Jogról közérthetően

JOG

JOG

Megállni tilos, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

2016. február 05. - Tokár Ügyvédi Iroda, Dr. Tokár Tamás ügyvéd

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Ismerős: jön a levél a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól…

Ezeket a szabálysértési ügyeket két esetben lehet megúszni „alapból”, az alábbi egy harmadik, a hatóság hibázott: ténybeli tévedés mellett hozott döntést.

auto.jpg

Ha igazolt a szabálysértés elkövetése, az üzembentartó csak úgy menekülhet, hogy vagy azt igazolja: kikerült a kezéből az autója kulcsa és feljelentést tett, vagy kölcsönadási szerződést prezentál, hogy más vezetett. A jogalkotó persze arra nem gondol, hogy előfordulhat olyan eset – társaságban, magukat viccesnek gondoló ismerősökkel -, amikor úgy viszik el az autómat, hogy vissza is kerül hozzám rövid időn belül, ilyenkor sem feljelentést nem tesz az ember, sem a kölcsönadásról nincsen papírja, tehát a tulajdonos / üzembentartó kénytelen helytállni a bírságért.

Nekem általában is bajom van az objektív felelősséggel: hogyan indulhat ki abból az állam, hogy a gépjármű tulajdonos/üzembentartó az elkövető? /Bizonyítsa a tulajdonos az ellenkezőjét./ A dolog azért is visszás, mert a szabálysértésnél hatványozottan veszélyesebb bűncselekmény esetében az államot terheli a vád, és nem a vádlottat az ártatlanságának igazolása.

Az objektív felelősség már csak azért is abszurd megnevezés, mert az eljáró hatóságok általában messze vannak az objektivitástól. Mondhatnánk persze, hogy az eljárás elnevezésének nem is a hatóság tevékenysége az alapja, tehát az ebben az értelemben korrektnek tekinthető.

Jött tehát a levél Vas megyéből, hogy ekkor és itt megálltam, ahol pedig tilos.

A hatósági vegzálásokat elég rosszul viselem ezért rákerestem a helyszínre. Kiderült, hogy ahol a fotó készült az nem az a cím, amelyre a bírság szólt. Fellebbeztem a BRFK-n. Hogy, hogy nem, teljesen helyénvalónak találták az elsőfokú határozatot. (Egy csapat, kell a pénz.)

A felülvizsgálatot azon egyszerű logika mentén kezdeményeztem, hogy ahol álltam, ott nem büntettek meg, ahol megbüntettek, ott nem álltam.

A rendőrhatóság a saját álláspontját erőltette, jóllehet a Google térképén*** a tereptárgyak alapján is jól látszott az igazam. A "szabálysértésemet" követő harmadik évben sikerült írásba adnia a hatóságnak, hogy tényleg nem a határozatban szereplő helyszínen parkoltam. Az ítélet szerint a bírságolási intézkedés alapvetően lényeges eleme az elkövetés helyszínének pontos és egyértelmű meghatározása (Kúria Kfv.III.37.005/2012/6. ítélet), e nélkül a szabályszegés nem állapítható meg, ebből következően nem tekinthető jogszerűnek a határozat.

A jogszabálysértő bírságolás végül a törölt bírság duplájába került a rendőrségnek (ki kell számlázni szépen, ha már dolgoztunk vele, keressünk is rajta), aminek talán van pedagógiai hatása is. Az viszont rosszul esett, hogy visszaélésszerű eljárással vádolt a rendőrség, - amikor az ítéletben foglalt teljesítési határidő lejártát követő napon beadtam a végrehajtási lapot ismét rápakolva az ügyvédi munkadíjat - mondván; nem vártam ki, hogy szép komótosan fizessenek. (Hát nem...)

Én jogszabályt (sem) sértettem, ők a jogerős ítélet határidős teljesítésére mondtak nemet.

Na, ez a felháborító. 

***Érdemes terhelni a rendszert Google adatokkal, mert ha mást nem is, azt biztosan elérjük, hogy ne egy mezei 2—3 oldalas határozatot kapjunk, hanem egy 6-8 oldalasat. A rendőrség ugyanis SI-ben számol (fok, szög), a Google pedig 10-es számrendszerben és e kettő - időnként nem csak látszólagos – ellentmondását több oldalas szakmai anyagban részletezik. Ha van időnk molyolni a visszafejtésével, akár még jól is kijöhetünk belőle; megteremtve egyúttal a saját respektünket, hogy legközelebb olyannak küldözgessenek levelet, akivel kevesebb baj van.

Jogszabálysértéssel és egyéb jogi kérdésekkel kapcsolatban keresse bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Parkolási bírság

  • Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

    Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

  • A rendőrség által kiszabott közigazgatási bíráság és a Közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírság kapcsán érdemes figyelemmel lenni arra, hogy amennyiben ugyanazon szabályszegés miatt történt a két szankció; a helyszíni bírság kiszabásának nincs helye. Azaz ugyanazon szabályszegés miatt elég egyszer fizetni, nyilván a magasabb összegű közigazgatási bírságot.

bunti.jpg

  • A kerékbilincs alkalmazásának díjfizetési övezetben elméletileg*** nem lehetne helye, bár ezt nemigen támasztja alá a joggyakorlat. Komolyabb küzdelmek árán azonban világosan levezethető - és meg is győzhető róla a bíróság -, hogy díjfizetési övezetben, - az arra kijelölt helyen - nem lehet „szabálytalanul” parkolni (legfeljebb a fizetést elmulasztani, de az nem szabálysértési, hanem kötelmi probléma); hiszen az övezet eleve parkolás céljára szolgál. A vonatkozó jogszabályok összevetése alapján pedig egyértelmű, hogy a kerékbilincs-szankció kizárólag szabálysértő parkoláshoz köthető.

 *** - Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

       - Elméletben semmi.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Parkolás rokkantkártyával (Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa)

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Amennyiben rokikártyát (köznyelvi elnevezése szerint: rokkantkártya, PC: mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa)  használunk - induljunk ki abból, hogy mozgáskorlátozott személyt szállítunk, illetve ha lehet nevünkre kiállított, érvényes (eredeti, nem fénymásolt) kártyával dolgozunk - a következőkre érdemes figyelnünk:


roki.jpg

www.tokar.hu   önkényes elvétel - tiltott átengedés

A KRESZ generális szabálya teljesen beszűkíti a lehetőségeket, az általános tilalmak - úttesten - mindenkire vonatkoznak, így akkor megyünk biztosra ha ügyesen, mind a négy kerékkel a járdán (lehetőleg keresztben) hagyjuk a gépjárművünket, jól látható helyre ( kiállítás, érvényesség ) helyezve a kártyát.

A dolog ugyanis úgy áll, hogy a KRESZ 40.§ (9)*** bek. mentessége – az első mondat első fordulatát követő pontosvessző miatt – a rokkantkártya esetében teljes, tehát a (8) /alább/ bekezdés egyéb feltételeire sem kell tekintettel lennünk: 

  • a jelzőtábla, útburkolati jel tilalma kiesik / 40.§ (8) a) /, ( Útburkolati jel...vicc! Hát nem eleve a járdán állunk?! ) 
  • mindegy mekkora részét foglaljuk el a járdának / 40.§ (8) b) /, tehát csak bátran! Akár az egészet,
  • az előbbiből következik, hogy másfél méterről - amit a gyalogosok részére kellene szabadon hagyni - szó sem lehet, majd szépen kikerülik az autót, legfeljebb átsétálnak a túloldalra. A 40.§ (8) b) és c) pontjai összevetése alapján alapból legalább 3 m széles járdával kalkulál a KRESZ, ami eléggé atipikus,
  • nem elvárás az 1000 kg-ot meg nem haladó tengelyterhelés / 40.§ (8) d) /. (Ezért is népszerű a kártya terepjárók tulajdonosai között /G, ML, X-5-6,Q-5-7 és társaik, de egy F650  **** a teljes fenti problémakört zárójelbe teszi/. Két tonna alatt amúgy sem veszik komolyan sem az autót, sem annak tulajdonosát.)

Arra viszont mindenképp ügyelnünk kell, hogy az útpadka nem járda!

(A padka (általában) a járda és az úttest közé ékelt hosszában, élével fektetett téglatestek sora.)

Amennyiben akár egyetlen kerék is (akár csak részben) érinti a padkát, horribile dictu: ráér az úttestre, súlyosan megszegjük az idevágó KRESZ szabályt, visszaélünk a könnyítésekkel, és azonnal a bírságot kockáztatjuk.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)

40.§  (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével; a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

**** Majd' két méter magasan kezdődő szélvédőnél se kártya se parkolójegy nem kell: úgyse látszik lentről, fel meg (csak) nem másznak érte. Kerékbilincs nem megy rá, a lopóautó meg...

Jognyilatkozat jóváhagyása / Mt. 20.§ (3) /

Munkáltatói oldalról remekül sikerült  - még 2012. július elsején - az "új" munka törvénykönyve. A törvény hatályba lépése óta ugyanis gyakorlatilag bárki kirúghatja a munkavállalót: akár a portás, a kertész, vagy a takarítónő. Az előbbi malőr ugyanis könnyen orvosolható: elég, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja az előbbiek (vagy mások) - egyébként jogosulatlan - eljárását.

jovahagyas.jpg

Ha ezt megteszi, akár a per során szóban (legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig); a dolog megoldódott. A jognyilatkozatot (pl.: felmondás)  onnantól úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is az arra jogosult tette volna meg.

Általában az utólagos jóváhagyás ötlete - ha korábban nem is -, másfél - két év pereskedés után azért eszébe szokott jutni a munkáltatóknak.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyvéről:

20. § (3) "Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta."

Szabálysértési bírság

Pár éve a Margit híd budai hídfőjénél parkoltam félig a padkára állva, a bozótos mellett, ami alapból nem volt akkor és ott tilos, mégis megbüntettek.

parking.jpg

A KRESZ 40.§ (8) c) rendelkezése szerint ugyanis a gyalogosok közlekedésére a gépjármű és a fal / növényzet között legalább másfél méter távolságot szabadon kell hagyni parkoláskor.

A másfél métert csak bemondásra hiányolta a hatóság, így miután kifejtettem, hogy a cserje térfogata nemcsak évszakonként, de napszakonként is változik, törölték a bírságom.

Megírtam nekik ugyanis, hogy amikor leparkoltam havasak voltak az ágak, az lenyomta a növényt - tehát megvolt a másfél méter -, viszont mire a hatóság embere odaért már leolvadt a hó, felemelkedtek az ágak; így más körülmények álltak fenn a bírságoláskor, mint a parkolás megkezdésekor, amiről én végképp nem tehetek.

Egyébként a dolog nyilván ott dőlt el, hogy a bírság alapját nem tudták igazolni, az arra vonatkozó adat utólag sem pótolható, ám az a jogszerű szankció nélkülözhetetlen eleme. 

Önt is hasonló szabálysértési bírság érte? Jogi segítségre van szüksége? Keresse bizalommal budapesti ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

( Parkolás I. )

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Zártkert eladása

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

(Ezek azok az ügyletek, amelyeknél - nadrágszíjparcellák esetén - többe kerül a leves, mint a hús.)

Az adásvételi szerződést az aláírásától számított 8 napon belül el kell küldeni a jegyzőnek, aki hirdetményi úton 60 napra közzéteszi a földforgalmi törvény szerinti elővásárlásra jogosultak részére.

elado.jpg

A jogosultak 60 napos határidőn belül jelezhetik, hogy élnének e az elővásárlási jogukkal. A jegyző iratjegyzéket készít a beérkezett nyilatkozatokról és azt az eladó részére elküldi a nyilatkozatokkal együtt, illetve ha szükséges, elküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek is, hogy az a jóváhagyási eljárást lefolytathassa. A jóváhagyási eljárás (amely a megyei (fővárosi) földhivatalokhoz tartozik) lezárultáig akár 6-8 hónap is eltelhet, ami alatt függő jogi helyzet áll fenn; minden érintettnek meg van kötve a keze - ezért is hívják a szerződések jogát kötelmi jognak - várva a "csodát", azaz a hatóság döntését. A fenti szabályozással tulajdonképpen ugyanazt az eljárást kell(ene, hamarosan kell is) végigcsinálnia a kiskerttulajdonosnak a zártkertje eladás során, mint a méltóságos úrnak a latifundiumán.

A 2015. évi XLIV. törvény részben megkönnyíti a zártkertek tulajdonos-váltását, hiszen az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kiegészült a 89/A paragrafussal, és 2015. május 02. napjától hatályos is, amelynek értelmében 2016. december 31-ig a zártkerti ingatlanok művelési ág alól történő kivételét ingyenesen lehet a földhivataloknál kezdeményezni; amivel lényegében a zártkertek kikerülnek a hosszan elhúzódó eljárás alól.  A művelési ág alól történő kivétel iránti kérelmet előzetesen kell benyújtani, amelyre csak 2016. december 31. napjáig van lehetőség.

Ügyvédi irodám lakóingatlanra vonatkozó bérleti szerződések készítésével, továbbá ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, haszonélvezeti-, végrehajtási és egyéb ingatlant terhelendő, illetve terhelő jogok bejegyzésével és törlésével is foglalkozik.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

 

Ajándék lólépésben

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Egyik ügyfelem szerette volna átvenni a nevelőapja nevén lévő telket, de sokallta a visszterhes átruházás 4%-os illetékét (Itv.19.§(1)). Minthogy az egyenes ági rokonok között az ajándékozás illetékmentes (Itv.17.§(1)p)), a legolcsóbb megoldásnak az tűnt, ha a nevelőapa a saját fiának - ügyfelem féltestvérének - ajándékozza a telket, hiszen ő egyenes ági rokona, a féltestvér tovább ajándékozza az ügyfelemmel közös édesanyjának (le-, illetve felmenő rokonok), ügyfelem anyukája pedig az ügyfelemnek.

lo.jpg

www.tokar.hu

Ingatlan utáni adózás            Lakás illetéke      Függőben tartás 

A fenti módszerrel 3 ajándékozás földhivatali költségével (20.000.-Ft) letudtuk az ügyletet, a telek reális árán számolva viszont közel negyedmillió lett volna az illeték.

Ez a megoldás egyébként csak egyenes ági rokonok között működik, mert ha nem talál az ember egyéb kedvezményt a törvényben, akkor az ajándékozási illeték 18%, lakástulajdonnál 9% (Itv.12.§), tehát abszolút értelmetlen és formális jogszabályi lehetőség, hiszen ember nincs aki majd’ 10, illetve 20 százalékos költség mellett ajándékozna,  ha egy formális adásvétellel a töredékéből megúszhatja az átruházást.

Önnek is jogi segítségre lenne szüksége ajándékozással kapcsolatban? Forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Tőkeemelés 2016- ban. Vagy '17-ben?

A cég adataiban történő változás cégbírósági bejegyzéséhez (tőkeemelés, székhelyváltás) alapvetően az alábbiakra van szükség:

toki.jpg

  1. a változó és átvezetendő adatok listája,
  2. a társaság legutóbbi társasági szerződése, (Nem a bíróság bejegyző végzése, hanem a tagok által aláírt, legutóbbi alapító okirat!)
  3. a tagok adatai,
  4. az ügyvezető adatai,
  5. a székhely-használati engedély.

Ha fentiek megvannak - személyi okmányok másolatai és fenti okiratok eljutnak hozzám mailben, - már el lehet indulni, szerkeszthetőek az iratok, a tervezeteket megvitathatjuk mailben,  és elegendő az aláíráskor találkoznunk.

A változás-bejegyzés során tekintettel kell lenni az alapítás (bejegyzés) kapcsán írottakra is.

Ha mindez átláthatatlan az Ön számára, vagy bármilyen egyéb kérdése volna cégjoggal kapcsolatban, forduljon bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámhoz segítségért!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Öröklés és Végrendelt

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Alapvetően akkor van végrendeletre szükség, ha halála esetére a törvénytől eltérően ( mértékben, sorrendben stb.) szeretne az örökhagyó  juttatni a vagyonából.

vegr.jpg

Törvényes öröklés:

Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Fentiek a házastárs hiányában történő öröklést szabályozzák. Ha van házastárs, egy gyerekrészt örököl, tehát a hagyatékot úgy kell felosztani, mintha egyel több gyerek lenne. Ha a gyermek kiesik, az ő részét annak gyermekei (örökhagyó unokái) öröklik fejenként egyenlő arányban. Fentieken felül a házastárs holtig tartó haszonélvezet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Külön kérdés, hogy házassági közös vagyonról beszélünk e, hiszen annak fele eleve az özvegyé és csak a másik fél rész kapcsán merülhet fel öröklés.

Leszármazó hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakat (egészben), és az előbbieken felüli hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha az öröklés megnyílásakor az életközösség a házastársak között nem állt fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás, a házastárs kiesik az öröklésből. ***

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek. ****

Végrendelet:

A végrendeletben foglaltak - amennyiben létezik végrendelet - megelőzik a törvényes öröklés szabályait, ha érvényes (alakilag, tartalmilag megfelel a jogszabálynak) és hatályos (ténylegesen alkalmazható: pl.: nem készült újabb, nem vonták vissza) végrendeletről beszélünk, ami egyúttal teljesen kimeríti a hagyaték egészét. A végrendelkezés szabadságának korlátja a kötelesrész, amely a törvényes örökrész harmada, és a leszármazót, házastársat, szülőt illeti, ha az a végrendelet hiányában törvényes örökös lenne.

A végrendelet megtámadása:

A végrendeletet annak érdekében, hogy azt ne / eltérően lehessen alkalmazni, azaz annak alapján örökölni, meg kell támadni. A megtámadás oka érvénytelenség és/vagy hatálytalanság lehet, és az jogosult annak megtámadására, aki az eredményes megtámadással örökölne, vagy teher alól mentesülne. A megtámadási jog öt év alatt elévül.

Érvénytelenségi okok:

- végrendelkezési képesség hiánya (cselekvőképtelenség),

- akarati hiba (tévedés, jogellenes fenyegetés)

- tartalmi hiba (tanúnak juttatott hagyaték)

- alaki hiba (a keltezés *****, a tanúk jelenlétének, illetve aláírásának hiánya. Amennyiben több lapból áll a végrendelet, akkor minden lapját sorszámozni kell, és a végrendelkezőnek, és a tanúknak alá kell írnia.)

A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága hivatalból nem vizsgálható, hanem csak akkor, ha az arra jogosult személy hivatkozik rá és azok megjelölésével megtámadja azt.

Ügyvéd közreműködése a végrendelkezés során azért is praktikus, mert egyrészt ő maga is tanúsítja a történteket, másrészt elhelyezi a végrendeletet a kamarai nyilvántartásba, így az el nem veszhet, meg nem semmisülhet, nem tagadhatják le annak létezését.

Amennyiben kérdése lenne örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban, keresse fel budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** A bejegyzett élettársak öröklési jogai megegyeznek a házastársak jogaival.

**** Ági öröklés akkor merül fel, ha nem az örökhagyó leszármazója az aki a törvény szerint örökölne.

***** A Polgári Törvénykönyv Magyarázata című több, mint kétezer oldalas kiskönyvben rengeteg érdekes jogesetet találni a régi Ptk. kapcsán:

(csak ízelítőül)

- A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabályszerűnek azt a végrendeleti keltezést miszerint: "prágai utam előtt írtam" tekintve, hogy a prágai út időpontja nem volt pontosan behatárolható,

- Jogszabályszerű viszont ez keltezés: "Az Úr 1936. évének 51. hete után soron következő 27. holdtöltét követő hetedik szombaton." tekintve, hogy ezen időpont pontosan megjelölhető, kiszámítható,

- "... a közönséges írástól eltérő  magánvégrendelet érvénytelen." törvényi fordulaton is sokat merenghettek egyesek. Bacsó Jenő szerint éppen ezért érvénytelen a a görög betűkkel magyar nyelven írt végrendelet, mert a magyar nyelv a latin betűket használja, tehát a görög betűkkel történő írás a közönséges írástól eltérő írásnak számít. / Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Második kötet, Harmadik, átdolgozott kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1995, 1799. oldal. / Más kérdés, hogy mennyire életszerű, hogy a fentiekhez hasonló végrendelet szülessen...

A kézbesítés vélelme

Cím: Thököly út 58-60. Budapest 1146  E-mail: info@tokar.hu  Telefon: +36 1 343 44 36

Fax: +36 1 343 44 36 Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Bárkivel előfordulhat, hogy postai küldeményről (levél) nem szerez tudomást, ami akkor gond igazán, ha a küldemény hivatalos irat és a kézbesítéséhez joghatás fűződik.

A postai szolgáltatásokat a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályozza, amely szerint a hivatalos iratok kézbesítésére (fizetési meghagyás, közjegyzői-, hatósági, bírósági irat stb.) külön szabály vonatkozik, amely szerint a postás megkísérli átadni a küldeményt és amennyiben ez a kísérlete eredménytelen értesítőt hagy hátra, majd a fenti eseményeket követő ötödik munkanapon ismét a levél átadásával próbálkozik.

kezb.jpg

A második kísérlet eredménytelensége esetén – amelyről szintén értesítőt hagy a postás – öt munkanapig őrzik a postán a küldeményt.

Mindennek azért van jelentősége, mert a hivatalos irat – átvétel hiányában is –10 munkanapon belül kézbesítettnek tekintendő – beáll a kézbesítési vélelem –, az adott levélben foglalt határidők (pl.: fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra rendelkezésre álló tizenöt nap) ettől a vélelmezett időponttól indulnak, ha tudjuk mi volt az adott levélben, ha nem.

Miután fenti kézbesítési időpont – tudomásszerzés - csak valószínűsített, vélelmezett, helye van a vélelem megcáfolásának, azaz a kézbesítési vélelem megdöntésének.

A polgári perrendtartás szerint (99/A. § (3)) ez akkor terjeszthető elő, amennyiben a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű.

Fentieket természetesen – önhiba hiánya, szabálytalan kézbesítés - igazolni kell. (A levélen szereplőtől eltérő állandó lakcímet, betegséget, külföldi tartózkodást stb.)

Amennyiben az igazolást a bíróság elfogadja, azaz megdől a kézbesítés vélelme, az azt jelenti, hogy az adott eljárásban, nem kezdődtek meg a határidők, a címzett nem esett késedelembe, nem mulaszt, s ami a legfontosabb, nem emelkednek jogerőre a szabálytalanul kézbesített végzések és határozatok, azokhoz joghatás nem fűzhető.

Minthogy vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények – vélelem megdöntése esetén – hatálytalanok, a kézbesítést illetve a korábban megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - immár szabályos eljárásban – meg kell ismételni.

Budapest területén jogi kérdésekkel forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

süti beállítások módosítása