A perfelvételi tárgyaláson a békítés kísérlete mellett felajánlhatja a bíróság mediációt illetve a szünetelést.

A kormányhivatal jogi segítő szolgálata a bontóberben is rendelhet ki pártfogó ügyvédet. Az ügyvéd nélkül eljáró félek a bíróság megadja a szükséges eljárási tájékoztatást.

Az életközösség érzelmi - gazdasági közösség, amelynek része a szexualitás.

A KSH-s indexszelést tárgyév februárjától illik kérni, mert addigra jön ki az előző évi KSH inflációs adat.

A lakáshasználat kérdése, ha a felek utolsó közösen lakott ingatlana harmadik fél tulajdonában is áll, nem része a teljeskörű egyességnek és nem is szabályhatja azt a bíróság sem.

A szülői jogi tartalma: a népviselés, gondviselés, gondozás-nevelés, vagyonkezelés, gyámnevezés.

Az alkalmasabb szülő lesz a szülői joggyakorló.

A jövőt azt határozza meg, hogy vették ki a részüket  korábban a szülők a gyermekek gondozásból.

A bíróság nem dönthet arról, hogy hol lesz majd a jövőben kedvezőbb a helyzet a jelenlegi helyzetet ítéli meg, az alapján hoz döntést.

A szülők közötti nagy távolság kizárja a közös szülői felügyeletet, nem lehet két orvosa a két iskolája a gyereknek.

Közös Szülői felügyeletnél nem kell szabályozni a kapcsolattartást, de a tartózkodási helyet meg kell jelölni, ebben az esetben mindkét szülő nyújthat természetbeni tartást, ami azt is jelenti, hogy mellőzhető a tartásdíj.

Kizárólagos a szülői felügyeleti jog esetén merül fel a pénzbeli tartási kötelezettség  ( a kapcsolattartó félnél ).

A bontóperben – egyezség hiányában – a megromlás okait fel kell tárni; a bizonyításit teher az állító félen van, a másik fél vitatása esetén.

Szülői felügyeleti jogi pernek 20.200 forint az illetéke a tartásdíjnak  a havi tartás 12 szeresének 6%-a, amelyeket előzetesen nem kell leróni, azokat a per végén kell megfizetni.

Két felnőtt szülőnek felelősségteljesen, érdemben kell(ene) döntenie a gyermek sorsáról.

Ugyanazt is kérheti az alperes saját javára -  az illesse meg -, amit a keresetben a felperes rögzít a saját javára kérelemnként.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. A bontóperben ki szokott térni a bíróság az alábbiakra:

Peres felek iskolai végzettsége, nettó jövedelme, hányadik házasságuk a perbeli, meddig volt harmonikus a kapcsolat, mikor szakadt meg az életközösség mindenre kiterjedően - intim kapcsolat, érzelmi összefonódás, gazdálkodás. (Az élettársi kapcsolat kezdete az életközösség kezdete, ezt a jogalkotó és a jogszabály is így feltételezi.)

További bírói kérdések: volt e kísérlet az életközösség helyreállítására, végleges e a vállalási szándék - amit személyesen és külső befolyás nélkül hozott meg mindkét fél –, látnak e esélyt a kapcsolat helyreállítására. (Kötelező békítési kísérlet.)

II. A bíróság minden eseteben a közös gyermek érdekét tekinti elsőlegesnek: tartásdíj, kapcsolattartás esetében azaz, hogy nincs e veszélyeztetve a gyermek.

A kapcsolattartás szabályaitól - amiben megállapodtak  - a felek egyező akarattal eltérhetnek.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. A bontóperben legalább évre és hónapra meg kell határoznia a felperesnek az életközösség kezdetét és végét, amely időpontokat vitathatja az alperes, így erre is bizonyítás folytatható vitatásuk esetében. Ez praktikusan taktikai kérdés is, hiszen ez az idősáv lesz a vagyonközösség alapja, tehát rendre visszafelé gondolkodnak a felek: (- Mikor is vettük a lakást? Na, akkor még pont nem éltünk együtt/de.)

A keresetre és az előadott tényekre (vitatás) határozottan kell nyilatkozni – minden kérelem kapcsán –: ellenzi, nem ellenzi a teljesítését az alperes; a „ nem is tudom..”  nem határozott nyilatkozat.

II. A peres felek nyilatkozata egyezsegük esetén elegendő - itt ugye megállapodnak, a bíróság jóváhagyja a megállapodást ez a jóváhagyó végzése. Tényleges jogvita esetén – amikor nem egyeznek, lefut a bizonyítás – a jogvita érdemében ítélettel döntenek.

Ha ítélet születik, meg kell hallgatni az érintettet is – ítélőképessége birtokában lévő gyermek (a szülői joggyakorlás, kapcsolattartás kérdéseiben) – utóbbi kettő csak egységesen dönthető el, így ebben a kérdésben csak együtt köthető részegyezség is. / Van benne logika: a szülői joggyakorló a gondozó szülő, nála lesz a gyermek, a másik fél tart kapcsolatot és fizet tartásdíjat. /

III. A közös szülői felügyeletnél nem kötelező szabályozni a kapcsolattartási rendet, de ha mégis szabályozzák, azt végrehajtható módon kell megtenni: páros hétvége, hétköznap ettől eddig, szünetek első / második fele stb.

A kapcsolattartásnál annyiban van jelentősége a döntésbe foglalt felek közötti előzetes egyeztetésnek (A kapcsolattartás előtti 48 órával jelezve, ha közbe jött valami), hogyha az előzetes egyeztetés elmaradt - értesítés üzenetben, telefonon -, akkor a kapcsolattartás pótlása nem lesz lehetséges, így az a kérdés is felmerülhet, kinek milyen költsége származott a kapcsolattartás elmaradásából (lásd: feleslegesen kivett szabadság, „ott a költség ahol a gyerek” problémája).

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

"A házasság jó dolog, csak kicsit sokáig tart." - Eötvös József

Nem feltétlen a mai viszonyokra találták ki a házasságot, részben ezért is változott a jogszabály, hiszen a túlélő – új – házastárs akár a leszármazóknál is fiatalabb lehet, így lehetetlenítve el az eredetileg ezen intézményre szabott jogalkotói célt.

A házasság és az élettárs/aság között alapvető különbség – vagyonjogi szempontból -, hogy megfordul az alapbeállítás (ez így kissé sommás, akadnak mellékszálak): a házasságban minden szerzés közös, az bizonyít, aki a közös – egyenlő arányú - szerzés vélelmét (kivételekkel) vitatja: - „Nekem több jár a felénél!".

Az élettársaknál mindenki a saját javára szerez, ott az futhat a pénze után, aki azt szeretné igazolni, hogy ő tett pénzt a másik fél vagyonához. Utóbbinál tehát az kényszerül bizonyítani, aki a külön szerzés tényét - és arányát - vitatja.

A magyar jog szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (Ptk. 6:514.§(1).)

Nem gyakori Magyarországon, hogy az élettársak hivatalosan közjegyző előtt regisztrálnák a kapcsolatukat (bejegyzett élettársi kapcsolat.)

A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs a házassághoz hasonló jogkövetkezménye.

A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet. A közjegyző az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről végzést hoz, melynek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.

A Nyilvántartás kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség.

Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek vagy az életközösségük véget ér. (Ptk.6:514.§(2))

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel (vagyonjogi szerződés) rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba (közjegyző) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (Ptk.6:15.§(1))

A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet. (Ptk.6:15.§(2))

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. (Ptk.6:15.§(3))

Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak* minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Ptk. 6:516.§)

A vagyonszaporulat meglétét az igényt érvényesítő élettársnak, a különvagyont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.

Összegezve a fentieket az élettársak a magyar jog szerint önálló vagyonszerzők, nem jön létre közöttük olyan vagyonközösség mint a házastársak esetében.

Vagyoni viszonyaikat szerződésben a házastársakhoz hasonlóan vagyonjogi szerződésben rendezhetik, amelyet közjegyző előtt vagy ügyvéd előtt köthetnek és nyilvántartásba is vetethetik, az érvényességet azonban nem érinti a nyilvántartásba vétel vagy annak hiánya.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. Amennyiben huzamosabb ideig (hónapok, évek óta) nincs kapcsolata a különélő szülőjével a gyermeknek, a fokozatosság elve mentén (lassan), de törekedni kell a kapcsolat visszaépítésére.

A családjogi perek - általában is – elsősorban a közös gyerekekről szólnak, alapvetően a gyerek érdeke és joga a kapcsolattartás, ebben a helyzetben a szülői kötelességek megelőzik a szülői jogokat.

A kiskorú gyermeknél a szülőnek, nagykorú gyermek esetén a gyermeknek kell élen járnia a kapcsolttartás során.

A gondozó szülőnek a gyermek - külön élő szülővel történő - zavartalak kapcsolattartásának biztosítása a kötelessége.

II. A gyermek egészséges fejlődése érdekében sem lehet egyoldalúan kizárólag a gondozó szülőre terhelni a tartást. Az újabb gyakorlat szerint már nulla forint jövedelem mellett is felmerülhet akár ötvenezer forintos havi tartásdíj.

A rendes tartásdíj körébe a rendszeresen felmerülő költségek tartoznak – különóra, tábor stb. - még akkor is, ha utóbbi egyszer merül föl egy évben. A rendkívüli költségek az egyszer felmerülőek (nyelvvizsga, jogosítvány, tanulmányút, ballagás stb.) utóbbiaknál is arányosított a szülök teherviselése, de nem egyenlő arányú.

A rendkívüli költségekkel az a gond, hogy: nem fix összegűek, nem határidőhöz kötöttek, és nem végrehajtóak.

A teherviselés mértéke azért is eltérő a gondozó és a kapcsolatot tartó szülő közt, hiszen a mosás, főzés, vasalás is munka, amelyek a direkt pénzkereseti lehetőséget korlátozzák: előbbiek mellett a karrier kiesik. / Ezzel együtt is felmerülhet a kérdés: a kapcsolattartás során a gyerekkel felmerülő költség – pl. fagyi - melyik szülőre esik. Nos, a kapcsolattartó félre, azaz ebben az esetben: „ Ahol a gyerek, ott a költsége.”

A KSH-s infláció beépítése a tartásdíjba (automatikus inflációval történő éveleji emelés) az újabb (ismételt) perek megelőzését célozza.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Láthatóan komoly erőforrásokat fordított a hatalom a véleménynyilvánítás megregulázására már fél évtizede is: fénykép, video, civil- és egyenruhás állomány. A szabálysértési határozat bírósági úton történő megtámadása viszont - komolyabb szakmai kapacitás befektetésével - hozhat pozitív eredményt, azaz az eljárás megszüntetését.

I.)  A bírói gyakorlat szerint a különélő szülő tartási kötelezettségét elsősorban pénzben teljesíti, a fizetési kötelezettsége összegét alapvetően három tényező határozza meg:

 - a gyermek indokolt szükségleteinek költsége,

 - a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai,

 - a kötelezett teljesítőképessége. (A szülők a kiskorú gyermek tartásáról saját szükséges tartásuk korlátozásával is kötelesek gondoskodni.)

További szempontok a tartásdíj mértéke kapcsán:

 - a különélő szülő pénzbeli tartása nem eredményezheti a gyermek szűkös tartását: a gyermektartásdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az érdemi hozzájárulás legyen legalább a kiskorú gyermek indokolt alapszükségletei kielégítéséhez,

 - A tartási kötelezettségét a gondozó szülő elsősorban természetben teljesíti. Bár az ennek során a gyermeknek nyújtott mindennapi gondoskodása nem forintosítható, de annak a pénzbeli kiadások szülők közötti megosztása során – a teherviselés arányának meghatározásakor – meg kell jelennie, amiből következik, hogy a különélő szülő általában az indokolt szükségletek költségeinek a felét meghaladó összegű gyermektartásdíjat köteles fizetni.

Az arány tehát eltérő, az eltérés mértéke változó.

II.)  A különélő szülő teljesítőképességét és a tartásdíj mértékét a bíróságnak a peres felek valós jövedelmi helyzete – közvetlen és közvetett adatok – alapján kell megállapítania.

A gyermek indokolt szükségleteinek költségét csökkenteni kell gyermek neveléséhez az államtól kapott támogatás összegével (családi pótlék és a családi adókedvezmény).

A gyermektartásdíj összegének megállapítása során törekednie kell arra, hogy ne legyen jelentős eltérés a különböző háztartásban nevelkedő gyermekei részére a tartásra kötelezett által nyújtott pénzbeli tartás között.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A perrendtartás szerint: „Pp. 459. § (2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát… „

A fenti eljárási szabálynak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy az életközösség alatt vagyonközösség keletkezik, ám sokan abból indulnak ki, hogy a vagyonukat házasságkötésük előtt szerezték, így az különvagyonnak minősül.

Csakhogy a Ptk. szerint: „ Ptk. 4:35. § (1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

Azaz, ha a házasságot megelőzően a felek „együtt éltek” és ezen együttélést házasság követte (nyilván egymással), akkor a házasság előtti és utáni együttélés ideje házassági vagyonjog szempontjából egybeolvad.

A házassági bontóper (házasság felbontása, szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat és igény esetén házastársi tartás kérdései) és a házassági vagyonjogi per két külön dolog, egymástól függetlenül és időben elkülönülten is folyhat, de az életközösség időtartamát az előbbi bíróság mondja ki, a vagyonjogi per bírósága ezen időszakhoz már kötve van.

Ha tehát házastársunk azzal áll elő, hogy „ Tudjuk le gyorsan a válást, mondjunk valami fix időpontot az életközösségünkre, úgy sem számít… ”, érdemes résen lenni, mert ha beleegyezünk egy tetszőlegesen bővített életközösségi időszakba - ami már vagyonközösségi időszak is lesz egyben -,  az ezen időszak alatt (bármelyik házasfél által) szerzett ház, kocsi stb. is közös lesz.

Könnyen lehet, hogy a „gyorsan letudott” bontópert követően (akár sok évvel később) áll elő az ex, hogy „akkor rendezni kellene a vagyonközösségünket is..”, és csak akkor esik le a házastársának, hogy épp ezért bővítette az életközösség idejét anno a volt házastárs, hogy az akkori vagyonszerzés már beleessen ezen időszakba, és igényt formálhasson utóbb a házasságot megelőző együttélés alatt szerzett vagyon felére is.

A fenti hiba (szinte) jóvátehetetlen, mert az életközösség időtartama - jogerős ítéletbe foglalva - „szentírás”, az nem támadható utóbb; főleg akkor nem, ha felek egyezségkötését követően hagyta jóvá annak időszakát a bíróság:

Polgári Perrendtartás: „461. § A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

/ Btk. 235.§ (1) bekezdés /

Egyik barátom szenvedett pár éve balesetet, mint kiderült okozója is volt, a sérülések miatt büntetőeljárás indult ellene; amely nemrég zárult jogerősen.

A balesetet ketten hozták össze: ő a pirosnál álló sort kerülve motorral balról a záróvonalat átlépve és a gyalogos, akit elütött. A gyalogos körültekintés nélkül szaladt elé, egyébként tiltott helyen.

Az eredmény: mindkettőjük nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A büntetővégzésben az ügyészség másfél év eltiltást kért, és 250 napi elzárást a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére.

Ezt kissé sokalltuk, így tárgyalás tartását kértem, Ez kulcsfontosságú az ilyen ügyekben, ennek hiányában az ügyészi büntetővégzés emelkedik jogerőre. Elsőfokon egy évre mérsékelték az eltiltást, a 250 napi tétel maradt, mi viszont azt szerettük volna, ha csak arra a kategóriára tiltják el (A), amivel a balesetet okozta, így fellebbeztem a döntés ellen.

Nehezményeztem a fellebbezésemben, hogy az elsőfokú bíróság a tényszerűen álló sort mozgóban lévőnek minősítette – ezt az indoklást egyébként a másodfok meg is változtatta -, mert így olybá tűnt, a nagyobb veszélyességi faktorú előzést – mozgó sor melletti elhaladás – írja a vádlott terhére, az egyébként ténylegesen történt kikerülés – álló sor melletti elhaladás – értékelése helyett.

Azt is vitattuk, hogy ha ugyan záróvonalat átlépni nem is lehet – bár én ezzel sem értek egyet, hiszen műszaki hibás jármű mögött nem fogunk ítéletnapig vesztegelni, csak mert záróvonal van felfestve - , de tudományos alapon önmagában a balról kerülés manővere motorral nem jogszabálysértő:

A KRESZ 36. § (12) bekezdése alapján, " ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, „

Fenti szakasz helyes logikai és nyelvtani értelmezése csak az lehet, hogy motorral járművek mellett és között (tehát mindkét oldalról), míg kerékpárral csak jobbról lehet elhaladni, ekként a balról történő sor melletti  elhaladás motorral általában nem sérti a KRESZ-t, így nem is lehet a szankció szempontjából hivatkozási alap és a marasztaló döntés alapja. (Ha járművek között is haladhatok motorral az egyik járműsor mellett eleve balról fogok elhaladni.)

Mindezeket – és nyilván sok minden mást – a vádlott javára értékelte a Fővárosi Törvényszék, és miután az adott cselekményt (sor elejére gurulás lámpánál) csak motorral lehet elkövetni, csak az A járműkategóriára tiltották el a vádlottat.

Fentieknek abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy amennyiben csak adott járműkategóriára vonatkozik az eltiltás  (1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 18.§ (6) bek. a)), a tilalom végén automatikusan feloldják a tiltást, nem kell terápiás csoportban üldögélni, majd újra vizsgázni és nyilván a többi járművet, amire engedélye van az embernek – személygépkocsi, B kategória – a korlátozott eltiltás hatálya alatt is vezetheti.

És van még egy apróság: ha a járművezetéstől eltiltás másodfokú döntésére kocsival megy az érintett – ahol a döntés kihirdetésével azonnal beáll a jogerő - van minek szurkolni, mert ha véletlenül nem megy át a fellebbezés, akkor keríteni kell valakit, aki hazaviszi a kocsit.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

I.) Végre saját ügyemben hozott ítélet támasztja alá azon régi rögeszmémet, miszerint nem lehet díjat szedni ott, ahol megállni és várakozni tilos.

És akkor az ítélet:

Tényállás:

Az alperes által üzemben tartott személygépkocsi Budapesten, gépkocsi behajtására szolgáló kapu előtt, „X jellel” jelölt területen várakozott. A kerületben a parkolási rendszer üzemeltetője a felperes. A gépkocsi érvényes parkolójeggyel nem rendelkezett az ellenőrzés idején, ezért a felperes pótdíjat szabott ki. A felperes felhívta az alperest parkolási díj és pótdíj, valamint egyéb költségek megfizetésére. Az alperes a parkolási díjat és pótdíjat nem fizette meg.

Indoklás:

A perbeli esetben a gépjármű olyan területen állt, ahol nem vitatottan nem volt kijelölt várakozó hely, azt tábla nem jelezte, a területre felfestve a várakozóhely nem volt. Önmagában a fizető várakozó övezeten belüli parkolás ténye a parkolási díj fizetési kötelezettséget és ennek elmulasztása esetén a pótdíj iránti igényt nem alapozza meg. Azon területen, ahol a gépjármű állt, ezért parkolási díj nem kérhető.

A felperes igazolta a csatolt fényképekkel, hogy a perbeli helyszín várakozási övezetben van. A fényképeken látszik az is, hogy a perbeli gépjármű egy olyan helyen áll, ahol az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást akadályozza, továbbá ahol „X jelölés” van az útburkolatra felfestve.

II.) Tehát a várakozási övezet egy dolog, de az övezeten belül nem minden hely várakozó hely.

III.) A bíróság erre a jelölésre gondolt:

KRESZ 18.§ (1) s)

A KRESZ szerint tilos várakozni:

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

1. a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
3. c)^*  ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
4. d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
5. e)^*  az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

IV.) Ha valaki a "megállni tilos" vagy "várakozni tilos" jelzőtábla hatálya alatt áll meg, akkor a közterület-felügyelő bírságot kell, kiszabjon (mérlegelés nélkül).

A közterület-felügyelő hatósági jogkört gyakorol, ám a parkoló(órát) üzemeltető cég szerződéses „szolgáltatást” nyújt. A perbeli esetben viszont ezt nem tehette, hiszen a gépjármű olyan területen állt, ahol a várakozás tilos, így a szolgáltatása sem nyújtható. Ellenkező logika mentén úgy szedhetnének be pénzt a parkolásért, hogy a díj sokszorosára bírságolhatná egyidejűleg a hatóság a „szolgáltatás” igénybe vevőjét.

A klasszikus jogászi logika szerint a többen benne van a kevesebb, azaz a várakozásban benne foglaltatik a megállás, miután csak megállás után tud az ember várakozni.  / KRESZ 41.§ (2): Tilos várakozni, ahol megállni tilos. /

A várakozás célú használatért tehát nem lehet díjat szedni, ha a jármű parkolási helyén nem hogy várakozni, de megállni is tilos.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/