak, ám ennek a hozzáállásnak is  lehetnek hátulütői.

teddy-bear-440498_1280.jpg

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás    

     Apaság vélelme

Ha a felek nem tudnak megállapodni közös SZFJ -ben, akkor a bíróságnak valamelyik felet kell feljogosítania erre, közös felügyelet csak egyezség esetén lehetséges.

Az SZFJ  esetében „a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.” (Ptk. 4:167.§ (2) bek.)

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

  • neve meghatározásának,
  • gondozásának,
  • nevelésének,
  • tartózkodási helye meghatározásának,
  • vagyona kezelésének,
  • törvényes képviseletének jogát és kötelességét,
  • a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. ((Ptk. 4:146.§ (2) bek.)

A fentiek közül – napi - praktikuma gondozásának, nevelésének, tartózkodási hely meghatározásának, vagyon kezelésének, törvényes képviseletének van.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Függetlenül attól, hogy az SZFJ egyik szülőnél ragadt-e, vannak kérdések, amelyben mindkét szülőnek nyilatkoznia kell (ha nem korlátozták, vagy vonták meg ezen jogát a fel nem / nem fel jogosított szülőnek). Ezek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések:

- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,

- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,

- állampolgárságának megváltoztatása és

- iskolájának, életpályájának megválasztása.

A fentiek közül – szintén napi - praktikuma, a gyermek szülőjével azonos lakóhelyen kívüli tartózkodási hely, huzamos időtartamú külföldi tartózkodási hely kijelölése, iskolája, életpályája megválasztásának van.

Fenti kérdésekben tehát a szülők akkor is közösen gyakorolják SZFJ jogaikat, ha az egyikőjüké a kizárólagos / teljeskörű SZFJ. (És a másik szülő ezen jogát nem korlátozták.)

A - teljeskörű - SZFJ megszerzéséhez kapcsolódó - szerintem - leglényegesebb következmények:

  • Az azt megszerző fél követelhet gyermektartást a másiktól,
  • Az SZFJ napi szintű kérdései: gyermeket érő baleset esetén az esetleges orvosi beavatkozás jóváhagyása, a gyermek iskolai tanulmányainak napi nyomon követése (ellenőrző jóváhagyása, osztálykirándulással, egyebekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekben történő döntés) stb.

 

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Házasság felbontása - közös megegyezés

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás      

   Apaság vélelme   

Szülői felügyeleti Jog

I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni. Ezért születik az eljárás végén egyezséget jóváhagyó végzés és nem ítélet.

Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):

a közös gyermek tekintetében:

-  a szülői felügyelet gyakorlása,

- kapcsolattartás,

valamint:

- a gyermek tartása,

- a házastársi közös lakás használata,

- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.

Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik  a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.

II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.

A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)

Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:

  • Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),
  • Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),
  • Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.
  • Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****
  • Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)

 

  1. Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
  2. Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...

Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.

Válóper

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.

**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett  az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. / Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen... / mégsem, mert bár kitűzte, de beteget jelentett, így más tárgyalta le az ügyet. Hiába no, szakmai presztízs is van a világon! / A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.

Egyébként mindössze arról volt szó, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...

Tulajdoni lap széljegy

www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

Egy - majdnem - tökéletes tulajdoni lap:

Korábban ecseteltem, hogy a tulajdoni lap III. RÉSZE kapcsán akkor van helye örömnek, ha nincs rajta semmi. Nos, az alábbi tulajdoni lap pont ilyen! Attól tehát nem kell tartania a(z újabb) vevőnek, hogy bármilyen teher korlátozni fogja az ingatlan használatában, amennyiben a lenti ingatlant megveszi.

Attól viszont inkább, hogy alapvető hiba van az I. RÉSZ felett: Az ingatlanon korábban túladtak... A régi "tulaj" már nem(biztos); az új "tulaj" még (biztos)nem tulajdonos, ugyanis a korábbi szerződés alapján indult földhivatali eljárás még nem zárult le.

Klasszikus patthelyzet:

Ha a II. RÉSZben tulajdonosként feltüntetett szeretné eladni  az ingatlant, rögtön felmerül, hogy:

- " Hé, kis pajtás! Hányszor szeretnéd elpasszolni ugyanazt? "

Ha a széljegyen szereplő lép fel eladóként:

- " Talán előbb meg kellene venned, nem? Majd aztán eladhatod! "

Persze előfordulhat, hogy csak adminisztrációs csúszás van a háttérben, és a széljegyen sorban álló vevő be tudja jegyeztetni magát tulajdonosnak.

Addig azonban életveszélyes belemenni a vásárlásba, hiszen nem tulajdonostól nem lehet szerezni, vagy ha mégis - mint reménybeli tulajdonos - az csak kötelmi (szerződéses) igény lesz ***/ a földhivatal közhiteles nyilvántartásának ismeretében, abban bízva, bár az nem sok jóval biztat /, aztán az újabb vevő hajkurászhatja az eladóját, az meg esetleg az ő eladóját, hogy végül felkerülhessen a neve a tulajdoni lapra****(nem széljegyként, hanem tulajdonosként); már ha egyáltalán technikailag és jogilag kivihető a dolog.

Ingatlan

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Ha utóbb gáz van, tulajdonjogunk bejegyzését nem követelhetjük - ja dehogynem, csak elhajtanak -, legfeljebb csak a teljesített kifizetéseink és a kárunk megtérítését. 

**** Az új vevő gondja lesz - ha mégis leszerződik -, hogy a korábbi ügyletet - majd azt követően a sajátját - átvezettesse a földhivatali nyilvántartáson, ami egyszerűbb ha csak adminisztrációs hiba történt kissé bonyolultabb; ha pl. azért nem jegyezték be az előző vevőt, mert nem fizette ki a vételárat...s0404201701131906387tqfxajtxs8g-105188527-1-105188530_pdf002.jpg

 

 

Elévülés

Az elévülés az időmúlás jog(keletkeztető)hatása, amelynek következtében a követelés nem érvényesíthető bíróság útján.* Az indoka a bizonytalan helyzet keretek közé szorítása: akinek nem volt fontos évekig a követelése, nem tett semmit azért, hogy a pénzéhez jusson, az magára vessen. A követelések – főszabály szerint – öt év alatt évülnek el.** Az elévülést „elvileg” nem lehet hivatalból figyelembe venni, tehát hivatkozni kell rá. Magyarán: mindig elő kell venni, legfeljebb nem jön be.

444.jpg

Az elévülés a jogvesztésnél annyival „jobb” csak - „jobb”, amennyiben a jogosult oldalon állunk -, hogy az elévült tartozását rendező fél, a teljesítését nem követelheti vissza. ***

Ha az elévülés megszakad, az a félbeszakadás pillanatától újból és elölről kezdődik, tehát ha az öt éves elévülési időbe eső igényem az esedékességét követő ezredik napon bíróság elé viszem / és persze teljesülnek az egyéb törvényi feltételek /, újra elkezd ketyegni az öt év.

A korábbi Ptk. szerint a kötelezett írásbeli felszólítása is megszakította az elévülést, azaz ha az elévülési időn belül írásban (igazolhatóan) felszólítottam a kötelezettet a teljesítésre, az elévülés számítása kezdődött elölről. Ha anno négy és fél évente megléptem a fentieket, akár évtizedes távlatból is nekikezdhettem pereskedni, ha épp úgy jött ki jobban a lépés.

Az új Ptk. leépítette az írásbeli felszólítást. / Lehet vele játszani, csak nem szakítja meg az elévülést. /

Megszakítja viszont: ****

  • A tartozás elismerése. (A kötelezett ismeri el, és azt a jogosultnál teszi meg; rendez valamennyit a tartozásából, kamatot fizet. / Jó vicc, 0.9% /)
  • A megállapodás módosítása, egyezség. (Nyilván: ugyanarra nézve ismét megállapodunk, változtatunk rajta, egyezkedünk, sőt: egyezséget is kötünk.) 
  • A követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. / A régi Ptk. szerint elegendő volt az eljárás megindítása - keresetlevél benyújtása -, ez ma már nem jó semmire. / A kártérítéseknél – ha a kárt bűncselekménnyel okozták, - a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje szerint alakul a polgárjogi elévülés is. ***** A keresettel történő igényérvényesítéssel (+ jogszabályi többletfeltételek) egy tekintet alá esik a perbehívás, beszámítás, és a fizetési meghagyás kibocsátása is. 
  • A követelés csődeljárásban történő bejelentése. 

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az elévülés nem minden esetbe öt év, az akár a felek megállapodása alapján is módosítható. / Persze… megveszem a szomszéd robogóját, és azon fogunk rugózni, hogy „kössünk ki 2 év 4 hónapot, nem is! Legyen inkább 3 év 9 hónap!”  Ugyan már! /

Viszont jogszabály (sőt: törvény) is ismer kivételeket. A Ptk.-ban is akad pár, mivel azonban viszonylag kevesen szállítmányoznak / fuvaroznak (egy-egy év), mondok egy másik kivételt:

A gázszolgáltatóval kötött elosztóhálózat-használati szerződés alapján keletkező igény / talán így ismerősebb: gázszámla / elévülési ideje két év. ****** Ha tehát a gázszolgáltató a számlát anélkül követeli két éven túl, hogy az elévülést megszakította volna – fizetési meghagyást bocsátottak volna ki, keresetlevelet nyújtott volna be / + jogerős érdemi… / stb. – a követelése elévült. Ha mégis kifizetjük az elévült számlát, buktuk a megfizetett összeget, hiszen élő igényt teljesítettünk önként annak ellenére, hogy teljesítésre a bíróság sem kötelezhetett volna. Ennél bosszantóbb dolog pedig tényleg kevés van. *******

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

* Ptk. 6:21. § [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.

** Ptk. 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.  (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.  (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.  (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

*** Ptk. 6:23. § [Az elévülés joghatásai]  (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. (2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. (3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

**** Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása]  (1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

***** Ptk. 6:533. § [Elévülés] (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (2) A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.

****** 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról: 28/A. §  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

******* Ha nem dobjuk be a perben az elévülést, simán megítélhetik a tartozást, aztán meg jön a végrehajtó, hiszen akkor már egy perben született ítélet lesz az alap és nem az amúgy elévült tartozás; tehát a lustaságunkkal/figyelmetlenségünkkel bírói úton ki nem kényszeríthető igényt is kikényszeríthetővé konvertálhatunk.

Lakás-, ház és (2017-től, úgy általában) ingatlan utáni adózás

 www.tokar.hu

 Lakás illetéke      Függőben tartás 

Dióhéjban: lakás, ház és egyéb ingatlan eladása után - az ingatlan szerzését követő ötödik év elteltével - nem kell adózni az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény) 62.§ (6)  bekezdése szerint. Kár is tovább olvasni. Ennyi.

A lényegtelen(nek tűnő) részletek iránt érdeklődők kedvéért:

Adózás szempontjából - 2016. december 31-ig - az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés/minősítés volt a döntő, és nem a tényleges használati mód azaz, ha  lakásnak használtuk a nyilvántartás szerint műhelynek, garázsnak stb. minősített ingatlanunk, akkor 15 év elteltével is adózhattunk utána (2017. január 1-től egységes a lakó és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok megítélése), ha jövedelem szerzése mellett értékesítettük, nem is beszélve arról, hogy pl. a garázs nem lövi ki a szerzési illetéket.

money-168025_640.jpg

Érdemes tisztázni, hogy az adónak semmi köze az illetékhez. Az illetéket a tranzakció után fizeti a szerző fél (mindenképp, és fix 4%-on), adózni az eladás utáni bevétel (jövedelem) után kell/ene/, idővel arányosan "lecsúsztatva".

Azaz az első kérdés: többért adjuk e el az ingatlant, mint amennyiért szereztük, hiszen a többlet a jövedelem. Ha a válasz nemleges (ugyanannyiért, vagy kevesebbért adjuk el, mint amennyiért vettük), nem kell adóznunk.

A jövedelem azonban nem feltétlen egyenlő a pozitív érték- / árkülönbözettel, hiszen az értékesítéssel szerzett jövedelemből lejön:

  • az eladott ingatlan megszerzésére fordított összeg,
  • az értéknövelő beruházás, és
  • az átruházással kapcsolatos kiadások.

(Szja törvény 62.§ (1) a.), b.), c.) bekezdés).

Ha a fentiek levonása után többlet (jövedelem) marad lakás vagy ház eladását követően, a szerzett többlet után adózni kell:

Ha 10 M-ért eladtam, a 8M-ért szerzett lakásom, és 1M levonható költséget (ráfordítás, beruházás) tudok igazolni, a 10 és a 8 közötti 2M-s többletből, csak 1M számít, így a jövedelmem alapja 1M forint lesz, amely a szerzés évében és az azt követő évben eladott ingatlan esetén teljes egészében adó alá esik (15% = 150.000.-Ft), a 2. évben csak a 90%-a (15%-on = 135.000.-Ft), a 3. évben a 60%-a (15% = 90.000.-Ft), a 4. évben a 30%-a (15% = 45.000.-Ft), az 5. évben és azt követően pedig 0%-a (15% = 0 Ft), adót kell fizetni.

A jövedelemszerzés időpontja (az évforduló számításának kezdőnapja)  adásvételi szerződés földhivatali iktatásának napja.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

(C)

A tulajdoni lap értelmezése

A tulajdoni lap részei:

www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            

Lakás illetéke   

Függőben tartás 

  • Legfelül találjuk a helyrajzi számot, ez azonosítja be fixen az ingatlant a földhivatali adatbázisban.

  • A helyrajzi szám alatt találjuk az ingatlan címét, ami sokszor eltér a lakcímkártyán feltüntetett címtől, de a szerződéskötéskor a földhivatali adatokat kell követnünk.

  • Az I. RÉSZ felett látható a széljegy. A széljegy egy folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyiratra utal, azaz benyújtottak valamit ám, annak kimenetele - kivált e egyáltalán joghatást - kérdéses még. A benyújtott irattal sok minden történhet: bejegyezhetik a benne foglaltakat, hiánypótlást adhatnak ki vagy elutasíthatják. A széljegy a benyújtást követő napon kerül fel a tulajdoni lapra. (Folytatás alább.)22.png

  • I. RÉSZ

  • Az ingatlan adatai (a lakás mérete négyzetméterben, a szobák száma, a közös tulajdonból a lakásra eső tulajdoni hányad) mellett a leglényegesebb dolog a lakás jellege, tulajdoni formája (magán lakás stb.). Eltérően alakul ugyanis a társasházi és a szövetkezeti lakások sorsa. A szövetkezeti háznál, lakásnál tipikus a tagok, tulajdonostársak elővásárlási joga, így ha őket nem értesítik az adásvételről, velük szemben hatálytalan lesz az ügylet.

  • A sor elején találjuk a bejegyző döntés  számát. Érdemes viszont végigfutni a sort, mert ott tüntetik fel a törlő végzést. Ha a sor végén ilyet látunk (törlés), akkor az adott sorban foglalt tény/jog/adat/teher már a múlté. Aktuális adatok (jog, tény, teher) esetén csak a bejegyzés és annak száma szerepel a tulajdoni lapon.

       II. RÉSZ

  • Az ingatlan tulajdonosainak adatait, és tulajdoni arányát tartalmazza. Itt is a sor elején találjuk a bejegyző döntés  számát. Érdemes viszont végigfutni a sort, mert ott tüntetik fel a törlő végzést. Ha a sor végén ilyet látunk (törlés), akkor az adott sorban foglalt személyek már nem tulajdonosok. Az a személy az aktuális tulajdonos, akinél csak bejegyzés - tehát nem törölték - és annak száma szerepel a tulajdoni lapon. 

  • Vásárolni csak tulajdonostól tudunk, hiszen hogyan is adhatná el másét az, akinek nincs köze az ingatlanhoz. Viszont lehet olyan tulajdonos is, aki nem szerepel a tulajdoni lapon: a házastárs. Érdemes tehát kitérni rá a szerződésben, hogy tárgya e házassági vagyonközösségnek az ingatlan.

       III. RÉSZ

  • Az ingatlan terheit tartalmazza (Elidegenítési-, terhelési tilalom, zálog-, végrehajtási-, haszonélvezeti-, szolgalmi, vezetékjog stb.).

  • A terhek csökkentik az ingatlan értékét, hiszen azok egy része a használatban korlátoz (szolgalmi, vezetékjog), más része a forgalomképesség (eladás) korlátja - hiszen az eladást megelőzően először azt kell rendezni a vételárból (végrehajtási jog), - megint más része egészében gátja az eladásnak (Elidegenítési tilalom).

  • A terhek esetén is a sor elején találjuk a bejegyző döntés  számát. Érdemes itt is végigfutni a sort, mert ott tüntetik fel a törlő végzést. Ha a sor végén ilyet látunk (törlés), akkor az adott sorban foglaltak már nem terhelik az ingatlant. Az aktuális terheknél csak bejegyzés és annak száma szerepel a tulajdoni lapon. Itt tehát akkor van helye az örömnek, ha vagy semmi nem szerepel a tulajdoni lap III. RÉSZében, vagy a sor végén ott van a bejegyző határozat után azzal egy sorban, az adott teher törléséről rendelkező határozat és annak száma.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Lakás adásvétel illeték-különbözete

Ingatlan utáni adózás          Függőben tartás 

Az ingatlan adásvétel („átruházás”) illetéke az ingatlan értékének 4%-a. Az illetékekről szóló törvény 21.§ (2) bekezdése viszont az alábbi kedvezményt biztosítja:

„Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.” ***

canva-key_-house_-house-keys_-home_-estate_-real_-mortgage-macvo9a6k1s.jpg

A fentiek szerint a kedvezmény 

  • csak lakásokra vonatkozik, tehát nem számítható be garázs, telek, nyaraló stb.,
  • magánszemély kell álljon az ügylet vásárlói oldalán és eladóként is természetes személyként (nem cégként) kell szerződnie,
  • csere vagy adásvétel lehet csak a jogcím,
  • az adásvételnek (eladás) a vevői szerzéshez képest (vevő fizeti az illetéket) +/- egy éven belülre kell esnie. (A vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik (Itv. 3.§ 3) bek. a), tehát a szerződés keltéhez képest + / - egy év)
  • Az értékesített ingatlan adásvételi szerződését a vásárolt ingatlannál eljáró ügyvéd másolatban csatolja a NAV B400-as nyomtatványhoz,
  • Amennyiben a vásárlást követően értékesíti másik, korábban már meglévő ingatlanát a vevő, azt utóbb kell bejelentenie a NAV-nál, még az illetékkiszabásról rendelkező fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt. Amennyiben a jogerő beálltáig nem adná el a vevő a lakását, ezt a tényt kell bejelentenie, amelyre tekintettel a NAV az illetékkiszabási eljárást - kérelemre - felfüggeszti,
  • Ha több lakást adunk veszünk, akkor mindig a egymást követő és megelőző ügyletek közül - az illetékfizetésre kötelezett választása szerint - a kedvezőbb értékűek oltják ki egymást, azaz azok számíthatóak be egymásba,
  • A régebbi gyakorlat szerint az ingatlanok értékének különbözete mínuszban is illeték alá esett. (10M-ért eladtam, 9M-ért vettem, tehát bár nem szereztem, akkor is fizetnem kellett a mínusz 1M után), ma már szerencsére nem ez az ügymenet.

További kedvezmény, hogy

  • az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Azaz, ha a vevő nincs még 35, első lakását szerzi max. 15M-ért, akkor 4% helyett csak annak felét kell lerónia illetékben: 300.000.-Ft-ot. A kedvezményt kérni kell a NAV-tól, kérelem híján a teljes összegű illetéket kell megfizetni.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Klasszikus trükk, hogy egy formális ajándékozással felsrófoljuk (szigorúan családon belül) az ingatlanunk értékét (na jó, azt nem max. az árát), hogy a majdani vásárlás esetén csökkenjen a vásárolt (drágább) és az eladott (így már nem/alig olcsóbb) ingatlan értékkülönbözete.

Az apaság vélelme

Annak az alapvetések miszerint „házasságban fogant gyermek apja a férj” *** a családi státusz rendezésére irányuló társadalmi érdek az elsődleges oka. A jogi vonatkozások (gyerektartás, öröklés stb.) tisztázása biztosítja, hogy a gyermek mindenképp tartozzon valakikhez, még ha ez a kötelék biológiai alapon sokszor meg is kérdőjelezhető. (A „kakukkfiókák” arányát a közvélekedés 10%-ra taksálja, de ez a kutatások szerint túlzottan optimista elképzelés.)

canva-family_-dad_-father_-children_-son_-daughter_-walk-mac4gwql-pq.jpg

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás    Szülői felügyeleti Jog


A klasszikus eset, amikor a férjnek kételyei támadnak, és megtámadja az apasága vélelmét. Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a házasfelek által tudott és elismert tény ellenére kényszeríti a férjre az apa szerepét a törvény:

Ügyfelem - a férje által is - tudottan az új párjától esett teherbe. A házasság felbontását viszont nem sürgette egyikőjük sem. Ez a "kényelmes" megoldás egészen addig tűnt jó ötletnek, amíg ki nem derült számukra, hogy a gyermek mindenképp a férj - azaz ügyfelem volt párja - nevére kerül a törvényi vélelem miatt még akkor is, ha megvan az igazi apa, el is ismeri az apaságát és ezt a férj sem kérdőjelezi meg.


A gyermek státusza ugyanis nem lehet rendezetlen. Ha pedig van férj, a jogszabály egyértelműen válaszolja meg a kérdést.

Miután az ügyfelem nem szerette volna, hogy gyermeke a férje vezetéknevét kapja, (és utólag - rengeteg macerával – kelljen elintézni a "lemondást" illetve az apaság elismerését) igyekeznünk kellett. A válás lebonyolítása ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, de a szerencse mellénk szegődött.


Az akkor hatályos 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18.§ (2) b) pontja csak az alábbi három feltétel egyszerre történő teljesítése esetén tette lehetővé az „azonnali” válást:

 a felek

  •  között legalább három éve megszakadt az életközösség,
  •  igazoltan külön lakásban élnek,
  •  rendezték a közös gyermek elhelyezését és tartását.


Minden más esetben békítéssel kezdődik az bontóper, majd pedig harminc napon túli időpontra tűzhet ki új tárgyalási időpontot a bíróság.****


A (vélelem alapján) „közös” gyerek az adott esetben még csak „útban volt” – azaz jog szerint (még) nincs -, így ezt a feltételt teljesítettük. Az életközösség megszakadásának időpontjára elegendő volt nyilatkozatot tenni. Minthogy a házasfelek szerették volna lezárni a dolgot, nem volt kérdés ilyen tartalmú egyező nyilatkozatuk.


A gond a harmadik feltétellel volt. A külön lakásban élést ugyanis okirattal kell igazolni. Itt szegődött mellénk a szerencse. A férj ugyanis – épp a bontóper napját megelőző pontosan három évvel és 3 nappal – a házasfelek közös címéről - a lakcímkártyája tanúsága szerint - másik címre jelentette be magát. És ez az alig több mint háromévnyi „különélés” tette lehetővé, hogy maradéktalanul megfeleljünk a törvény előírásainak. *****

A házasság felbontása tehát azonnal megtörtént, a felek tudomásul vették az ítéletet, így az jogerős lett.
A jogerős ítélet birtokában az ügyfelem hozzámehet a születendő gyermeke apjához, nyilván még a szülés előtt. ****** A gyermek tehát (már az új) házasságban született. Ha pedig a státuszát nem kérdőjelezi meg senki – ilyen személy pedig  nem nagyon akadt, – akkor a szüléskor már csak az új házassági anyakönyvi kivonatnak lehet jelentősége. *******

Ez még akkor is így van a törvény szerint, ha a gyermek nyilvánvalóan a korábbi házasság fennállta alatt fogant.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

(Az alábbiak régi jogszabályi hivatkozások. Minthogy az új lényegében egyezően szabályozza a kérdéskört, nem konvertáltam át őket.)

*** 1952. évi IV. törvény, Csjt. 35.§ (1) „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.”


**** Pp. 285.§ (4) 4) "Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot."


***** Ha jobban belegondolunk az ügyfelem késedelme kifejezetten kapóra jött, hiszen ha előbb adjuk be a keresetlevelet, valószínűleg korábban tárgyalják az ügyet. Ez esetben viszont nem lett volna meg a három év különélés, így kötelező lett volna békíteni a feleket, halasztani a tárgyalást azaz a baba mindenképp ezen korábbi házasság fennállta alatt érkezett volna; természetesen a válófélben lévő férj nevére.

****** Az első tárgyaláshoz képest pontosan egy hónapra írták ki az ügyfelemet, így nem várhattuk meg az ítélet postázására a - bíróság rendelkezésére álló - 30 napot. (Utólag kiderült, jól tettük.) Az ítélet írásba foglalására egyébként 8 nap van. Ennek elteltével szorgalmasan telefonáltam, ügyintézővel egyeztettem - a bíróval aláírattattuk - majd az ügyfelem személyesen vette át az ítéletet, (amit egyébként elgépeltek, így ott a helyszínen ki is javíttatta) és már szaladt is az anyakönyvvezetőhöz, hogy azonnal egybekelhessen (születendő) gyermeke apjával.


******* Csjt. 35.§ (3) "Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Jogképesség és a cselekvőképesség

A jogképesség és a cselekvőképesség fogalmának különbözősége legegyszerűbben az alábbi példával érzékeltethető: egy kft.-t (magát az alapító okiratot, illetve a virtuális jogalanyt) nem tudunk elküldeni vásárolni, legfeljebb a kft. ügyvezetőjét (törvényes képviselőjét). Az ügyvezető aztán majd eldönti, hogy a vásárlási szándékát (akaratnyilatkozatát) a cég javára (annak nevében eljárva) fejti ki, vagy a sajátjára. A különbség lényeges, mert az előbbi esetben a cég fizet, az utóbbiban pedig az ügyvezető, pontosabban fizikálisan mindkét esetben az ügyvezető, csak az elsőben a céges kártyáról, a másodikban a sajátjáról.

222.jpg

A gyakorlati különbség a jog- illetve a cselekvőképesség között az, hogy a jogképesség tulajdonképpen szerzőképességet takar azaz, az adott személynél meg is jelenhet a (más által) kifejtett cselekvés eredménye. A cselekvőképesség azt foglalja magában, hogy a „szerzési” szándékot ki képes (személyesen) kifejezni.

A dolog igazából innentől érdekes, mert (I.) minden ember jogképes: jogot szerezhet és kötelezettséget vállalhat, (II.) jogi értelemben akaratnyilvánításra egyedül az ember képes, ám közülünk sem mindenki. (A saját cselekvés eredményéből eredő - saját részre történő - szerzés tehát kizárólag cselekvőképesség hiányában maradhat el, - jogi értelemben "cselekvésre" csak az ember képes, - hiszen a jogképesség hiánya természetes személynél nem fordulhat elő).

Így a kérdés két módon vethet fel problémát: (I.) képes-e akaratnyilvánításra az adott természetes személy (az ember mindenképp szerzőképes /megjelenhetnek nála jogok és kötelezettségek/, a kérdés egyedül az, hogy személyesen tehet e jognyilatkozatot /cselekvőképes/, vagy törvényes képviselője útján /cselekvőképtelen, stb./). Illetve, hogy (II.) jogképes-e az adott szervezet, amely eleve cselekvőképtelen, hiszen ez a tulajdonság az ember sajátja. A jogi személy(iség) cselekvőképességét annak (természetes személy) képviselője (kurátora, ügyvezetője, elnöke, igazgatója) biztosítja.

Aki akaratnyilvánításra a törvény szerint is alkalmas (képes), az maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot. Az akaratnyilvánításra képes ember - ügyletkötés során - tehet jognyilatkozatot a saját javára, vagy máséra. Ha a máséra tesz, akkor annak képviseletében jár el, legalábbis reméljük (törvényes képviselő). Ahhoz, hogy ez a remény bizonyossággá erősödjön, szükség van képviseleti jogosultságának igazolására.

A más nevében és javára történő eljárás jól ismert példája (a gondnokság intézménye mellett) a jogi személy*** nevében történő joggyakorlás.

A jogi személy egy fikció, egy absztrakt fogalom, amely szerint bizonyos csoportokat együttesen, közösen illetnek meg jogok és terhelnek kötelezettségek (pl. állam, önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek stb.). Külső jogviszonyaiban a jogi személy nem személyek összességének, hanem egy (önálló) személynek számít. A jogi személy az ügyletei során – képviselőjének akaratnyilatkozatán keresztül - saját magának, mint jogi személynek szerez, illetve vállal kötelezettséget, tehát jogképes. A jogi személyt alkotó (természetes és jogi személy) tagoknak esetleges cserélődése nem érinti a jogi személy által vállalt kötelezettségeket és a megszerzett jogokat.
 
A címben említettek különbözősége tehát abban fogható meg, hogy a szerződést - legáltalánosabban - a szándék keletkezteti, amelynek kifejezésére kizárólag – természetesen a törvényi feltételek megléte mellett - az ember képes (cselekvőképesség). Amennyiben a - kifejezett szándék általi - szerzésre az adott személy jogszabály szerint alkalmas (jogosult/kötelezett lehet), akkor az adott személy jogképes.

Amennyiben szeretné, ha jogi kérdésekben egyedül kellene döntést hoznia, forduljon  hozzám bizalommal; legjobb tudásom szerint leszek segítségére!

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** Érdekesség, hogy pl. a betéti társaságnak egészen az új Ptk. hatálybalépéséig nem volt jogi személyisége. /Jogképesnek természetesen jogképes volt, és az ma is./ Komoly kapacitást fektettek egykori tanáraink azon rögeszméjük igazolására, hogy igenis van különbség a jogi személy kft., és a nem jogi személy bt. között, szerzési képességük terjedelme, korlátai stb. szempontjából. Megkímélve mindenkit az unalmas részletektől, elárulom, hogy nincsen és soha nem is volt; de mégiscsak izgalmasabb, hogy anno különbséget tettek köztük, különben az e tárgykörben kifejtett több évtizedes kutatómunkájuk - és az azért járó díjazás - veszett volna  kárba. Viszont ugyanazok, akik egykor (szinte) kikezdhetetlen logikával igazolták a Bt. - Kft. egyébként nem létező különbözőségét; most éppilyen kérlelhetetlenül érvelnek a két társasági forma azonos minősége mellett.

(C)