A megszüntetés egy szándékolt aktus (ellentétben a megszűnéssel). Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás lehet rendes, vagy azonnali hatályú.

A dolog tipikus, a gyakorlatban rendre keveredik a felmondás és a közös megegyezéssel történő megszüntetés fogalma.

A lényeges különbség köztük, hogy a felmondás egyoldalú aktus, a közös megegyezés pedig kétoldalú. Azaz egyszerűbben fogalmazva: az utóbbit mindkét félnek alá kell írnia, míg az előbbit az egyik fél közli a másikkal, természetesen írásban. Közös megegyezés során előzetesen egyeztetnek a felek, majd megegyeznek. Felmondás során, sosem kérik ki a másik oldal véleményét a döntésről. (Legfeljebb annyiban amennyiben a két dolog összefügg: egy felajánlott egyezség el nem fogadása nagy valószínűséggel előrevetíti a felmondást az ajánlattevői oldalról. Ilyenkor a sikertelen egyezségi kísérletet követi egy egyoldalú döntés.)

A közös megegyezés ekként quasi új szerződés, amiben a felek ismételten megállapodnak a korábbi munkaszerződésben foglaltakra nézve, de ekkor már azzal a szándékkal, hogy annak véget vessenek. Az ilyen szerződésbe praktikusan bármilyen kondíció belefoglalható. A lényeg, hogy a felek akaratát tükrözze, és ne ütközzön jogszabályba. Lehet benne szó pénzbeli juttatásról, eszközök megváltásáról, szabadság kiadásáról, és egyebekről.

A felek ekkor együttesen döntenek az elválás mellett. Ennek megfelelően (a szándékegységük miatt) másként alakul a közös megegyezés bíróság előtti megtámadása, mint a felmondás során. Ilyenkor ugyanis a felperes a saját nyilatkozatát is támadja, tehát azt is bizonyítania kell, hogy a döntése meghozatalában aggályos módon orientálta őt a másik fél, illetve saját maga nem volt minden információ birtokában, amikor jóváhagyta az egyezséget. Tévedett, megtévesztették, kényszeríttették, fenyegették. A dolog nem lehetetlen, de nyilván problémás, ha adott esetben komoly összegű juttatás mellett távozik valaki egy cégtől, majd utólag kezd el méltatlankodni.

Ügyvédi irodám munkaviszonyból, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, és egyéb; munkaviszony jellegű jogviszonyból eredő igények érvényesítésével, egyeztetések lefolytatásával és bíróság előtti igényérvényesítéssel, munkaszerződések szerkesztésével és kontrolljával, valamint munkaerő-kölcsönzés és közvetítés kapcsán felmerülő kérdésekkel is foglalkozik.

Azonnali hatályú felmondás

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Azért praktikus, hogy a bontó és a vagyonjogi per ma már kizárólag külön-külön, egymás mellett működik, mert a házasság felbontásában általában hamarabb dűlőre lehet jutni, mint a közös vagyon elosztásának kérdésében. Így a megromlott házasság felbontását követően már nem keletkezik újabb közös vagyon, csak a bontásig bezárólag meglévő vagyontárgyak sorsát kell rendezni. A bontást követően a volt házastársak már – a vagyonjogi per alatti időben is – saját javukra szerezhetnek.

www.tokar.hu

Közös megegyezéses bontás         Apaság vélelme     Szülői felügyeleti Jog

Házasságban maradásra kényszeríteni – saját akarata ellenére - senkit nem lehet bár a vagyon, mint a „jólét kényszere” sokakat maradásra bír. Ahogy tehát a boldogító igen is befolyásmentes, szabad elhatározásból eredhet csak, úgy a (boldogító) nem kimondása is hasonlóan egyedi döntés kell, hogy legyen. Ám míg a házasságot – az anyakönyvvezető előtt kimondott - két igen keletkezteti, a felbontásához elég egyetlen „nem” is, amelyet a bontóperben meghozott ítélet „szentesít”.

Bármelyik fél dönthet tehát a bontás mellett egyoldalúan is, ám a válni nem akaró fél sok (eljárási) akadályt gördíthet házastársa, illetve a peres eljárás útjába több hónappal meghosszabbítva így a procedúrát.

Amennyiben viszont a felek tekintettel vannak egymásra, úgy a megegyezéses bontást  választják és házassági vagyonközösséget megszüntető (pontosabban: közös vagyont megosztó) megállapodásban rögzítik  a közös vagyonuk házasság utáni sorsát.

Hogy mi a praktikuma a megegyezésen alapuló bontásnak? Az, hogy nem kell hónapokon, sőt éveken át „kerülgetni” az ex-et, feltépni több év, sőt évtized sebeit, kiteregetni a családi szennyest, amely egy hosszadalmas perben óhatatlan. A peres eljárás során ugyanis a házasságkötés körülményeitől kezdve a házasság megromlásának okaiig bezárólag jegyzőkönyvezhetik a házasság teljes kórtörténetét.

A vagyonközösség egyezséggel történő megszüntetése, azaz a közös vagyon megosztása pedig azért jó, mert - majdhogynem - bármilyen rossz egyezség is jobb annál, mint amit a bíróság kénytelen a felekre „erőltetni”. A végső eszköz ugyanis a vagyon értékesítése, amely ha árverés útján történik, közel sem jelenti az elérhető legjobb kondíciókat.

Mindez nem jelenti és nem is jelentheti, hogy bárkinek is el kellene fogadnia házastársa megalázó vagyonmegosztási ajánlatát. Sőt! A házasság alatt igazolhatóan „külső forrásból” (ajándék, vagy öröklés címén) szerzett és kizárólag az egyik felet illető vagyontárgyak külön vagyoni jellege mellett illik kiállni.

Azon viszont érdemes időben elgondolkodni, milyen vagyonért milyen csatát vállal fel az ember. A közös vagyon nagyságához mérten jelentéktelen különbséggel megosztott vagyon nem biztos, hogy megér egy hosszadalmas pert. Mert bár a bontóper illetéke csak harmincezer forint, az igénybe vett jogi segítség is pénzbe kerül, úgyszintén a közösből igényelt értéktöbblet 6%-át is le kell róni illetékben. Ha pedig a vagyonmegosztás során elszenvedett, vélt vagy valós vagyoni hátrány kompenzálásának ára – beleértve az igényérvényesítés költségét és maceráját is - megközelíti, eléri vagy meghaladja a követelt vagyon értékét, akkor a pereskedés gazdaságilag nem racionális döntés, azaz rossz üzlet.

Az egyezség a bontó és a vagyonjogi perben is azt jelenti, hogy a felek belátják: a házasság menthetetlen, így valószínűleg jobban teszik, ha igyekeznek a jövőre koncentrálni, és megpróbálnak továbblépni. Ha ugyanis a házasságot már csak a vagyon tartja össze, nem biztos, hogy nagy kár érte. Ez utóbbi megállapításom persze más megvilágításba helyezheti, ha szerelmük hajnalán részletes házassági vagyonjogi szerződést kötöttek a házasulandók…

Amennyiben bontó vagy vagyonjogi kereset kérdéskörében Budapesten jogi segítségre van szüksége, ügyvédi irodám gyors és megbízható támogatást biztosít Önnek is.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Végrehajtási eljárás jogerős ítélet birtokában indítható, de annak logikailag illetve jogszabály szerint csak akkor lehet(ne) helye, ha az adós önkéntes teljesítése elmarad.

Az alábbi kellemetlenség engem ért, és újra rávilágított egy sor általános érvényű problémára: a társasházi közös költségemet egy összegben szoktam rendezni az év közepe felé és előfordul, hogy addigra elfogy a közös képviselő türelme. Fentieknek az a folyománya, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít velem szemben majd – miután időközben befizetem a közös költséget - azt meg is szünteti.

Volt azonban egy eset, amikor tudtomon kívül lezajlott a teljes fizetési meghagyásos eljárás, amelyről sajnos – ki tudja miért - nem értesültem; így nem is mondtam ellent. Beállt a jogerő, fizettem. A kézbesítés vélelmének medöntésére nem látszott esély.

Eltelt majdnem egy teljes év és a végrehajtó levele fogadott az ajtórésben… Hamar kiderült, hogy az általam korábban már rendezett jogerős fizetési meghagyást vitte végrehajtóhoz a közös képviselő és nem elég, hogy foglalásra készültek, de végrehajtási jogot is bejegyeztek a lakásomra. Erre azért elég dühös lettem.

A végrehajtótól azt a tájékoztatást kaptam, hogy „formailag szabályos” okiratokat kapott a végrehajtást kérőtől, így jobban teszem, ha fizetek. Időt kellett nyernem, így részletfizetést kértem gondolván; hogy a(z alaptalanul) lerótt végrehajtási díjat - tartozatlan fizetés címén - majdcsak behajtom egyszer a végrehajtást kérőn, de legalább addig is, amíg a bíróság dönt a végrehajtási eljárás megalapozatlanságáról, leszáll rólam a végrehajtó.

Ezt követően mind a bíróságnak, mind a közös képviselőnek, mind a végrehajtónak jeleztem, hogy a számlakivonatok tanúsága szerint már közel egy évvel az eljárás megindítását megelőzően rendeztem a tartozásom. (Tettem ezt úgy, hogy a törvény szerint a végrehajtást kérő (közös képviselő) kötelezettsége, hogy a a követelése - akárcsak részleges - megtérülését bejelentse.)

Miután a közlemény rovatban fel is tüntettem mire tekintettel utalok, érthetetlen, hogy az utalást követő egy évvel hogyan kerülhetett sor végrehajtási eljárás megindítására, ha csak nem úgy, hogy a végrehajtást kérő téves adatokat szolgáltatott, vagy ne adj' isten rosszhiszeműen járt el.

A közös képviselővel kénytelen voltam közölni, hogy bármennyi és bármilyen című tartozás is áll fenn az adott ingatlanra eső közös-költség vonatkozásában, azokat külön-külön kell érvényesíteni. Így az idő közbeni esetleges újabb tartozás semmiképpen sem lehet alapja a(z) – okafogyottan, vagy előzetesen valószínűsíthető; tehát a végrehajtási kérelem előterjesztésének időpontjában tartozás (és főleg újabb jogerős ítélet!!!) hiányában folyó végrehajtási eljárásnak.

A fentieket egyébként a közös képviselő elismerte (ti. a végrehajtási eljárás megalapozatlanságát), de ezzel a lakásomat terhelő végrehajtási jog problémáját még nem oldottam meg…

Az nyilvánvaló volt, hogy a bejegyzett végrehajtási jogot (a tőkeösszeget és járulékait) törölni kell a lakásom tulajdoni lapjáról, de a végrehajtó - a törlést megelőzően - követelte az addigi eljárásának valamennyi költségét, amit a közös képviselő – kisebb unszolásra – végül ki is fizetett.

A gond mindössze annyi volt, hogy a földhivatal - pontosabban a vonatkozó jogszabály - szerint én vagyok a fizetésre kötelezett egy (ellenem alaptalanul indult eljárásban bejegyzett) végrehajtási jog törlése során; hiszen a törléssel én „szerzek”, én válok tehertől mentes jogosulttá; így engem terhel az ingatlan-nyilvántartási eljárás (végrehajtási jog törlés) 6.600.-Ft-os díja.

Miután az ügy megoldása és lezárása volt az elsődleges célom, ismét csak fizettem. Más helyett, illetve hibája miatt.

Fizetés hiányában ugyanis egy parttalan és még jobban elhúzódó jogvitában találtam volna magam; ahol is az addigi, " pro forma " szabályszerű okiratok alapján terhelték volna rám az eljárás valamennyi költségét (plusz az ingatlan-nyilvántartási díjat) - magyarul: később még több pénzem után futhattam volna -, hiszen az adott eljárásokban - pl.: földhivatal - nem is foglalkoz(hat)nak a mögöttes jogvitával.

Így végül a végrehajtási díj részbeni és az ingatlan-nyilvántartási díj teljes megfizetésével – áttételesen és preventíven - a saját költségeimet minimalizáltam, amelyeket természetesen érvényesítettem a közös képviselővel, illetve a társasházzal szemben.***

*** Vártam, hogy perbe bocsátkoznak-e vagy esetleg egyezkednek. Mivel a tévedésüket már a végrehajtó előtt elismerték, a jogvita kimenetele nem volt kérdés. A költségeim adottak és igazoltak voltak, ügyvédi munkadíj számláért meg nem kell a szomszédba menni; a dühöm amúgy feláras. 

Végül belátták a dolgot és a tárgyalás előtti napon kifizettek, így elálltam a pertől. Mindez az eredeti összeg négyszeresébe került. Mondanom sem kell, hogy nekik. Remélem tanultak belőle és legközelebb körültekintőbben járnak el. Erre is tekintettel jeleztem a közös képviselőnek, hogy nem vagyok megelégedve vele: végül is az én pénzem is költi a közösből olyan hülyeségekre, mint pl.: az én munkadíjam, amit - a társasház egyik tulajdonosaként - meglehetősen sokallottam. Kilátásba helyeztem azt is, hogy a következő ilyen húzásakor beugrom a közgyűlésre, tájékoztatást adok a történtekről, és javaslatot teszek az új közös képviselő személyére.

Közös költséggel kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy egyéb  pénzügyi-, adó-. ingatlan-, munka-, és cégjogi ügyekkel kapcsolatban keressen bizalommal Budapest területén.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint mind fizetési meghagyásos mind polgári peres eljárásban érvényesítheti. Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt, illetve azok miatt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.

Hogyan zajlik az eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége. A lejárt követelésekkel bajlódó kis- és középvállalkozások számára az elektronikus fizetési meghagyás a legoptimálisabb megoldást jelenti. A fizetési meghagyások kibocsátása néhány nap alatt megtörténik. A kérelmet a beérkezésétől számított 3 munkanapon belül elektronikusan rögzítik. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb az elektronikus kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül, papír alapon bocsátja ki (küldi meg a kötelezettnek). A fizetési meghagyás az átvételétől számítottan 3-4 hét alatt jogerőre emelkedhet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft.

A fizetési meghagyás jogerejét követően a végrehajtás is elektronikus úton kérhető. Az elektronikus eljárásnak köszönhetően az alappal előterjesztett igény tehát – nemperes eljárásban – három-négy hét alatt eljuthat a jogerőig,és újabb néhány nap alatt elindulhat a kötelezettel szemben a végrehajtási eljárás.

A megfelelő jogi segítség minden fizetési meghagyásos eljárás és egyéb peres ügyek során elengedhetetlen.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I. Elsőfokon egyesbíró jár el alapból, bár ez pertárgyérték függvénye. Ha nem támadják meg a döntését, akkor az jogerős válik. Ha megtámadják, megy az ügy másodfokra, ott hármas tanács van: tanácselnök, előadó- , és „ alvó ” bíró. Higgyük most el, hogy mindannyian ismerik az ügyet, bár ha nincs ki a létszám kerítenek egy tartalék bírót - fekete ruhában (talár) lila szegéllyel körben a vállánál - a pihenőszobából, nem baj ha nem az épp folyó per a szakága (büntető / polgári, azokon belül is x féle), az a fontos, hogy a létszám legyen ki, mert " csak bírót " említ a perrendtartás. Nota bene a játékvezető is bíró, plusz ő is feketébe tolja, ráadásul neki sípja is van és gyakran dönt hármas tanácsban a partjelzőkkel, de őt még videóbíró is segíti. Mindkét bírónak megvan a befolyása a szabályos játék kikényszerítésére. Előbbi: bírságol, előállíttat, elvezettet; utóbbi: lapot oszt, szabadrúgást ítél, kiállít.

Az elsőfokú döntés fellebbezése a rendes jogorvoslat. Másodfokon mindenképp jogerős ítélet születik, illetve nem, mert új eljárásra is utasíthatják az elsőfokú bíróságot - az viszont  végzés, nem ítélet - , hiszen akkor nem az ügy érdemében döntöttek. 

Másodfok után – ha az ügy érdemében született döntés (ítélet) - már csak rendkívüli jogorvoslat lehetséges: perújítás és felülvizsgálat. Itt tehát ugyanúgy van jogerő, ha marasztalt a bíróság végrehajtják, csak közben folyik még eljárás, hogy a jogerőt kikezdje valahogy a rendkívüli jogorvoslattal.

A felülvizsgálat alapja a jogszabálysértő döntés. A perújításé olyan (új) TÉNY, amelyet nem ve(het)ett figyelembe bíróság - döntésekor még nem volt ismert -, plusz ha figyelembe vette volna, kedvezőbb határozat születik a perújító  félre nézve. ***

II. Az adott esetben fizetési meghagyás lett jogerős egy távközlési szerződés alapján, pörgött a tőke és a kamat a 7 év alatt, majd végrehajtották. Menet közben derült ki, hogy a hírközlési hatóság kötelező érvényű döntést hozott, amely erre az esetre is vonatkoztatható, és amely kedvezőbb bírósági határozatot eredményezett volna. A hatósági döntést  pedig a jogerő után tudta meg a perújító fél.

A konkrét esetben volt kézbesítési vélelem megdöntése is, mert a perújításra csak 6 hónap van, de az is rendben lement.

Első körben a perújítás megengedhetősége kérdésében kell(ene) dönteni a bíróságnak, tehát, hogy egyáltalán lehet e helye perújításnak: ha igen, akkor újra az egész – kereset, bizonyítás stb. - és hadd szóljon.

Ebben az ügyben viszont szerencsére elkövette azt a hibát a elsőfokú bíróság, hogy felhívta a perújító felet a bizonyítékok előterjesztésére ( a rá nézve kedvező hatósági döntés benyújtására ), majd ezt követően döntött úgy, hogy nincs helye perújításnak.

A perújítás megengedhetősége kérdésében döntő másodfokú bíróság viszont azt mondta: ha egyszer az elsőfok a bizonyítékokat is bekérte, akkor érdemben foglalkozni kívánt az üggyel, ami azt is jelenti, hogy a perújítás megengedhetősége mellett döntött. A másodfok tehát végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, egyúttal új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.

És innen szép a dolog igazán, mert miután anno fizetési meghagyás lett jogerős, a túloldalnak 7 év után kellett volna keresetlevelet előterjesztenie, plusz az elévülés megszakadását igazolnia, amibe már bele sem ment, mert a távközlési cuccok (elektronikus hírközlés /net, teló/ ) elévülési ideje egy év, az meg 6x volt meg eddig...

Az eredmény: a 7 évvel ezelőtti jogerős fizetési meghagyás, és az azt követő végrehajtás, - meg ugye gépjármű forgalomból történő kivonása - kuka (pontosabban: hatályon kívül helyezve), lehet szépen visszaküldeni a szabálytalanul levont pénzeket, meg persze a sikeres perújítás perköltségét is.

A perújított nem is vállalkozott keresetlevél írására, elismerte a perújító által előadottakat.

Ettől persze még ez a döntés is támadható bár praktikusan kizárt, mert az első fokú eljárásban meg sem kísérelt védekezés után azt is meg kellene magyaráznia a perújítottnak, mi nem tetszett neki az elsőfokú döntésben, ha egyszer kifejezetten elismert mindent. Nincs tehát az ügyben vita, a perújítási eljárásban bizonyosan, a (polgári)bíróság meg leginkább csak jogvitákat bírál el.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

***  Vannak apróbb részletszabályok, de a legjellemzőbb esetre tértem ki, azt is a régi perrendtartás alapján.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:

XIII. Fejezet
Perújítás
A perújítás esetei
260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(5) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helytadó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
261. § (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
262. § Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott.
262/A. § A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye a 361. § a) pontja szerinti esetben.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
263. § (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93. §). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §).
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
264. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.
265. § Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.
266. § (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
(4) A 262/A. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
266/A. § A 260. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt a 264. § alapján hivatalból nem utasítja el - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú (felülvizsgálati) bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú (felülvizsgálati) eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú (felülvizsgálati) bíróság a 265. és 266., valamint a 267. és 268. § megfelelő alkalmazásával jár el.
267. § (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó.
(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
268. § A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
269. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók.

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Cég-alapítás (Kft-alapítás, Bt-alapítás) 

1. Hogyan alapítsunk gazdasági társaságot?

Először is, keressük fel ügyvédünket, hogy tájékozódhassunk a nekünk leginkább megfelelő vállalati formák felől. A cégformát nagyban meghatározza az, hogy mekkora céges vagyonnal kívánunk indulni: pl. betéti társaság alapításához a minimális összeg nincs meghatározva, míg a Kft. esetében ez hárommillió forint. A cég tartozásaiért fennálló felelősség is eltérő, a Bt. esetében a beltag a vállalkozás tartozásaiért teljes vagyonával korlátlanul felel, míg a Kft. esetében a tagok csak az üzletrészük erejéig.

2. Milyen adatokra van szükség egy Kft. megalapításához?

A tagok személyes adataira, amelyek:
- név
- születési név

- anyja neve
- lakcím
- születési hely, és idő

- adószám
- személyi igazolvány szám

Az ezeket igazoló okiratokat (személyigazolvány, lakcímkártya, adókártya) feltétlenül vigyük magunkkal, hogy az ügyvéd ellenőrizni tudja őket.

Kft. adatlap letöltése

Egyszemélyes Kft. adatlap letöltése

3. Mit kell tennie a cég leendő tagjainak?

Megállapodni:
- a székhelyről: engedélyt kell kérni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosaitól, a székhely használatához.

- a cég nevéről: mely nem lehet összetéveszthető más működő vállalkozáséval, nem ütközhet közerkölcsbe, valamint az ún. védett nevek használatához előzetes engedélyt kell kérni. (Ez általában nem szokott problémát okozni, az ügyvéd a felvenni kívánt névről azonnal meg tudja mondani, hogy alkalmazható-e, avagy már foglalt.)

- a társaságon belüli viszonyokról: azaz az ügyvezetési és képviseleti jogról. Az ügyvezetés többféleképpen megoldható a társaságon belül:

- egyszemélyi vezetésként, ekkor egyetlen ügyvezető képviseli a társaságot a kívülállókkal szemben, gyakorolja a munkáltatói jogokat a cég alkalmazottai felett, és hoz meg minden, hatáskörébe eső döntést.
- több-személyi vezetés: Ekkor a két vagy több ügyvezető képviseletei joga vagy:

- együttes, azaz minden esetben csak együtt járhatnak el, a társaság jognyilatkozatai csak mindkét vezető aláírásával érvényesek.
- önálló: ekkor hatásköreik vagy megegyezők, vagy megosztottak, a tulajdonosok döntésének megfelelően. Ha hatáskörük mindenben megegyezik, akkor egymás nélkül is aláírhatnak, dönthetnek a cég nevében, mindkettejük döntése azonos súlyú,és hatású. Ha megosztott hatáskörökkel bízzuk meg az ügyvezetőket, akkor a több területre felosztott vezetői hatáskör egy-egy része tartozik alájuk, és döntéseik csak ebben a körben kötelezőek. (Itt viszont rejtett buktatóként megjelenhet, hogy 3. jóhiszemű fél felé nem minden esetben hatályos ez a fajta korlátozás. Azaz: például A ügyvezető jogköre kiterjed a munkáltatói jogokra, míg B ügyvezető a stratégiai döntésekért felel, akkor A ügyvezető szerződést jogilag nem írhat alá, de egy esetleges perben a bíróság megállapíthatja, hogy a jóhiszemű külső cég, nem tudhatta a vállalkozás belső viszonyait, és joggal bízhatott abban, hogy az ügyvezető teljes jogkörrel járt el, vagyis az emiatt felmerült esetleges kár megfizetésére, a szerződés teljesítésére  is kötelezhető a cég.)

- a társaság által végezni kívánt tevékenységekről: Az úgynevezett TEÁOR lista, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - a Központi Statisztikai Hivatal kezelésében - tartalmazza azokat a kóddal ellátott tevékenységi osztályokat, és tevékenységi köröket, amelyeket a vállalkozni szándékozók kiválaszthatnak. Az új, 2008-ban módosított lista már Uniós szinten egységesített lista, amelyre azért van szükség, hogy az egyes államokban végzett, illetve hatóságilag ellenőrzött tevékenységek körei gördülékenyen meghatározhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. A vállalkozásnak minimum egy tevékenységet ki kell választania, maximum nincsen meghatározva, de 15-20 tevékenységi körnél többet tapasztalataink szerint a cégek nem szoktak folytatni. A kiválasztott tevékenységi körök mindegyikét nem köteles a vállalkozás egyszerre gyakorolni, de csak azokkal a tevékenységekkel foglalkozhat, melyeket megjelölt. Hatósági engedélyköteles tevékenységek is megjelölhetőek, hiszen az engedélynek a ténylegesen ebbe a tevékenységbe eső munkavégzés megkezdésekor kell a vállalkozás rendelkezésére állnia. /A számlázás során azonban az SZJ számok alkalmazandók, amelyek a szolgáltatások jegyzékéből érhetők el./

- az adózás kérdéseiben: erről felvilágosítást főként könyvelő adhat, az ügyvéd előtt azonban a tagoknak nyilatkozniuk kell ebben a kérdésben, hiszen az egyéb okiratokkal együtt ezen döntésüket is meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely az NAV felé továbbítja az adatokat, ahol majd a cég adószámát ez alapján határozzák meg.

4. Milyen iratokat készít az ügyvéd?

- Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.

- Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének módja is.

- Ügyvédi meghatalmazás, az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során. Ügyvéd nélkül nem lehet a cégbíróság előtt eljárni mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.

- Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

- Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.

- Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során  hiteles „cégszerű” aláírásának.

- Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.

- Törzstőke befizetését igazoló ügyvezetői nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről illetve azt, hogy a törzstőke a társaság rendelkezésére áll.

- Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.

 WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Az öröklési és ajándékozási illeték – alapból – elképesztően magas: 18%, lakás esetén 9%, tehát ha vadidegen ajándékozna bármit, jobban teszi, ha formálisan eladja nekünk, mert pl. lakás esetén a felénél is többet spórolhatunk az illetéken, ugyanis az adásvétel illetéke ingatlannál csak 4%. (Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12.§ (1-2), 19.§ (1) bekezdés.)

Ha tehát csak úgy nyakunkba szakad egy örökség, leginkább végrendelet alapján (törvényes öröklés útján többnyire akadnak mentességek), máris közel 20%-át bukjuk a hagyaték értékének, és közel 10%-át az ingatlannak, ami praktikusan azt jelenti, hogy hirtelen megörülünk a frissen szerzett 50 milliós háznak, de a postafordultával érkező 4.500.000.- Ft-os öröklési illetéknek már kevésbé, pedig ha azt nem rendezzük, akkor szépen ráterhelik a házra és ott figyel majd ítéletnapig... /  Ilyenkor a likviditás a gond: van egy nagy értékünk, de abban csak áll a pénz, az illetéket meg készpénzben kérik és azonnal. /

Ajándékozni - úgy általában - semmi értelme, nyilván úgy találták ki a parlamentben a jogszabályt, hogy eszébe ne jusson senkinek, akinek meg igen, az meg is érdemli a sorsát. Az Itv. 17.§ (1) p) pontjában felsorolt hozzátartozókon kívüli személyeknek jobb ha eladjuk a dolgot, a felsoroltaknak meg olcsóbb elajándékozni, mert utóbbi ügylet mentes az illetéktől. A mentesség a (déd/nagy)szülő – gyerek – (ük)unoka tengelyre terjed ki oda – vissza irányban és a házastársra.

A kedvezmény - le/felmenők között - igaz a haszonélvezetre is, tehát ha haszonélvező mond le gyermeke, szülője stb. javára, akkor a haszonélvezetről történő lemondás annak értéke ellenére is mentes lesz az illetékfizetési kötelezettség alól. Itt a dolog egyirányú, hiszen, haszonélvezetet elajándékozni nem lehet, az a jog az adott személyhez kötődik, csak lemondani lehet róla, így a haszonélvezeti jog megszűnik és ezzel - miután már nem korlátozza a használatban - gazdagodik a tulajdonos.

 Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Sokan gondolják úgy, hogy:

" Felőlem lehet nála a gyerek, ugyanúgy engedi, hogy láthassam. "

vagy:

" Felőle lehet nálam a gyerek, ugyanúgy engedem, hogy láthassa. "

 Közös megegyezéses bontás   Apaság vélelme  Egyezség bontóperben

A fenti mondattal alapvetően egyet lehet érteni, hiszen egy felelős szülő tudja, hogy a gyermeknek mindkét szülőre szüksége van, a házassági perben viszont külön döntést igényel a " gyermekelhelyezés " / szülői felügyeleti jog gyakorlása és a kapcsolattartás.

A szülői felügyeleti jog gyakorlása mindenképp  döntést igényel - egyezség hiányában -, még akár abban az esetben is, ha mindkét szülő belelegyezésével heti váltásban, felváltva vannak a gyerekek a két szülőnél. A bíróság ekkor is kénytelen dönteni: az egyik szülőnél elhelyezi a gyermeket, a másikat tartásra kötelezi.

Akinél „elhelyezik”  a gyermeket, az tudja praktikusan nevelni, gondozni (a másik fél kapcsolatot tart), az SZFJ –re feljogosított szülő mindenkori tartózkodási helye lesz a gyermek tartózkodási helye; amennyiben van a gyermeknek vagyona azzal kapcsolatban az SZFJ-re feljogosított szülő tehet nyilatkozatot (meg úgysem terhelheti, el nem idegenítheti, ahhoz a gyámhatóságnak is lesz egy-két szava), és minden más esetben ahol törvényes képviseletre szorul a gyermek, az SZFJ -re feljogosított szülőt kérdezik meg.

Az első bekezdésben jelzett "gáláns" hozzáállással tehát nem lehet megspórolni a bírósági döntést, ebben az értelemben a döntés itt Igen -re vagy Nem -re egyszerűsödik. ( A két opció a teljeskörű egyezség létét vagy hiányát takarja. Ha van egyezség nincs szükség döntésre, ha nincs egyezség el kell dönteni, melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. )

Meg is van a Közérdekvédelmi Ügyészség ( ilyen is van.. ) füstbomba - elkobzó  ( lefoglaló / lefoglalást fenntartó ) határozata (alább).

Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy:

- vitán felül oly mértékben kirívóan közösségellenesek / társadalomra veszélyesek és elharapódzottak a füstbombával elkövetett cselekmények, hogy kikövetelik maguknak az államapparátus mozgósítását azok  megfékezésére;

- a legnagyobb szigorral kell fellépni e cselekmények üldözése  során - amennyiben szisztematikus a jogalkalmazás -, ahogy eddig is a focimeccseken, és nem lehetünk elnézőek a szülinapi gyerekzsúrokon "elműködtetett" party-kellékek szankcionálása során sem;

- következetes és helyes azon töretlen joggyakorlat, amely megköveteli, hogy védősapkát adjunk a füstbombánkra ( határozat 4. oldal 2. bekezdés ). Reméljük,  hogy e rendelkezést kiterjesztően értelmezi a jövőben a gyakorlat a nyári időszakra, és kitér a szállítás ( mozg/at/ás ) mellett az egy helyben ácsorgásra is.

Ügyvéd Világ 2008. július, 15-16. oldal. (Klikk a képre, nyílik az újság.)

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas