Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Alapból a kézbesítést kikezdeni legfeljebb hat hónapig lehet a kézbesítési vélelem beálltától számítottan (Pp. 99/A. § (1)).***

E szabály alól az egyik kivétel az eljárást megindító irathoz kötődik (Pp. 99/A. § (2)). Azaz amennyiben az ügy első paksamétája keveredik el akkor bármikor, - akár az elkeveredést követő hat hónapon túl is - megtámadhatjuk a kézbesítést, ha igazoljuk a vélelem beálltáról történt tudomásszerzés időpontját, valamint az egyéb feltételek fennálltát (Pp. 99/A. § (3)), azaz az önhiba hiányát, és az előbbihez képest 15 napon belül próbálkozunk döntögetéssel.

A másik kivétel a végrehajtási eljárás esete (Pp. 99/B. § (1)), amire szintén nem vonatkozik a hat hónapos maximum, hanem a fentiek szerint a (bármikori) tudomásszerzéstől - ami klasszikusan a végrehajtói inkasszálás a számlánkról, ami azért fel szokott tűnni a többségnek - számítva 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy megdöntsük a kézbesítési vélelmet; szintén csak abban az esetben, ha annak egyéb feltételei fennállnak (Pp. 99/A. § (3)).

Utóbbi hivatkozást sütöttem el egy egyébként ezer sebből vérző ügyben: a jogerős ítéletet követő (nehézen is lehetne máskor),  folyamatban lévő végrehajtás során kezdeményeztünk perújítást. /Jogerőn túl nincs nagyon veszteni való, tehát csak bátran próbálkozzunk, legfeljebb marad minden a régiben, de legalább az esélyt megadtuk magunknak / kapálóztunk az örvényben közvetlen az elmerülés előtt./ A perújítás kérdésében döntő bíróság feltette az egyébként triviális kérdéseket:  Ki vette át a fizetési meghagyást (12 éve)? Eddig miért nem mondták, hogy valami gond van?

Nyilván mert tudomásuk sem volt róla, hogy gond lenne...

Azt mindenki tudta egyébként, hogy nem a perben érintett volt az aki a tértivevényt aláírta, hanem a vele egyező nevű rokona. Miután erre - ki tudja miért - nem hivatkoztak korábban jeleztem - összevetetvén az aláírásokat -, hogy ezt a tényt akkor most én közlöm velük, és ezen tudomásszerzésük tényét - ti.: nem az vette át aki - bejelentjük a bíróságnak, majd miután mindez a végrehajtási eljárásban történt, - ha szerencsénk van sok éven túl is - beleférünk a 15 napba.

A részsiker is siker: az eljárás felfüggesztve, labda a közjegyzőnél (tehát a bíróság szerint tisztázandóak a kézbesítés körülményei), Ő merenghet rajta, vajon szabályos e így a kézbesítés. Aligha. És ha így van, kezdheti elölről szegény az egészet.

Neki sem könnyű, lássuk be.

És hol vagyunk még az ügy érdemének eldöntésétől! (mert ezek csak eljárási nyalánkságok) de, hogy vajon a jogvita miről szól... ebben a tempóban nagyjából sosem derül ki, illetve egyszer már kiderült, aztán mégse, pontosabban a mégse kérdése még folyamatban van. /Még pontosabban: A "mégse" megengedhetőségének tárgyában döntő eljárás van felfüggesztve, az egykori kézbesítés szabályosságának tisztázásáig./

Amennyiben nehezen igazodik el jogi kérdésekben, forduljon ügyvédi irodámhoz bizalommal, mi legjobb tudásunk szerint leszünk segítségére!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 1952. évi III. törvény, a polgári perrendtartásól

Kézbesítési vélelem megdöntése

99/A. § (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

1. a)a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
2. b)az iratot más, aza) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

(5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja.

A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során

99/B. §(1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.

Laky Adolf utca 18. Budapest 1145   info@tokar.hu

  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Nem szívesen büntetőzöm.*** Sok „ szépet ” láttam jelöltként, pont elég volt, viszont bele-bele sodródik az ember, ha az ügyfele így jár.

Az ügyvédi munka számos nehézsége közül az egyik, hogy sokan csak akkor keresnek ügyvédet,  amikor már baj van. Ez a polgári peres  képviselet során is elő-elő fordul, a védői funkcióban  viszont tipikus, hiszen védőre a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén, a büntetőeljárás megindulásától kezdődően van  szükség. Addig se ártana, de „ Nehogy már ilyenre költs! Keress rá! Fenn van minden okosság! ” ; ugyanakkor rejt veszélyeket, amikor valaki laikusként maga igyekszik a saját, vagy más védelmére sietni.

A következő történet egy házibuliban indult. A hangulat már emelkedett volt, amikor előkerült ügyfelem motorja, amellyel barátja szeretett volna kerülni egyet. Sikerült. Fejre állt.

A szomszédok ijedtükben kihívták a rendőröket. A helyszínen felvett jegyzőkönyv szerint az érintettek ellentmondásba keveredtek. Ügyfelem  ugyanis azt mondta, hogy kölcsönadta a motort. Ez a járművezetés tiltott átengedése / Btk. 189.§ (1)/, hiszen vezetésre alkalmatlan személynek engedte át a (gépi  meghajtású) jármű vezetését.

Egy igaz barát ilyenkor ismerszik meg: ahol tud, segít. Tőle jött a  mentőötlet: nem adták oda, ő vette el. Még jobb. Ez a jármű önkényes elvétele /Btk. 327.§ (1)/, idegen  gépi meghajtású járművet jogtalanul vett el mástól.

Azt gondolhatnánk, valamelyik biztosan valótlan a két - egymásnak ellentmondó - állítás közül; és bárkinek  is legyen igaza, az egyik "elkövető” kizárólag a másikon keresztül  szabadulhat.  Az érintettek azonban nem akartak egymásnak rosszat. Amikor végigjárták a szakmabeli ismerősök széles körét (állítólag valami megyei kapitány is köztük volt nem, mintha jelentene ez bármit is), mindenütt azt az elkeserítő  választ kapták, hogy nincs mit tenni: mindent jegyzőkönyvbe mondtak  már – megmásíthatatlanul -, így valamelyiküknek el kell vinnie a balhét.

Szép feladvány. Melyikük  legyen az?

A történetbe ekkor csöppentem én.

Az rögtön látszott, hogy az „ittas járművezetés” vétségét / Btk. 188.§  (1) járművezetés ittas vagy bódult állapotban / nem lehet megúszni.

Az odaadták / elvették problémáját kellett ügyesen feloldani.

A két véglet túlságosan kategorikusnak tűnt. Az odaadom - nem  adom, elveszem - nem veszem nyilván szélsőértékek. A skála két széle  között kell, hogy legyen némi mozgástér! Aligha lehet véletlen,  hogy a Btk. szerint a fenti cselekmények csak szándékosan valósíthatóak meg, azoknak gondatlan elkövetési alakzata nincsen.

Azt ötöltem ki, miután a házibulikban a  kommunikáció nem feltétlen cizellált, hogy félreértés történt.

Megértettettettem  - de szép ez a magyar nyelv, ezt a műveltetést fordítsa le bárki! (Ennél talán csak a feltételes múlt idejű műveltető alakzat szebb...) - az érintettekkel, hogy elbeszéltek egymás mellett; hiszen az „Elvihetem a motort?” kérdésre, ugyan egy flegma „Igen.” volt  a válasz, amit hallani sem nagyon lehetett, ám ezt az igent aligha nem, sőt DE! egy lemondó, legyintő kézmozdulat követte. Ügyfelemnek nehezen ugyan, de unszolásomra  beugrott, hogy a kimondott igennel ellentétben az „Ugyan, hagyjál már!” gondolat járt a fejében, ahogy világosan utalt erre a kézmozdulata is.

A cimbora ezt a legyintést érthette félre, az "igen"-t nem is hallva, (nyilván) ezt vehette a motor használatára irányuló jóváhagyásnak.****

Az eljárás folyamán a hatóság előtt is világossá vált, hogy kommunikációs zavar vezetett a motor átadásához (a verbális és a nem verbális közlés ellentmondása / kétértelműsége kétségessé tette a szándékot), így sem az önkényes elvétel, sem a tiltott átengedés kapcsán nem került sor még csak gyanúsításra sem, nemhogy vádemelésre és főleg nem büntetés kiszabására! E két cselekményt ugyanis kizárólag „direkt”  (szándékosan) lehet elkövetni, „vé(le)tlenül” (gondatlanul) nem.

A szándék, illetve annak  kifejezésmódja döntő tényező: az eredmény bekövetkeztére irányuló " vágy ", mint felróható pszichés viszony ennek alapján minősíthető gondatlannak (elvárható körültekintés hiánya / könnyelmű bizakodás) vagy szándékosnak (belenyugvás / kívánás). A szándéktól (is) függően kerülhet sor aztán a gyanúsításra, szüntethető meg a megindult eljárás, állhat- vagy akár dőlhet meg a vád, illetőleg következhet be vagy éppen maradhat el a büntetőjogi felelősségre vonás.

*** " Szobrász vagyok, nem festő! " Mondta a legenda szerint Michelangelo, miután kipingálta a Sixtus-kápolnát; ha szabad e polihisztor-zseni gondolatát idefűznöm anélkül, hogy merném a mester életművéhez mérni a szakipari munkám, én ugyanis elsősorban polgári joggal foglalkozom.

**** Felmerülhet, hogy a helyszínen készült jegyzőkönyvben szereplő, illetve az utólagos vallomás hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nos, valótlan nyilatkozat egyikben sem szerepel, legfeljebb az  utóbbi kicsivel részletesebb.

Fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló esetekben, hogy idejében érdekezzen a megfelelő jogi segítség. Amennyiben bármilyen jogi kérdése van, forduljon bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámhoz.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

  +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Laky Adolf utca 18. Budapest 1145 

Beadvány elintézésének függőben tartása.

Kapcsolódó oldalak:

• Haszonélvezet alapítás
• Haszonélvezeti jog értéke
• Tulajdoni lap és széljegy
• Ingatlan utáni adózás
• Lakás illetéke
• Ajándék illetéke
• Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

A tulajdonjog fenntartásnál írottak  (bank, bejegyzési engedély stb.) alapvetően igazak a függőben tartás esetén is, az alábbi eltérésekkel:

Ilyenkor az eladó eleve azt kéri, hogy a vevő tulajdonjogát jegyezzék be, de beadványa elintézését tartsák függőben; tehát tudjon róla a földhivatal, jegyezze fel, de egyelőre ne csináljon semmit.

Függőben tartásnál ott figyel széljegyen az adásvételi szerződés, mint folyamatban lévő ügy és vár a sorára. Ez azt is jelenti, hogy mindenki másnak is sorban kell állnia: újabb eladást, terhelést, végrehajtást nem lehet bejegyezni, hiszen még a feljegyzett adásvételt sem bírálták el.

A függőben tartás legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ez alatt az eladó vagy kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot  - ha megkapta a lakása árát -, vagy eredménytelenül telik el a hat hónap és törlik a függőben tartott adásvételt a széljegyről. 

Tekintve, hogy a függőben tartás korlátozott ideig tarthat, fél éven túli kifizetés esetén nem alkalmazható. Ekkor jöhet képbe újra a tulajdonjog fenntartásos megoldás, amit viszont beelőzhet az adásvétel iktatását követően földhivatalba  érkező teher és végrehajtási jog bejegyzése.

Ügyvédi irodám ügyfelei között egyaránt megtalálhatóak magánszemélyek, kis és középvállalkozások, országos társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, fordítóirodák valamint állami intézmények.Forduljon hozzánk bizalommal jogi kérdéseivel!

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kapcsolódó oldalak:

• Haszonélvezet alapítás
• Haszonélvezeti jog értéke
• Tulajdoni lap és széljegy
• Ingatlan utáni adózás
• Lakás illetéke
• Függőben tartás
• Ajándék illetéke
• Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Tekintve, hogy 2014-től a házastársunknak is illetékmentesen ajándékozhatunk***, több tízmilliós nagyságrend környékén már megfontolandó, hogy értékesítés / vásárlás helyett házasságot kössünk a vevővel / eladóval, és az ajándékozást követően elváljunk**** (A vevő /feleség/ a vételárat ajándékozza az eladónak /férj/, az eladó /férj/ pedig az ingatlant ajándékozza a vevőnek /feleség/.) Százmilliós érték után 4 millió forint illetéket kell(ene) leróni adásvétel esetén, míg a válóper illetéke csak 30.000.- Ft. A házasságkötés adminisztrációs költsége, az ajándékozási szerződés és a bontókereset – még 0.9 % - 1 % -os ügyvédi munkadíjjal számolva is - ki kell, hogy jöjjön egymillió forintból. Azaz egy ilyen, jól sikerült házassággal, minden százmillió forinton legalább hárommillió forint költségtételt spórolhat az ingatlant megszerző fél. Miután az illetéket az ingatlant szerző fél fizetné, az eladó részéről gesztus a házasságkötés (hiszen ezzel a vevőnek spórol kivéve persze, ha adóznia kellene az értékesítés után), így a dolog akkor fair, ha a vevő az így megtakarított összegből is visszajuttat az eladónak, azaz a megspórolt összeg adott részét úgyszintén odaajándékozza szeretett hitvesének.

*** A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4 %. Ingatlan esetében az 1 milliárd forint feletti rész további  2 % - a, maximum 200 millió forint. Az ajándékozás illetéke 18 %, lakás esetében pedig 9 %. Úgy tűnhet, hogy nem éri meg ajándékozni, és így is van. Általában nem éri meg, mert az általános szabályokat pont úgy szabták, hogy eszébe ne jusson senkinek. Az illetéktörvény 17.§ (1) p) pontja szerint viszont mentes az illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék.

**** Mindez természetesen csak férfi és nő közötti ügylet esetén jöhet szóba, hiszen házasságot csak különneműek köthetnek. Azonos neműek ügylete esetén be kellene iktatni egy eltérő nemű felet - két házasság / két válás - ez pedig igen rizikós, már hogy rászorítani a segítőt, hogy a megállapodás szerint biztosan tovább ajándékozza az ajándékát.

Ügyvédi irodám tizenhét éve foglalkozik ingatlanátruházási és ajándékozási szerződések és egyéb ingatlanügyekkel Budapest területén.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Ismerős: jön a levél a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól…

Ezeket a szabálysértési ügyeket két esetben lehet megúszni „alapból”, az alábbi egy harmadik, a hatóság hibázott: ténybeli tévedés mellett hozott döntést.

Ha igazolt a szabálysértés elkövetése, az üzembentartó csak úgy menekülhet, hogy vagy azt igazolja: kikerült a kezéből az autója kulcsa és feljelentést tett, vagy kölcsönadási szerződést prezentál, hogy más vezetett. A jogalkotó persze arra nem gondol, hogy előfordulhat olyan eset – társaságban, magukat viccesnek gondoló ismerősökkel -, amikor úgy viszik el az autómat, hogy vissza is kerül hozzám rövid időn belül, ilyenkor sem feljelentést nem tesz az ember, sem a kölcsönadásról nincsen papírja, tehát a tulajdonos / üzembentartó kénytelen helytállni a bírságért.

Nekem általában is bajom van az objektív felelősséggel: hogyan indulhat ki abból az állam, hogy a gépjármű tulajdonos/üzembentartó az elkövető? /Bizonyítsa a tulajdonos az ellenkezőjét./ A dolog azért is visszás, mert a szabálysértésnél hatványozottan veszélyesebb bűncselekmény esetében az államot terheli a vád, és nem a vádlottat az ártatlanságának igazolása.

Az objektív felelősség már csak azért is abszurd megnevezés, mert az eljáró hatóságok általában messze vannak az objektivitástól. Mondhatnánk persze, hogy az eljárás elnevezésének nem is a hatóság tevékenysége az alapja, tehát az ebben az értelemben korrektnek tekinthető.

Jött tehát a levél Vas megyéből, hogy ekkor és itt megálltam, ahol pedig tilos.

A hatósági vegzálásokat elég rosszul viselem ezért rákerestem a helyszínre. Kiderült, hogy ahol a fotó készült az nem az a cím, amelyre a bírság szólt. Fellebbeztem a BRFK-n. Hogy, hogy nem, teljesen helyénvalónak találták az elsőfokú határozatot. (Egy csapat, kell a pénz.)

A felülvizsgálatot azon egyszerű logika mentén kezdeményeztem, hogy ahol álltam, ott nem büntettek meg, ahol megbüntettek, ott nem álltam.

A rendőrhatóság a saját álláspontját erőltette, jóllehet a Google térképén*** a tereptárgyak alapján is jól látszott az igazam. A "szabálysértésemet" követő harmadik évben sikerült írásba adnia a hatóságnak, hogy tényleg nem a határozatban szereplő helyszínen parkoltam. Az ítélet szerint a bírságolási intézkedés alapvetően lényeges eleme az elkövetés helyszínének pontos és egyértelmű meghatározása (Kúria Kfv.III.37.005/2012/6. ítélet), e nélkül a szabályszegés nem állapítható meg, ebből következően nem tekinthető jogszerűnek a határozat.

A jogszabálysértő bírságolás végül a törölt bírság duplájába került a rendőrségnek (ki kell számlázni szépen, ha már dolgoztunk vele, keressünk is rajta), aminek talán van pedagógiai hatása is. Az viszont rosszul esett, hogy visszaélésszerű eljárással vádolt a rendőrség, - amikor az ítéletben foglalt teljesítési határidő lejártát követő napon beadtam a végrehajtási lapot ismét rápakolva az ügyvédi munkadíjat - mondván; nem vártam ki, hogy szép komótosan fizessenek. (Hát nem...)

Én jogszabályt (sem) sértettem, ők a jogerős ítélet határidős teljesítésére mondtak nemet.

Na, ez a felháborító. 

***Érdemes terhelni a rendszert Google adatokkal, mert ha mást nem is, azt biztosan elérjük, hogy ne egy mezei 2—3 oldalas határozatot kapjunk, hanem egy 6-8 oldalasat. A rendőrség ugyanis SI-ben számol (fok, szög), a Google pedig 10-es számrendszerben és e kettő - időnként nem csak látszólagos – ellentmondását több oldalas szakmai anyagban részletezik. Ha van időnk molyolni a visszafejtésével, akár még jól is kijöhetünk belőle; megteremtve egyúttal a saját respektünket, hogy legközelebb olyannak küldözgessenek levelet, akivel kevesebb baj van.

Jogszabálysértéssel és egyéb jogi kérdésekkel kapcsolatban keresse bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

• Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

  +36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

• A rendőrség által kiszabott közigazgatási bíráság és a Közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírság kapcsán érdemes figyelemmel lenni arra, hogy amennyiben ugyanazon szabályszegés miatt történt a két szankció; a helyszíni bírság kiszabásának nincs helye. Azaz ugyanazon szabályszegés miatt elég egyszer fizetni, nyilván a magasabb összegű közigazgatási bírságot.

• A kerékbilincs alkalmazásának díjfizetési övezetben elméletileg*** nem lehetne helye, bár ezt nemigen támasztja alá a joggyakorlat. Komolyabb küzdelmek árán azonban világosan levezethető - és meg is győzhető róla a bíróság -, hogy díjfizetési övezetben, - az arra kijelölt helyen - nem lehet „szabálytalanul” parkolni (legfeljebb a fizetést elmulasztani, de az nem szabálysértési, hanem kötelmi probléma); hiszen az övezet eleve parkolás céljára szolgál. A vonatkozó jogszabályok összevetése alapján pedig egyértelmű, hogy a kerékbilincs-szankció kizárólag szabálysértő parkoláshoz köthető.

 *** - Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

       - Elméletben semmi.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Amennyiben rokikártyát (köznyelvi elnevezése szerint: rokkantkártya, PC: mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa)  használunk - induljunk ki abból, hogy mozgáskorlátozott személyt szállítunk, illetve ha lehet nevünkre kiállított, érvényes (eredeti, nem fénymásolt) kártyával dolgozunk - a következőkre érdemes figyelnünk:

www.tokar.hu   önkényes elvétel - tiltott átengedés

A KRESZ generális szabálya teljesen beszűkíti a lehetőségeket, az általános tilalmak - úttesten - mindenkire vonatkoznak, így akkor megyünk biztosra ha ügyesen, mind a négy kerékkel a járdán (lehetőleg keresztben) hagyjuk a gépjárművünket, jól látható helyre ( kiállítás, érvényesség ) helyezve a kártyát.

A dolog ugyanis úgy áll, hogy a KRESZ 40.§ (9)*** bek. mentessége – az első mondat első fordulatát követő pontosvessző miatt – a rokkantkártya esetében teljes, tehát a (8) /alább/ bekezdés egyéb feltételeire sem kell tekintettel lennünk: 

• a jelzőtábla, útburkolati jel tilalma kiesik / 40.§ (8) a) /, ( Útburkolati jel...vicc! Hát nem eleve a járdán állunk?! ) 
• mindegy mekkora részét foglaljuk el a járdának / 40.§ (8) b) /, tehát csak bátran! Akár az egészet,
• az előbbiből következik, hogy másfél méterről - amit a gyalogosok részére kellene szabadon hagyni - szó sem lehet, majd szépen kikerülik az autót, legfeljebb átsétálnak a túloldalra. A 40.§ (8) b) és c) pontjai összevetése alapján alapból legalább 3 m széles járdával kalkulál a KRESZ, ami eléggé atipikus,
• nem elvárás az 1000 kg-ot meg nem haladó tengelyterhelés / 40.§ (8) d) /. (Ezért is népszerű a kártya terepjárók tulajdonosai között /G, ML, X-5-6,Q-5-7 és társaik, de egy F650  **** a teljes fenti problémakört zárójelbe teszi/. Két tonna alatt amúgy sem veszik komolyan sem az autót, sem annak tulajdonosát.)

Arra viszont mindenképp ügyelnünk kell, hogy az útpadka nem járda!

(A padka (általában) a járda és az úttest közé ékelt hosszában, élével fektetett téglatestek sora.)

Amennyiben akár egyetlen kerék is (akár csak részben) érinti a padkát, horribile dictu: ráér az úttestre, súlyosan megszegjük az idevágó KRESZ szabályt, visszaélünk a könnyítésekkel, és azonnal a bírságot kockáztatjuk.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

*** 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)

40.§  (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével; a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

**** Majd' két méter magasan kezdődő szélvédőnél se kártya se parkolójegy nem kell: úgyse látszik lentről, fel meg (csak) nem másznak érte. Kerékbilincs nem megy rá, a lopóautó meg...

Munkáltatói oldalról remekül sikerült  - még 2012. július elsején - az "új" munka törvénykönyve. A törvény hatályba lépése óta ugyanis gyakorlatilag bárki kirúghatja a munkavállalót: akár a portás, a kertész, vagy a takarítónő. Az előbbi malőr ugyanis könnyen orvosolható: elég, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja az előbbiek (vagy mások) - egyébként jogosulatlan - eljárását.

Ha ezt megteszi, akár a per során szóban (legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig); a dolog megoldódott. A jognyilatkozatot (pl.: felmondás)  onnantól úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is az arra jogosult tette volna meg.

Általában az utólagos jóváhagyás ötlete - ha korábban nem is -, másfél - két év pereskedés után azért eszébe szokott jutni a munkáltatóknak.

WWW.TOKAR.HU

https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyvéről:

20. § (3) "Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta."

Pár éve a Margit híd budai hídfőjénél parkoltam félig a padkára állva, a bozótos mellett, ami alapból nem volt akkor és ott tilos, mégis megbüntettek.

A KRESZ 40.§ (8) c) rendelkezése szerint ugyanis a gyalogosok közlekedésére a gépjármű és a fal / növényzet között legalább másfél méter távolságot szabadon kell hagyni parkoláskor.

A másfél métert csak bemondásra hiányolta a hatóság, így miután kifejtettem, hogy a cserje térfogata nemcsak évszakonként, de napszakonként is változik, törölték a bírságom.

Megírtam nekik ugyanis, hogy amikor leparkoltam havasak voltak az ágak, az lenyomta a növényt - tehát megvolt a másfél méter -, viszont mire a hatóság embere odaért már leolvadt a hó, felemelkedtek az ágak; így más körülmények álltak fenn a bírságoláskor, mint a parkolás megkezdésekor, amiről én végképp nem tehetek.

Egyébként a dolog nyilván ott dőlt el, hogy a bírság alapját nem tudták igazolni, az arra vonatkozó adat utólag sem pótolható, ám az a jogszerű szankció nélkülözhetetlen eleme. 

Önt is hasonló szabálysértési bírság érte? Jogi segítségre van szüksége? Keresse bizalommal budapesti ügyvédi irodámat!

WWW.TOKAR.HU

( Parkolás I. )

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/

Thököly út 58-60. Budapest 1146  info@tokar.hu  +36 1 343 44 36

+36 1 343 44 36 +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

(Ezek azok az ügyletek, amelyeknél - nadrágszíjparcellák esetén - többe kerül a leves, mint a hús.)

Az adásvételi szerződést az aláírásától számított 8 napon belül el kell küldeni a jegyzőnek, aki hirdetményi úton 60 napra közzéteszi a földforgalmi törvény szerinti elővásárlásra jogosultak részére.

A jogosultak 60 napos határidőn belül jelezhetik, hogy élnének e az elővásárlási jogukkal. A jegyző iratjegyzéket készít a beérkezett nyilatkozatokról és azt az eladó részére elküldi a nyilatkozatokkal együtt, illetve ha szükséges, elküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek is, hogy az a jóváhagyási eljárást lefolytathassa. A jóváhagyási eljárás (amely a megyei (fővárosi) földhivatalokhoz tartozik) lezárultáig akár 6-8 hónap is eltelhet, ami alatt függő jogi helyzet áll fenn; minden érintettnek meg van kötve a keze - ezért is hívják a szerződések jogát kötelmi jognak - várva a "csodát", azaz a hatóság döntését. A fenti szabályozással tulajdonképpen ugyanazt az eljárást kell(ene, hamarosan kell is) végigcsinálnia a kiskerttulajdonosnak a zártkertje eladás során, mint a méltóságos úrnak a latifundiumán.

A 2015. évi XLIV. törvény részben megkönnyíti a zártkertek tulajdonos-váltását, hiszen az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kiegészült a 89/A paragrafussal, és 2015. május 02. napjától hatályos is, amelynek értelmében 2016. december 31-ig a zártkerti ingatlanok művelési ág alól történő kivételét ingyenesen lehet a földhivataloknál kezdeményezni; amivel lényegében a zártkertek kikerülnek a hosszan elhúzódó eljárás alól.  A művelési ág alól történő kivétel iránti kérelmet előzetesen kell benyújtani, amelyre csak 2016. december 31. napjáig van lehetőség.

Ügyvédi irodám lakóingatlanra vonatkozó bérleti szerződések készítésével, továbbá ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, haszonélvezeti-, végrehajtási és egyéb ingatlant terhelendő, illetve terhelő jogok bejegyzésével és törlésével is foglalkozik.

WWW.TOKAR.HU

 https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/