Tartásdíj minimuma

I. Az egyesség során a peres feleket döntésre nem presszionálhatja a bíró.

Már 2022-ben - a kúriai gyakorlat szerint - 42.000.-Ft-os havi tartásdíjra akár hajléktalan is lehetett marasztalni, 49.000.-Ft-ig prdig nincs különösebb bizonyítás a tartásra.

Különbséget kell tenni a rászoruló kiskorú, a továbbtanuló nagykorú gyermek és a rokontartás között.

A kiskorú gyerek rászorultsága 18 éves koráig vélelmezett, de 20-ig ha a középiskolát végzi, de továbbtanuló nagykorút is megilleti az első felsőfokú képzésre vonatkozóan.

II. A nyári tábor, különóra-, plusz taníttatás költségét el kell osztani a rendes tartás körében, nincs ma már olyan, hogy a " rendkívüli költség felé nyolc napon belül megfizeti ", ezt be kell építeni a rendes tartásdíjba, amely a rendszeresen és visszatérően felmerül, így számolni lehet vele.

Végrehajtani csak konkrét összeget lehet: az adott időszakra rendszeresen visszatérő költségként.

III. Jövedelem és vagyoni helyzetet is figyelembe lesz a bíróság ahol gépjármű, ingatlan van, mert az is érték. Az az alap kérdés, hogy akar-e / tud-e fizetni a kötelezett.

Ha rendkívüli tandíjtérytésben maradnak a felek, azt utóbb fizetési meghagyásként lehet érvényesíteni fél évente.

IV. Ha csak azt vesszük alapul, hogy egy étkezés ezer forint / nap már - ha megoldható egyáltalán ennyiből és nem minőségi / speciális - 30 nappal számolva az 90.000.- Ft/hó, tehát ha egyenlő arányban telepítjük a költséget – a gondozó - kapcsolattartó között - az is 45.000.-Ft/hó.

Az index szállás csak jövőre nézzen merülhet föl.

A bíróság független és pártatlan, így anyagi jogi segítséget (Ptk-, azaz mit kérek) nem adhat a feleknek,  eljárásit (perrendtartás, azaz hogyan kérhetem) is csak a jogi képviselő nélkül eljáró félnek, azt is csak családjogban.

A kapcsolattartó félnek a természetbeni tartás nem kötelessége, neki az a dolga, hogy utalja a tartásdíjat a gondozó szülőnek.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. Az adott fél bizonyítja, hogy mi a gyermek legfőbb – mindenek feletti - érdeke.

A perfelvételi – első - tárgyaláson a békítés kísérlete mellett felajánlhatja a bíróság mediációt illetve a szünetelést.

A kormányhivatal jogi segítő szolgálata a bontóberben is rendelhet ki pártfogó ügyvédet. Az ügyvéd nélkül eljáró félek a bíróság megadja a szükséges eljárási tájékoztatást.

Az életközösség érzelmi - gazdasági közösség, amelynek része a szexualitás.

A KSH-s indexszelést tárgyév februárjától illik kérni, mert addigra jön ki az előző évi KSH inflációs adat.

A lakáshasználat kérdése, ha a felek utolsó közösen lakott ingatlana harmadik fél tulajdonában is áll, nem része a teljeskörű egyességnek és nem is szabályhatja azt a bíróság sem.

A szülői jogi tartalma: a népviselés, gondviselés, gondozás-nevelés, vagyonkezelés, gyámnevezés.

Az alkalmasabb szülő lesz a szülői joggyakorló.

A jövőt azt határozza meg, hogy vették ki a részüket korábban a gyermekek gondozásból.

A bíróság arra nem dönthet arról, hogy hol lesz majd kedvezőbb a helyzet a jelenlegi helyzetet ítéli meg, az alapján hoz döntést.

A szülők közötti nagy távolság kizárja a közös szülői felügyeletet, nem lehet két orvosa a két iskolája a gyereknek.

Közös Szülői felügyeletnél nem kell szabályozni a kapcsolattartást, de a tartózkodási helyet meg kell jelölni, ebben az esetben mindkét szülő nyújthat természetbeni tartást, ami azt jelenti hogy mellőzhető a tartásdíj.

Kizárólagos a szülői felügyeleti jog esetén merül fel a pénzbeli tartási kötelezettség  ( a kapcsolattartó félnél ).

A bontóperben – egyezség hiányában – a megromlás okait fel kell tárni; a bizonyításit teher az állító félen van, a másik fél vitatása esetén.

Szülői felügyeleti jogi pernek 20.200 forint az illetéke a tartásdíjnak  a havi tartás 12 szeresének 6%-a, amelyeket előzetesen nem kell leróni, azokat a per végén kell megfizetni.

Ugyanazt is kérheti az alperes saját javára -  az illesse meg -, amit a keresetben a felperes rögzít a saját javára kérelemnként.

Úgy általában: a két felnőtt szülőnek kell(ene) felelősségteljesen, érdemben  döntenie a gyermek sorsáról.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. A bontóperben ki szokott térni a bíróság az alábbiakra:

Peres felek iskolai végzettsége, nettó jövedelme, hányadik házasságuk a perbeli, meddig volt harmonikus a kapcsolat, mikor szakadt meg az életközösség mindenre kiterjedően - intim kapcsolat, érzelmi összefonódás, gazdálkodás. (Az élettársi kapcsolat kezdete az életközösség kezdete, ezt a jogalkotó és a jogszabály is így feltételezi.)

További bírói kérdések: volt e kísérlet az életközösség helyreállítására, végleges e a vállalási szándék - amit személyesen és külső befolyás nélkül hozott meg mindkét fél –, látnak e esélyt a kapcsolat helyreállítására. (Kötelező békítési kísérlet.)

II. A bíróság minden eseteben a közös gyermek érdekét tekinti elsőlegesnek: tartásdíj, kapcsolattartás esetében azaz, hogy nincs e veszélyeztetve a gyermek.

A kapcsolattartás szabályaitól - amiben megállapodtak  - a felek egyező akarattal eltérhetnek.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. A bontóperben legalább évre és hónapra meg kell határoznia a felperesnek az életközösség kezdetét és végét, amely időpontokat vitathatja az alperes, így erre is bizonyítás folytatható vitatásuk esetében. Ez praktikusan taktikai kérdés is, hiszen ez az idősáv lesz a vagyonközösség alapja, tehát rendre visszafelé gondolkodnak a felek: (- Mikor is vettük a lakást? Na, akkor még pont nem éltünk együtt/de.)

A keresetre és az előadott tényekre (vitatás) határozottan kell nyilatkozni – minden kérelem kapcsán –: ellenzi, nem ellenzi a teljesítését az alperes; a „ nem is tudom..”  nem határozott nyilatkozat.

II. A peres felek nyilatkozata egyezsegük esetén elegendő - itt ugye megállapodnak, a bíróság jóváhagyja a megállapodást ez a jóváhagyó végzése. Tényleges jogvita esetén – amikor nem egyeznek, lefut a bizonyítás – a jogvita érdemében ítélettel döntenek.

Ha ítélet születik, meg kell hallgatni az érintettet is – ítélőképessége birtokában lévő gyermek (a szülői joggyakorlás, kapcsolattartás kérdéseiben) – utóbbi kettő csak egységesen dönthető el, így ebben a kérdésben csak együtt köthető részegyezség is. / Van benne logika: a szülői joggyakorló a gondozó szülő, nála lesz a gyermek, a másik fél tart kapcsolatot és fizet tartásdíjat. /

III. A közös szülői felügyeletnél nem kötelező szabályozni a kapcsolattartási rendet, de ha mégis szabályozzák, azt végrehajtható módon kell megtenni: páros hétvége, hétköznap ettől eddig, szünetek első / második fele stb.

A kapcsolattartásnál annyiban van jelentősége a döntésbe foglalt felek közötti előzetes egyeztetésnek (A kapcsolattartás előtti 48 órával jelezve, ha közbe jött valami), hogyha az előzetes egyeztetés elmaradt - értesítés üzenetben, telefonon -, akkor a kapcsolattartás pótlása nem lesz lehetséges, így az a kérdés is felmerülhet, kinek milyen költsége származott a kapcsolattartás elmaradásából (lásd: feleslegesen kivett szabadság, „ott a költség ahol a gyerek” problémája).

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

"A házasság jó dolog, csak kicsit sokáig tart." - Eötvös József

Nem feltétlen a mai viszonyokra találták ki a házasságot, részben ezért is változott a jogszabály, hiszen a túlélő – új – házastárs akár a leszármazóknál is fiatalabb lehet, így lehetetlenítve el az eredetileg ezen intézményre szabott jogalkotói célt.

A házasság és az élettárs/aság között alapvető különbség – vagyonjogi szempontból -, hogy megfordul az alapbeállítás (ez így kissé sommás, akadnak mellékszálak): a házasságban minden szerzés közös, az bizonyít, aki a közös – egyenlő arányú - szerzés vélelmét (kivételekkel) vitatja: - „Nekem több jár a felénél!".

Az élettársaknál mindenki a saját javára szerez, ott az futhat a pénze után, aki azt szeretné igazolni, hogy ő tett pénzt a másik fél vagyonához. Utóbbinál tehát az kényszerül bizonyítani, aki a külön szerzés tényét - és arányát - vitatja.

A magyar jog szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. (Ptk. 6:514.§(1).)

Nem gyakori Magyarországon, hogy az élettársak hivatalosan közjegyző előtt regisztrálnák a kapcsolatukat (bejegyzett élettársi kapcsolat.)

A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs a házassághoz hasonló jogkövetkezménye.

A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet. A közjegyző az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről végzést hoz, melynek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.

A Nyilvántartás kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség.

Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek vagy az életközösségük véget ér. (Ptk.6:514.§(2))

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel (vagyonjogi szerződés) rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba (közjegyző) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (Ptk.6:15.§(1))

A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely - szerződés vagy e törvény alapján - a házastársak között érvényesülhet. (Ptk.6:15.§(2))

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. (Ptk.6:15.§(3))

Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak* minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Ptk. 6:516.§)

A vagyonszaporulat meglétét az igényt érvényesítő élettársnak, a különvagyont az erre hivatkozó élettársnak kell bizonyítania.

Összegezve a fentieket az élettársak a magyar jog szerint önálló vagyonszerzők, nem jön létre közöttük olyan vagyonközösség mint a házastársak esetében.

Vagyoni viszonyaikat szerződésben a házastársakhoz hasonlóan vagyonjogi szerződésben rendezhetik, amelyet közjegyző előtt vagy ügyvéd előtt köthetnek és nyilvántartásba is vetethetik, az érvényességet azonban nem érinti a nyilvántartásba vétel vagy annak hiánya.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

I. Amennyiben huzamosabb ideig (hónapok, évek óta) nincs kapcsolata a különélő szülőjével a gyermeknek, a fokozatosság elve mentén (lassan), de törekedni kell a kapcsolat visszaépítésére.

A családjogi perek - általában is – elsősorban a közös gyerekekről szólnak, alapvetően a gyerek érdeke és joga a kapcsolattartás, ebben a helyzetben a szülői kötelességek megelőzik a szülői jogokat.

A kiskorú gyermeknél a szülőnek, nagykorú gyermek esetén a gyermeknek kell élen járnia a kapcsolttartás során.

A gondozó szülőnek a gyermek - külön élő szülővel történő - zavartalak kapcsolattartásának biztosítása a kötelessége.

II. A gyermek egészséges fejlődése érdekében sem lehet egyoldalúan kizárólag a gondozó szülőre terhelni a tartást. Az újabb gyakorlat szerint már nulla forint jövedelem mellett is felmerülhet akár ötvenezer forintos havi tartásdíj.

A rendes tartásdíj körébe a rendszeresen felmerülő költségek tartoznak – különóra, tábor stb. - még akkor is, ha utóbbi egyszer merül föl egy évben. A rendkívüli költségek az egyszer felmerülőek (nyelvvizsga, jogosítvány, tanulmányút, ballagás stb.) utóbbiaknál is arányosított a szülök teherviselése, de nem egyenlő arányú.

A rendkívüli költségekkel az a gond, hogy: nem fix összegűek, nem határidőhöz kötöttek, és nem végrehajtóak.

A teherviselés mértéke azért is eltérő a gondozó és a kapcsolatot tartó szülő közt, hiszen a mosás, főzés, vasalás is munka, amelyek a direkt pénzkereseti lehetőséget korlátozzák: előbbiek mellett a karrier kiesik. / Ezzel együtt is felmerülhet a kérdés: a kapcsolattartás során a gyerekkel felmerülő költség – pl. fagyi - melyik szülőre esik. Nos, a kapcsolattartó félre, azaz ebben az esetben: „ Ahol a gyerek, ott a költsége.”

A KSH-s infláció beépítése a tartásdíjba (automatikus inflációval történő éveleji emelés) az újabb (ismételt) perek megelőzését célozza.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Láthatóan komoly erőforrásokat fordított a hatalom a véleménynyilvánítás megregulázására már fél évtizede is: fénykép, video, civil- és egyenruhás állomány. A szabálysértési határozat bírósági úton történő megtámadása viszont - komolyabb szakmai kapacitás befektetésével - hozhat pozitív eredményt, azaz az eljárás megszüntetését.

I.)  A bírói gyakorlat szerint a különélő szülő tartási kötelezettségét elsősorban pénzben teljesíti, a fizetési kötelezettsége összegét alapvetően három tényező határozza meg:

 - a gyermek indokolt szükségleteinek költsége,

 - a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai,

 - a kötelezett teljesítőképessége. (A szülők a kiskorú gyermek tartásáról saját szükséges tartásuk korlátozásával is kötelesek gondoskodni.)

További szempontok a tartásdíj mértéke kapcsán:

 - a különélő szülő pénzbeli tartása nem eredményezheti a gyermek szűkös tartását: a gyermektartásdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az érdemi hozzájárulás legyen legalább a kiskorú gyermek indokolt alapszükségletei kielégítéséhez,

 - A tartási kötelezettségét a gondozó szülő elsősorban természetben teljesíti. Bár az ennek során a gyermeknek nyújtott mindennapi gondoskodása nem forintosítható, de annak a pénzbeli kiadások szülők közötti megosztása során – a teherviselés arányának meghatározásakor – meg kell jelennie, amiből következik, hogy a különélő szülő általában az indokolt szükségletek költségeinek a felét meghaladó összegű gyermektartásdíjat köteles fizetni.

Az arány tehát eltérő, az eltérés mértéke változó.

II.)  A különélő szülő teljesítőképességét és a tartásdíj mértékét a bíróságnak a peres felek valós jövedelmi helyzete – közvetlen és közvetett adatok – alapján kell megállapítania.

A gyermek indokolt szükségleteinek költségét csökkenteni kell gyermek neveléséhez az államtól kapott támogatás összegével (családi pótlék és a családi adókedvezmény).

A gyermektartásdíj összegének megállapítása során törekednie kell arra, hogy ne legyen jelentős eltérés a különböző háztartásban nevelkedő gyermekei részére a tartásra kötelezett által nyújtott pénzbeli tartás között.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

A perrendtartás szerint: „Pp. 459. § (2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát… „

A fenti eljárási szabálynak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy az életközösség alatt vagyonközösség keletkezik, ám sokan abból indulnak ki, hogy a vagyonukat házasságkötésük előtt szerezték, így az különvagyonnak minősül.

Csakhogy a Ptk. szerint: „ Ptk. 4:35. § (1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.”

Azaz, ha a házasságot megelőzően a felek „együtt éltek” és ezen együttélést házasság követte (nyilván egymással), akkor a házasság előtti és utáni együttélés ideje házassági vagyonjog szempontjából egybeolvad.

A házassági bontóper (házasság felbontása, szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj, lakáshasználat és igény esetén házastársi tartás kérdései) és a házassági vagyonjogi per két külön dolog, egymástól függetlenül és időben elkülönülten is folyhat, de az életközösség időtartamát az előbbi bíróság mondja ki, a vagyonjogi per bírósága ezen időszakhoz már kötve van.

Ha tehát házastársunk azzal áll elő, hogy „ Tudjuk le gyorsan a válást, mondjunk valami fix időpontot az életközösségünkre, úgy sem számít… ”, érdemes résen lenni, mert ha beleegyezünk egy tetszőlegesen bővített életközösségi időszakba - ami már vagyonközösségi időszak is lesz egyben -,  az ezen időszak alatt (bármelyik házasfél által) szerzett ház, kocsi stb. is közös lesz.

Könnyen lehet, hogy a „gyorsan letudott” bontópert követően (akár sok évvel később) áll elő az ex, hogy „akkor rendezni kellene a vagyonközösségünket is..”, és csak akkor esik le a házastársának, hogy épp ezért bővítette az életközösség idejét anno a volt házastárs, hogy az akkori vagyonszerzés már beleessen ezen időszakba, és igényt formálhasson utóbb a házasságot megelőző együttélés alatt szerzett vagyon felére is.

A fenti hiba (szinte) jóvátehetetlen, mert az életközösség időtartama - jogerős ítéletbe foglalva - „szentírás”, az nem támadható utóbb; főleg akkor nem, ha felek egyezségkötését követően hagyta jóvá annak időszakát a bíróság:

Polgári Perrendtartás: „461. § A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.”

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása